A NASCAR az autóversenyzés valódi száguldó cirkusza, hiszen itt tényleg minden a látványos előzéseket, baleseteket és a pokoli tempót szolgálja. Maguk a pályák is javarészt ezért emlékeztetnek egyszerű ókori arénákra. A döntött oválpályák egyik legendás helyszíne a Talladega Superspeedway.

A létesítmény 2022-ben 80 000 férőhelyes lelátóval rendelkezett, a pálya maga pedig 4,28 kilométer hosszú. Miután egy Spartanburgban (Dél-Karolina) tervezett versenypályaprojekt meghiúsult az 1960-as évek elején, a NASCAR alapítója, Bill France Sr. új helyszínt keresett, és végül Talladega közelében talált rá az ideális területre.

A pálya az első évtizedeiben félelmetesen gyors és kiszámíthatatlan arénaként szerzett hírnevet, ahol a 320 km/óra feletti sebességek, a tömegbalesetek és az őrült jelenetek mindennaposak voltak.

A tévében ezt nem mindig érzékeljük, de a száguldó NASCAR-autók nem véletlenül maradnak a pályán ilyen nyaktörő tempóval. Maga a pályatest brutális dőlési szöggel rendelkezik, a kanyarokban 33 fokos, a tri-ovál szakaszon 16,5 fokos, míg az egyenesekben 2 fokos döntésű aszfalttal.

Hogy mégis mennyire meredek a 33 fokos emelkedő, azt akkor tudjuk érzékelni igazán, ha embereket látunk gyalogosan a pálya felszínén. Gyakorlatilag egy meredek hegyoldalra hasonlító a hely, aminek tetejére csak komoly erőfeszítés árán lehet feljutni. 

Az első NASCAR-pálya, ami ilyen döntött kanyarokkal készült, a Daytona International Speedway volt, amit 1959-ben építettek meg. Ennek kanyarjai 31 fokos szögben döntöttek. Ez a kialakítás tulajdonképpen a legegyszerűbb módja a leszorítóerő növelésének. Nincs szükség bonyolult aerodinamikára, a XX. század első felében több helyen is alkalmazták ezt a megoldást, például Olaszországban Monzában is, de ilyen extrém módon csak az amerikaiak növelték egy teljes versenykategória átlagsebességét.