Az YCC (Your Concept Car, azaz „Az Ön autója”) ötlete még 2001-ben született meg, amikor Marti Barletta, az amerikai nők vásárlási szokásainak kutatója egy forradalmian új elképzeléssel fordult a Volvóhoz. Barletta úgy gondolta, hogy egy autót kimondottan nők igényei szerint, női tervezők bevonásával kellene létrehozni. Az ötlet elnyerte Hans-Olov Olsson, a Volvo Cars akkori elnök-vezérigazgatójának tetszését, és a projekt gyorsan elindult.
A koncepció fejlesztése során egy kizárólag nőkből álló mérnökcsapat döntött a legfontosabb tervezési kérdésekben, a külső és belső dizájn megalkotását pedig szintén két hölgy irányította. A Volvo korabeli felmérése szerint az Egyesült Államokban vásárlóik 54%-a nő volt, így az autógyártó számára egy női fókuszú modell fejlesztése logikus lépésnek tűnt.
A Volvo szerint a tárolóhelyek megléte kiemelt fontosságú egy női vásárló számára. Mivel az ilyen autókban ritkábban utaznak hátsó utasok, a hátsó ülések moziszékhez hasonlóan felhajthatók, így alaphelyzetben tágas helyet biztosítanak a táskák számára az első ülések mögött, közvetlenül a padlón.




A belső tér praktikus kialakítását a Volvo aprólékosan átgondolta. Az olyan akadályokat, mint a hagyományos váltókar és kézifék, áthelyezték vagy teljesen újragondolták: a váltót a kormány közelébe helyezték, míg a kéziféket elektronikus rendszer váltotta fel, amely automatikusan működik. Ezáltal a középkonzolon és az első ülések között bőséges hely maradt a kulcsok, mobiltelefonok vagy akár egy laptop számára.
Kényes kérdés volt a parkolás
A parkolás egyszerűsítése szintén kulcsfontosságú volt az YCC tervezésében. Az autó kétlépcsős parkolási segédletet kapott: először érzékelők vizsgálják meg, hogy elegendő hely áll-e rendelkezésre, majd a rendszer automatikusan irányítja a kormányt, miközben a vezető a gázt és féket kezeli. Ez a funkció azóta szinte bármelyik alsó-középkategóriás, sőt városi kisautóban is elérhető, de akkor még újdonság volt, és az alkalmazása is sok kérdést felvetett.
A koncepció fejlesztői csapata (Fotó: Volvo)
“Eleinte meglehetősen vonakodtunk, mert tisztában voltunk azzal az általános előítélettel, hogy a nők nem tudnak parkolni” – nyilatkozta a Vice-nak adott interjúban Maria Widell Christiansen, a projekttervezés vezetője. “Azonban egy általuk rendelt tanulmány kimutatta, hogy az átlagos nő jóval gyakrabban parkol, mint az átlagos férfi, ráadásul gyakran ismeretlen helyeken. A kutatás szerint a férfiak és a nők parkolási képességei között nincs különbség; az egyetlen eltérés az önbizalomban mutatkozott meg. A nők alacsonyabb önbizalommal parkoltak, míg a férfiak túlzott magabiztossága gyakrabban eredményezett apró sérüléseket az autón.”
Az YCC ajtói felfelé nyílnak, ami nem csak a beszállást könnyíti meg, hanem megakadályozza, hogy a vezető vagy az utasok ruhája hozzáérjen az autó szennyezett oldalához. A gumiabroncsok defekttűrőek, így egy lapos kerékkel is biztonságosan el lehet jutni a legközelebbi gumiszervizbe.
A környezetvédelem a projekt egyik kiemelt szempontja volt, amit a hajtáslánc megválasztása is tükröz. Az YCC-t egy 215 lóerős turbós benzinmotor hajtotta, amelyhez ISG (Integrált Önindító Generátor) társult, valamint egy hatfokozatú, automatikus váltó.
A szárnyas ajtókat leszámítva meglepően jól megmutatta a jövőt a Volvo YCC. Míg maga a modell sosem került sorozatgyártásba, 22 összetevője a ma használatos és megjelenő modellekben is megtalálható: a beltér funkcionális elrendezése, a váltókar eltüntetése ma már sok típusban tetten érhető, ahogy a parkolást segítő rendszerek, valamint a defekttűrő abroncsok alkalmazása is.
A Volvo által a két évig tartó sajtótúra során végzett felmérések azt mutatták, hogy a férfiak és nők ugyanazokat az YCC-funkciókat részesítették előnyben – a defekttűrő gumiabroncsoktól kezdve az egyszerűen tisztítható fényezésig –, csupán eltérő sorrendben. A projekt résztvevői szerint ez nem azt jelenti, hogy kizárták a férfiakat, sokkal inkább arról, hogy bevonták a nőket is.
