„A velem történtek elég frissek, épp ezért szeretnék még időben tanácsot kérni” – ezzel fordult a Vezess szerkesztőségéhez Márton. A fővárosi férfi vidéken vásárolt egy tízesztendős Mazda 3-ast februárban, de nem tartott sokáig az öröme, már a hazafelé vezető út legvége váratlan és kellemetlen meglepetéssel szolgált. „A budapesti utak előhoztak egy kopogó hangot az autó bal elejéből.”
Pár nap múlva elvitte szervizbe az autót, és itt máris érdemes felhívnunk mindenki figyelmét, hogy ha egy használt (vagy akár új) személyautó vásárlása után már az első napokban műszaki problémára utaló jeleket tapasztal friss tulajdonosként, ne ácsorogjon sokáig fejvakargatva a kaszni mellett, célszerű gyorsan intézkedni. Márton okosan így tett.
Cserélni kell
„Kiderült, hogy a bal oldali alsó gömbfejet cserélni kell majd. Felhívtam a kereskedőt, tájékoztattam arról, amit a szerelő mondott és kérdeztem, hogy ilyenkor milyen lehetőségeket ajánl fel a probléma megoldására” – meséli a történteket a férfi.
Az ilyen problémás esetek ügyeinek olvasásában gyakorlott autósok már folytatnák is a sztorit, hogy na, biztosan beintett a kereskedő, de ezúttal nem teljesen ez történt. Az alkatrész megvásárlásának és a munkadíjnak a közös rendezését javasolta a vevőjének. Van ilyen is, nem csak a teljes elzárkózás.
„Korrekt, a probléma megoldására nyitott kereskedőnek ismertem meg, ugyanakkor karakánul képviseli az érdekeit. A válasza az volt, hogy megveszi nekem a legnagyobb hazai autóalkatrész-kereskedő cégnél elérhető legolcsóbb gömbfejet. A munkadíjat és a futóműbeállítás költségét viszont nem vállalja” – állítja Márton.
Nem mindegyik kereskedő nyakkendős (Kép: Getty Images)
Van itt más probléma is
Ismert írónk mesélte egyszer, hogy valamikor még a rendszerváltás környékén autózott Budapestről a Balatonhoz a kispolszkijával, ám közben valami furcsa szagot érzett az utastérben. Ugyan kétszer is megállt, körbe járta a törpét, de nem lelte a szag forrását, majd amikor megérkezett a nyaralójához, beállt az udvarba, és be akarta húzni a kéziféket. Akkor csapott a homlokára: végig be volt húzva 150 kilométeren át.
Vele ellentétben az autósok meghatározó többsége ritkán húzogatja be reflexből a kéziféket minden megálláskor, és valószínűleg sokan nem is ellenőrzik le az állapotát használtautó-vásárláskor sem. Márton is otthon vette észre, hogy elég magasan fog, megszámolta, kilenc kattanás után. Ha már szerelőnél volt a kocsival, megkérte, állítson rajta.
„Megnézte, majd azt mondta, hogy sajnos nem tud, mert önbeálló a kézifék. Ő úgy látja, hogy valószínűleg a féknyeregben szorul a dugattyú, mert az nem is áll vissza teljesen az alaphelyzetbe, ezért lehet, hogy azt is cserélni kell majd, de az már húzósabb összeg lesz.”
Márton ezt is elmondta a kereskedőnek, aki azt felelte, hogy ebben az esetben a megyeszékhely egyik műszaki vizsgabázishoz forduljon panasszal, ne őhozzá, mert éppen nemrég vizsgáztatta az autót. Márpedig hiba nélkül ment át a vizsgán. „A kereskedő szerint, ha probléma lett volna a kézifékkel, akkor azt ott jelezni kellett volna a műszaki vizsgát végző vizsgabiztosnak.”
A most megvásárolt autón valóban friss műszaki vizsga van, így Márton a Vezesshez fordult, hogy tényleg védekezhet-e ezzel a kereskedő, avagy a műszaki vizsgabázis a felelős, álljon le velük vitatkozni? Kinek kell most fizetni?
A vizsgabiztos a felelős (az MTI fotója természetesen csak illusztráció egy másik biztosról, más időpontból)
A kérdés, hogy szavatossági problémának lehet-e ezt tekinteni
Az első és legfontosabb kőbe vésett szabály, amit jegyezzen meg minden egyes vevő: a kereskedőtől vásárolt használt autókra természetesen kellékszavatossági felelősség vonatkozik a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) alapján. Ez azt jelenti, hogy ha a jármű már a vásárlás időpontjában rejtett hibával rendelkezett, akkor a kereskedő köteles helytállni érte.
„Jelen esetben is vélelem szól amellett, hogy a hiba már a vásárláskor megvolt, az adásvétel és a hiba észlelése között eltelt minimális idő miatt itt a fő kérdés nem is az, hogy nehézséget okozna annak bizonyítása, hogy a hiba mikor keletkezett. A kérdés az, hogy a jármű futásteljesítménye és életkora alapján (kilométert veszünk!), tekinthető-e szavatossági problémának az adott hiba” – kezdi a megoldás felfejtését Gombolai Éva. A LegitiMo jogi igazgatója nagy tapasztalattal rendelkezik autós ügyekben, olvasóinknak is gyakran segít tanácsokkal.
Szerinte egy 3-5 éves, keveset futott autó esetében elvárható, hogy az alapvető szerkezeti elemei (motor, váltó, futómű, fékek) jó állapotban legyenek. Magyarországon azonban sajnos 16 év fölé csúszott a bő 4,2 milliós személyautó-állomány átlagos életkora, nem a négy év körüliek forognak százezrével a piacon, ahogy ebben az esetben sem ilyen korú jármű áll a vevő és a kereskedő között.
„Egy 10+ éves, vagy több mint 200 ezer kilométert futott autó esetében az elhasználódásból fakadó kopások már nem feltétlenül tartoznak szavatosság alá. Természetesen abban az esetben, ha egy ilyen autóról azt állították, hogy „frissen szervizelt”, „kiváló állapotú”, akkor a vevő joggal várhatja el, hogy az alapvető szerkezeti elemek se legyenek azonnali cserére szoruló állapotban” – mondja a jogász.
Tíz év fölött bármivel gond lehet? (Kép: Getty Images)
A hibák mértéke és jellege részben szakkérdés, de azért Gombolai Éva kiemeli, hogy „a biztonsági problémák (például egy kézifék hibája) akkor is szavatossági kérdést vethetnek fel, ha a jármű egyébként idős, mert ezek közlekedésbiztonsági szempontból lényegesek.”
A LegitiMo jogi igazgatója a konkrét autó konkrét problémás alkatrészeiről azt mondja, hogy bár a gömbfej kopó-forgó alkatrész – amely elhasználódik az idő előrehaladtával – mivel az autót az olvasó szinte akkor vásárolta, a hiba már jó eséllyel fennállt az adásvétel pillanatában is, és így „a kereskedőnek kellene bizonyítania, hogy nem így volt. Az a tény, hogy ő csak az alkatrészt hajlandó kifizetni, már egyfajta elismerése annak, hogy a hibáért felelősséggel tartozik.”
Alapvető biztonsági berendezés (Kép: Getty Images)
De mi a helyzet a műszakin átment kézifékkel?
Izgalmas kérdésnek tűnik a kézifék esete egy frissen műszakiztatott autónál, már csak azért is, mert a nepperek és kereskedők által külföldről behozott személyautók többségét frissen forgalomba állítva értékesítik. Elvileg ugye vizsgabiztos és műszerek által lecsekkolva.
Gombolai Éva szerint „a kézifék hibája komolyabb probléma, és nem tekinthető normál elhasználódásnak. Mivel a kézifék alapvető biztonsági berendezés, a hibája már a vásárlás pillanatában is fennállhatott. Az, hogy az autó friss műszaki vizsgával rendelkezik, nem jelenti azt, hogy az eladónak nincs felelőssége. Ha a féknyereg már akkor is szorult, de ezt nem vették észre a vizsgán, az nem mentesíti az eladót a szavatossági felelősség alól.”
A törvény tehát a Mazda vásárlója mellett áll, a LegitiMo jogi igazgatójának fontos tanácsa még, hogy a hiba jelzése írásban történjen meg, Márton (és általában a hasonló helyzetbe került vevők) hivatkozzanak a Ptk. 6:159. § (1) bekezdésére, és kérjék a javítást.
„Amennyiben a kereskedés ettől elzárkózik, úgy következik a jogi út, ami lépcsőzetes úton a megoldás irányába viheti az ügyet.”
