Itthon szinte láthatatlan, de a Mercedes belépőszintjét képviselő egyterű, a 2019-ben bemutatott B-osztály még mindig kapható. A harmadik generációt tapossa, és tavaly is eladtak belőle globálisan 183 ezer darabot. Pedig a lehető legunalmasabb típus a palettán.
Illetve a B-osztály történetét megnézve egyszer volt egyetlen igazán vérpezsdítő, sőt, őrült darab. Ebbe a különlegességbe valamilyen furcsa szerencsés csillagállás okán V8-as motor került, méghozzá nem is akármilyen.

Gyárilag ez a modell sosem kapott AMG-kivitelt, 2010-ben viszont Andreas Würz, a Mercedes németországi oktatási részlegének egyik vezetője szemet vetett egy dízelmotoros B200 CDI-re, és feltette magának azt a kérdést: „Beférne ide egy V8-as?”
Würz és kollégája, Matthias Rieger összeverbuváltak egy csapat technikusi tanulót, és kihívták őket egy lehetetlennek tűnő feladatra: tuszkolják bele a cég 5,5 literes, 382 lóerős M273 V8-asát a kis B-Mercibe. Az eredmény egy igazi Frankenstein-Mercedes lett, amit találóan B55-nek neveztek el. A motor beszerelése meglepően simán ment – még az eredeti motortartó bakokat is megtartották.

Csakhogy 382 lóerőt és 530 Nm nyomatékot nem lehet az első kerekekre engedni, így a teljes hajtásláncot hátsókerék-hajtásúra cserélték, a váltó egy hétsebességes automata lett, a hátsó tengelyt pedig egy ’90-es évekbeli W210 E-osztályból vették át.
A hajtás kardántengelye miatt új segédkeretet kellett tervezni hátra, valamint új kipufogórendszert. A fékeket egy C32 AMG-ből vették, ezekhez passzoló 18 colos AMG felnikkel. Az utastérben Alcantara borít mindent, kívül pedig füstszínű lámpákat és fekete hűtőrácsot kapott a „vizsgadarab”.

A végeredmény 1620 kg-ot nyomott – csak 180 kilóval többet, mint az eredeti B200. Würz szerint 6 másodperc alatt lett meg a 0‒100 km/óra, de hivatalos mérési eredményt nem tettek közzé. Egyvalami biztos: gumit égetni úgy tudott, mint bármelyik AMG.

És hogy miért nem került sorozatgyártásba ez az őrült gép? Talán köze lehet ahhoz, hogy Jens Ehrig, az AMG vezetői akadémia akkori vezetője egyszerűen így jellemezte a B55-öt: „vezethetetlen”.
