11,85 milliárd forintnyi gyorshajtásért kiszabott bírság maradt befizetetlen 2024-ben és 2023-ban Magyarországon – derült ki a Vezess közérdekű adatigénylésére az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK) kapott adatokból.
A rendőrség szerint a kiszabott 38 milliárd forint gyorshajtásos bírságból 30,92 milliárd forintot fizettek be az üzembentartók tavaly, míg egy évvel korábban 26,19 milliárdból 21,41 milliárd forintot.
Az ORFK alábbi táblázatából az is kiderül, hogy összesen 266 772 darab gyorshajtásos bírság maradt befizetetlen ebben a két évben. A rendőrség rendre a gyorshajtást nevezte meg a személysérüléses közlekedési balesetek legfőbb kiváltó okaként az elmúlt évtizedben, ráadásul van olyan magas rendfokozatú rendőr, aki szerint a hivatalos adatoknál is rosszabb a helyzet.
Forrás: ORFK
A tavalyi bő hétmilliárd forintnyi befizetetlen csekk az utóbbi évek rekordja, ahogy korábban megírtuk, 2019 és 2022 között 3,3 és 6,2 milliárd forintnyi gyorshajtásos bírság maradt befizetetlen évente.
Mindez így együtt azt jelenti, hogy összesen 30 293 077 092 forint a különbség a kiszabott és az adott évben be is fizetett gyorshajtásos bírságok között ebben a hat évben.
A kormány minden bizonnyal tud a problémáról, a Traffix nevű közlekedési blog már bő egy esztendeje azt írta, hogy „kormányszinten tárgyalja az államigazgatás” az egyik kiskapubezárást.
Akkor megkérdeztük a rendőrség felett álló Belügyminisztériumot, az adóbevételekért felelős Pénzügyminisztériumot és az ország pénzügyeire szintén befolyással bíró Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy miért nem teremtik meg minisztériumként, vagy miért nem teremti meg a kormány a jogszabályi hátterét egyes trükkök ellehetetlenítésének. Egyik minisztérium sem válaszolt akkor a neki feltett kérdésekre.
A 7,07 milliárd forintnyi tavalyi rekord azt mutatja, hogy nem sikerült megoldani ezt a súlyos problémát azóta, ezért most a rendőrséget kérdeztük meg az adatok kikérésével együtt. Tudomásuk szerint tervezi-e a be nem fizetett gyorshajtásos bírságok számának csökkentését valamilyen módon a kormányzat, vagy bármilyen szinten az államigazgatás? Azt is megkérdeztük, hogy amennyiben van ilyen szándék, terv, tárgyalás, a rendőrség részt vesz-e a probléma megoldásának előkészítésében. Levelükben azt írták, hogy ezek a kérdések „az Infotv. 3. § 5 pontja alapján nem minősülnek közérdekű adatnak”.
Hiába mér, nem lesz belőle visszatartó erejű büntetés? (Forrás: police.hu)
Többféle trükk létezhet
A VÉDA fix vagy mobil készülékei által gyorshajtás közben lefotózott járművek üzembentartóinak kiküldött bírságcsekkeken szereplő összegek befizetését átutalással is meg lehet oldani. Ilyenkor előfordulhat, hogy valaki csak egy részét fizeti be a rá kiszabott büntetésnek, a rendőrség szerint azonban a jogszabály szerint nem ússza meg az sem, aki nem fizet be minden részletet, a maradék összegre is kezdeményezik a végrehajtást. De nem minden esetben.
Már a múlt évben azt lehetett hallani, egyesek azzal trükköznek, hogy 5000 forintnál kisebb összeget levágnak a befizetendő bírságukból, és csak a maradékot fizetik be. Meglehetősen pitiáner húzásnak tűnik, ám amikor az ORFK-tól konkrétan azt kérdeztük tavaly, hogy ha valaki a 30 ezres bírságcsekkéből (ami a leggyakoribb büntetési tétel volt az elmúlt öt évben) csak 25 100 forintot fizet meg átutalással, akkor mi történik a büntetéséből fennmaradó 4900 forinttal, ezt válaszolták.
„Abban az esetben, ha a kiszabott 30 000 forint bírságból 25 100 forintot fizet meg az érintett, a fennmaradó 4900 forint végrehajtására – megfelelő jogszabályi rendelkezés hiányában – nincs mód. A 25 100 forintot részbeni teljesítésnek kell tekinteni, annak megfizetése nem minősül szabálytalannak vagy érvénytelennek, ezért visszautalására nem lehet törvényesen intézkedni, és a Szabs. tv. 12. § (1) bekezdésére figyelemmel a helyszíni bírságot, illetve a pénzbírságot nem lehet elzárásra átváltoztatni. A fennmaradó 4900 forint tekintetében a végrehajtás elévül.”
Kérdésünkre a rendőrség nem tudta megmondani akkor, hogy például az előző évben kiszabott bírságok közül mennyinél fordult elő az összegnek csak részbeni teljesítése.
Valószínűleg olyan is előfordul, hogy valaki elfelejti befizetni a bírságot. De nem bő 200 ezren (Forrás: police.hu)
A már említett Traffix másik trükkről is beszámolt tavaly, a blog birtokába került rendőrségi jelentés szerint „tízezres nagyságrendben közlekednek az ország útjain olyan autók, amelyeket élelmes ’vállalkozók’ gyakorlatilag mentesítettek a közigazgatási bírságok vagy akár az autópályadíjak befizetése alól. Úgy tűnik, komplett szolgáltatási szektor épült ki arra, hogy aki szeretne megfoghatatlan, utolérhetetlen fantomként száguldozni, alig havi pár ezer forintos díjért megválthassa a gyorshajtásokat, piros lámpán áthajtásokat, matricadíjakat.”
Szerintük a módszer nagyon egyszerű: papíron el kell adni az autót egy „dobós cég”-nek. Ezek a vállalkozások a blog szerint jellemzően egy utolérhetetlen hajléktalan nevén vannak hamis címre bejelentve, így soha semmilyen postai küldeménnyel nem lehet megtalálni őket.
„Az eladással egyidejűleg készül egy dátum nélküli másik adásvételi szerződés is, amellyel az eladó bármikor visszaveheti autóját, valamint egy kölcsönadási szerződés, amely birtokában a kocsit továbbra is jogszerűen használhatja, vezetheti ez a korábbi és jövőbeli valódi tulajdonos. És persze kell fizetni valamennyit a szolgáltatásért: tudomásunk szerint csupán pár ezer forintot havonta.”
A hatályos szabályozás szerint az objektív felelősség alapján kiszabott közigazgatási bírságok nem egy-egy gyorshajtás közben lefotózott és bemért személyautóhoz, hanem az üzembentartóhoz, illetve tulajdonoshoz kötődnek. Ha ez az ember vagy cég elérhetetlen, a bírságot nem lehet behajtani.
Ebben az esetben beazonosítható a gyorshajtó (Forrás: police.hu)
Mi történik a kifizetetlen bírságokkal?
Természetesen több jogszabály foglalkozik a befizetetlen közlekedési bírságok beszedésével, a lényeg, hogy a rendőrség továbbadja ezeket az adóhatóságnak. „A rendőrség közigazgatási határozatában kiszabott, határidőben be nem fizetett bírságokat a rendőrség végrehajtásra elektronikusan adja át a NAV-nak. A behajtási megkeresés alapján a NAV hajtja be a bírságot az adóstól” – válaszolta korábbi megkeresésünkre a NAV.
A pénzbírságot közérdekű munkával is lehet törleszteni, vagy akár leülni, szabálysértési elzárás is lehetséges. Arról sajnos nincs statisztikánk, hogy mennyi gyorshajtó ülte le a büntetését. Van azonban itt más érdekesség is.
Sokat költött új sebességmérőkre a rendőrség az elmúlt években (Forrás: Vezess)
Súlyosabb probléma a gyorshajtás annál, mint amit a KSH adatai mutatnak
Már csak azért is indokolt a rendőrség küzdelme a sebességhatárok betartatásáért (amihez befizetett bírságok is kellenek), mert bebizonyosodott, hogy a hivatalos adatoknál sokkal több tragédiáért felelősek a száguldozók. Legalábbis Mészáros Gábor rendőr alezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója – leendő rendőrök tanára – évekkel ezelőtt előállt egy hipotézissel, miszerint a valóságban az abszolút gyorshajtás nagyobb arányban felelős a halálos balesetekért a KSH adatainál (amelyeket az ORFK-tól kap).
Elkezdte személyesen járni a megyei rendőrkapitányságokat, rengeteg időt és energiát rászánva beleásta magát többévnyi halálos baleset helyszíni jegyzőkönyvébe és szakértői vizsgálati anyagába, amelyeket egyenként elemzett.
Az adjunktus kutatásaiból 272 oldalas doktori disszertáció született, amely valóban bebizonyította, hogy „a valós baleseti okokat elfedő statisztikai adatok megjelenése az adatfelvételi metódus sajátosságának a következménye”. Vagyis a jelenlegi hivatalos statisztikák az adatfelvétel módszere miatt tévesek.
Mészáros nyilvánosan hozzáférhető disszertációja ezzel kimutatta, hogy „a KSH által megjelenített átlagos 3 százalékhoz képest a valóságban a halálos közúti közlekedési baleseteket közel 20 százalékban az abszolút sebességtúllépés okozta” az általa vizsgált években. Már csak emiatt is indokolt a gyorshajtás visszaszorítása, a bírságolás és a kiszabott bírságösszegek teljes és hiánytalan beszedése.
