Nemrégiben a figyelmünkbe került egy Facebook-poszt, amelyben azt taglalják, hogy egy ausztriai gyorshajtási bírságról a Máltai Postaszolgálat (MaltaPost) küldött levelet egy magyar autósnak. Először azt hitte, hogy egy scam levelet kapott, és egy bűnöző pénzt akar kicsalni tőle. Azonban leellenőrizte a levélen található adatokat, és a feladó valóban az osztrák hatóság volt. Megfelelő információkat tüntettek fel rajta és a számlaszám is hozzájuk tartozott.
Az viszont valóban furcsa, hogy miért Máltán keresztül érkezett a levél Magyarországra.Így aztán úgy döntöttünk utána járunk mi lehet a háttérben, Ennek kapcsán felkerestük az osztrák illetékeseket, akik az alábbi választ adták:
“2017 szeptemberétől a Rohrbach Járási Közigazgatási Hivatal az EU 2015/413/EU irányelvnek megfelelően az összes felső-ausztriai járási közigazgatási hivatal számára központi kompetenciaközpontként működik minden EU-n belüli nemzetközi eljárás tekintetében. Csak Linz, Wels és Steyr városokban végzi ezt a feladatot a Felső-Ausztriai Tartományi Rendőrség Vezérkar.
Az Ausztrián kívüli címzetteknek szóló leveleinket jelenleg a bécsi székhelyű MKB Global Mail and Freight GmbH szállítja ki, nemzetközi közbeszerzési eljárás alapján. Gazdasági okokból ezeket a leveleket általában a prágai vagy a pozsonyi postai elosztóközpontokon keresztül küldik ki. Tudomásunk szerint egyes esetekben Máltán keresztül is elküldik a leveleket, hatóságként azonban erre nincs befolyásunk.”
Vagyis egyszerűen az állhat a háttérben, hogy a bírságokról szóló levelek postázását végző külső cégnek olcsóbb Máltán keresztül küldenie külföldre. Minden bizonnyal itt nagy mennyiségű levélről van szó, amelyek sok országot érinthetnek.
Ausztriában is komolyan veszik a hatóságok a gyorshajtást (Fotó: Getty Images Plus)
Mi a teendő, ha külföldről kapunk gyorshajtási bírságot?
Felkerestük dr. Krizsán Zoltán ügyvédet, aki elmondta, mi az ügymenet olyan esetekben, ha külföldről kapunk gyorshajtási bírságot. Nincsen olyan kötelező jogi aktus az EU-ban, hogy az ilyen tartalmú megkereséseket tértivevényesen kellene kézbesíteni. Természetesen mindig nézzük meg alaposan az átvett levelet, hogy minden adat helyesen szerepel-e benne (dátum, rendszám, felségjelzés).
Még akkor is, ha nem értjük az adott nyelven a szöveget (mert nem csatoltak hozzá magyar fordítást, bár ez egyre ritkább), feltűnhet ténybeli tévedés a levélben. Ebben az esetben semmiképpen se fizessük ki a bírságot. Érdemes azonban minden levelet komolyan venni, elolvasni és nem rögtön kidobni azt. Egyre inkább hiú ábránd, hogy a külföldi gyorshajtókat nem tudják utolérni, vagy a behajtás úgyis lehetetlen.
Amennyiben téves a rendszám, vagy az adott időpontban nem is jártunk az adott országban, nyilatkozni szükséges erről, ha van bizonyíték, azt csatolni, kifogást emelni. Az elévülési idő országonként változó, de a legrosszabb eset, hogy homokba dugjuk a fejünket és bízunk abban, hogy úgyis elfelejtik az ügyet.
Utalás külföldre
Magyar bankszámláról külföldire utalásnál jellemzően SEPA vagy SWIFT utalásról van szó. Szükség van a kedvezményezett nevére, IBAN-számára, valamint SWIFT/BIC kódjára is a bankszámlaszámon felül. A bírság kifizetéséhez célszerű a közleményben az ügyiratszámot megadni, ha a levélben más utasítás nincs erre vonatkozóan, valamint az utalásnál a devizanem is beállítható általában a netbankokban. Banktól és célországtól függően 1-5 munkanap az átutalás ideje.
Az utóbbi években fokozatosan erősödik az Európai Unió tagállamai közötti adatátadás, illetve a kölcsönös jogi segítségnyújtás, a határon átnyúló szabályszegések utolérése (ún. szabálysértési jogsegély). Ez azt jelenti, hogy a külföldi hatóságok egyre hatékonyabban és gyorsabban tudnak
- beszerezni adatot egy-egy magyar felségjelzésű jármű kapcsán, ha a jogalapot igazolják;
- amennyiben pedig nem reagál a szabályszegő többszöri fizetési felszólításra, vagy a bírságot nem fizeti meg, a magyar hatóság közreműködését kérhetik a bírság behajtásában.
A behajtás alapjául szolgáló külföldi iratnak egy ún. jogerős határozatnak kell lennie, ellenkező esetben a magyar hatóság azt visszaküldi a feladó államnak, mivel az nem minősül végrehajthatónak (nemcsak Magyarországon, hanem külföldön sem).
A közhiedelemmel ellentétben a német autópályákon is sok helyen van sebességkorlátozás (Fotó: Florian Gaertner / Photothek / Getty Images)
Ahhoz pedig, hogy egy külföldi bírság jogerősen végrehajtható legyen, lehetőséget kell adni a szabályszegőnek az eljárás során álláspontja kifejtésére, vagy a bizonyítékai bemutatására. Erre az első felszólító levél alkalmával hívják fel a figyelmet, továbbá a kifogás megtételére vagy a fellebbezésre is. Ezek általában ún. jogvesztő határidejű lehetőségek, azaz „most vagy soha” alapon a felhívásban megjelölt időszakban lehet jogot érvényesíteni (más kérdés, hogy egy fellebbezés és az azt követő eljárás sokszor többe kerül összesen, mint maga a bírság összege. Országtól függ ugyan, de sokszor akkor érdemes mérlegelni a fellebbezést, ha biztosan téves a kiszabott bírság).
A legtöbb ország szabályszegési szabályai alapján minél később fizetjük meg a pénzbírságot, annak összege egyre inkább növekszik – általában kettő vagy három „kör” van a behajtási eljárás során, azt követően küldik meg végrehajtásra a jogerős szabályszegési ügyet.
Magyarországon az ORFK-hoz (Országos Rendőr-főkapitányság) kerülnek a külföldi jogsegély keretében érkező szabályszegési ügyek. A magyar hatóság szintén fizetési felszólítással keresi meg először az érintettet – a fentiek miatt, ekkor az eredeti bírsághoz képest már egy magasabb összeggel kell számolnunk. A fizetési felszólítás sikertelensége esetén a pénzbírságot adók módjára behajthatják. Ez azt jelenti, hogy a végrehajtási eljárás során azt akár átváltoztathatják elzárásra vagy közérdekű munkára.
Ha érdekel, mi a teendő akkor, ha tévesen küldenek gyorshajtási bírságot, akkor érdemes elolvasni ezt a cikket is:
