Tamást jelenleg kórházban ápolják, pár napja belehajtott a Yamahájába egy óvatlan autós. A motorján mögötte ülő barátnőjével együtt mindketten súlyos sérüléseket szenvedtek.

Párja eszméletét vesztette, a bukósisak ellenére eltörött az állkapcsa, lábai, kezei zúzódtak. A negyvenes férfinek mindkét lába eltörött: a három éve csak korlátozottan használható bal lába, és a három éve térd alatt amputált jobb lába is a combrésznél.

Tamás 2017-ben, 2019-ben és 2022 nyarán is motorosként volt közlekedési baleset vétlen áldozata. Ez a cikk a második, legsúlyosabb esetről és annak kártérítési ügyéről szól.

Mire felébredt, levágták a balesetben nem sérült lábát

Közös életre készült akkori barátnőjével Tamás, 2019. június 22-én albérletet kerestek Budapesten. Kora este éppen a baleseti intézet szomszédságában haladtak a taxisként dolgozó férfi Honda Silver Wingjével, amikor egy parkolásból elinduló személyautó a Fiumei út záróvonalán szabálytalanul keresztülhajtva, gyakorlatilag egy lendülettel három sávot váltva bevágott a szemből közel 50 km/órás sebességgel szabályosan közlekedő robogós elé. Tamás először a Volkswagen jobb oldalába csapódott, onnan egy fának repült, ahonnan tovább zuhant a teste, amely hosszan csúszott magatehetetlenül az úttesten.

Azonnali útzár mellett rendőrségi helyszínelés kezdődött, a sérülteket gyorsan a pár méterre lévő balesetire vitték be gyakorlatilag életmentésre. Súlyosan összeroncsolódott a férfi bal oldala, többszörösen eltört a combcsontja, a lábközépcsontja, nyílt törések sorát szenvedte el a csuklója mellett a felkarján és az alkarján, a hirtelen nagy mennyiségű vérveszteség következtében kialakult sokk miatt leállt a májának és a veséinek a működése. Leállt a légzése is.

“Tizenegy napon át minden nap vittek a műtőbe. Minden nap volt valami. Közben egy húsevő baktérium megfertőzte az egészséges jobb lábamat, amit – hogy megmentsék az életemet – a tizenkettedik napon amputáltak. Életmentő műtét volt. Ezután ébresztettek az altatásból három héttel a balesetet követően. Akkor tudtam meg, hogy mi történt velünk” – idézi a Vezessnek Tamás az élet-halál között eszméletlenül töltött heteket.

Olyannyira nem emlékezett semmire, hogy az egész nap kiesett neki, az ütközés megtörténtét az őt később kihallgatni próbáló rendőröktől tudta meg, a baleset pontos részleteit pedig a másik járművezető vétkességét megállapító későbbi jegyzőkönyvből ismerte meg. Tamás szabályosan közlekedett, az autós több szabályt megszegett.

Visszajött a halálból, 68 millió forintot kapott a motoros 1

Nem sok kép maradt a balesetről, mindent kitörölt a telefonjából

“Azóta 12 darab segédeszközzel élek”

A baleseti intézetben töltött első hónap alatt Baranyából jártak fel naponta az idős szülei gondozni őt, a napi több száz kilométeres ingázást egy idő után már nem bírtak. Tamást átszállították Pécsre, ahol újabb 1,5 hónapot töltött kórházban. “Innen a szigetvári rehabilitációs intézetbe vittek volna, de a szervezetemben élt még a fertőzés, meg tele voltam vasakkal, ezért otthon lábadoztam újabb 1,5 hónapot” – meséli a hosszadalmas gyógyulási időszak részleteit.

December közepén lett negatív, onnantól bő 3 hónapot töltött a szigetvári rehabon, amikor 2020 tavaszán jött a koronavírus-járvány.

“Covid-osztályt csináltak a rehabból, aki így, vagy úgy menni tudott, azt kirakták. Közben januárban pár hét alatt megtanultam járni a rossz bal lábammal, és a jobb lábamra rögzített műlábbal. Azóta 12 darab segédeszközzel élek. Zoknifelhúzó, alváshoz lábtámasztó, WC-magasító… stb. Ha leülnék a földre, egyedül nem tudnék felállni onnan.”

Ekkoriban lelkileg rendkívül megnehezítette a további gyógyulását, hogy a barátnője – aki jóval kisebb sérüléseket szenvedett közös balesetükben – elhagyta. “Egy egészséges pasiért. Megvádolt, hogy megcsaltam a nővérekkel. Hm…, vajon mivel? Hogyan?”

Ha van kgfb-je a balesetben megsérültnek, akkor jár a kártérítés. Márpedig mindenkinek van kgfb-je

Jobb-rosszabb amerikai filmekben sokszor láttunk már a különféle ügyekben dollármilliós kártérítéseket teátrális produkcióval kiharcoló ügyvédeket, aminek odaát valós jogi alapja létezik. Sőt, a tengerentúlon azért is komoly kártérítés járt egy élelmes felperesnek, amiért az elfogyasztott Red Bull nem adott neki szárnyakat. Pedig azt ígérte. Ezzel az extrém példával ellentétben szó szerint naponta zárulnak sablonos ügyek azzal, hogy a biztosítók vaskos összegeket utalnak a közlekedési balesetek sérültjeinek.

Az Egyesült Államok jogrendszeréhez annyi kevésben mindenképpen hasonlít a magyar, hogy a nyolc napon túl gyógyuló sérülést közlekedési balesetben elszenvedőknek köteles itt is kártérítést fizetni a biztosító a kgfb után. Autósnak, kerékpárosnak, gyalogosnak, motorosnak – akár még akkor is, ha maga is okozója részben a történteknek.

Alig tudnak erről a közlekedők Magyarországon, ezért írjuk meg ezt a történetet is.

“Sokan azt hiszik, karambol után a biztosítóknak csak az autókban keletkezett kárt kell megtéríteni, a horpadások javítását, meg a fényezést, de ez egyáltalán nem így van. Egyrészt vagyoni kártérítés jár nekik az egészségkárosodásuk után, másrészt un. sérelemdíj az életükben bekövetkezett változások után, és bizonyos esetekben havi járulékot is kaphatnak az életük végéig. Sőt, rajtuk kívül akár a balesetnél jelen nem lévő, de őket ápoló családtagjaiknak is járhat kártérítés” – mondja Boros Árpád ügyvéd, aki ilyen esetekre specializálódott. Tamást is ő képviselte.

A vagyoni kártérítésnél a gyógyuláshoz közvetlenül kapcsolódó költségeket lehet megtéríttetni a biztosítóval, például a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árát, az ápolási költségeket, a családtagok utazásait, a sérült felépüléséhez szükséges minőségi élelmiszerek árát stb. Mindent, ami a gyógyuláshoz közvetve vagy közvetlenül kapcsolódik. Ennél sokkal nehezebben forintosítható a sérelemdíj, ami egyfajta kárpótlás az ügyfél életében bekövetkezett változásokért. Korábban horgászott, kocogott, színházba járt, vagy éppen túrázni a hegyekbe, ám a baleset miatt már nem képes ezekre az életét szebbé és jobbá tevő hobbikra. A hatályos jogszabályok szerint neki emiatt is járhat sérelemdíj. Súlyosabb sérülések után pedig akár fix havidíjat utalhat a biztosító, amennyiben mondjuk ápoló állandó segítségére szorul a biztosító kgfb-s ügyfele.

Fontos tudnia minden kerékpárosként, autósként, gyalogosként, busz vagy vonat utasaként, akár éppen motorosként megsérült személynek, hogy a balesete utáni 5 évben indíthatók el ezek a kártérítési ügyek.

“Előfordul, hogy valamilyen összeget felkínál a biztosító. Tapasztalataink szerint ritkán teszik, és nem éppen az az összeg szerepel az ajánlatukon, ami járhatna. A sérültekkel igazából nem foglalkozik senki, a baj az, hogy ők maguk sincsenek tisztában a lehetőségeikkel” – állítja az ügyvéd.

150 millió forintos kárigényt nyújtottak be

Tamás még ételfutárként dolgozott, amikor a kollégáitól először hallott a balesetes kártérítés lehetőségéről. “Hetente elütöttek egy futárt Budapesten, akkor már tudtam valamit erről” – mondja, majd nemsokára neki is szüksége lett saját ügyvédre a saját balesetei után.

Visszajött a halálból, 68 millió forintot kapott a motoros 2

Kórházban

A kártérítési ügyekben az első érdemi, hivatalos lépésként az ügyvéd benyújtja a biztosító felé az un. kárigényt. Ez egy jellemzően 5-6-7 oldalas dokumentum, amelyben leírja, hogy ügyfele mikor és milyen balesetet szenvedett, milyen sérülései keletkeztek, milyen anyagi kár érte (még az elszakadt tornacípőt is ide véve), milyen gyógyszereket szed, és táplálékkiegészítőket fogyaszt, kik ápolják, nekik mennyi a benzinköltségük stb. Ezen felül konkrétumokkal megalapozza a sérelemdíjat is, vagyis mindent felsorol jogszabályi hivatkozásokkal megtámasztva, amiért a biztosítónak fizetnie kell.

Tamás 2019-es balesete után a kárigény tartalmazta többek között
– egyszeri 30 ezer forint megfizetését a balesetkor viselt ruhák ellenértékeként,
– havi 30 ezer forint járadék megállapítását az őt ápoló szülők részére,
– havi 25 ezer forint megfizetését élete végéig a lelki traumák kezelésére, azaz pszichiáterre,
– egyszeri 150 millió forint megfizetését sérelemdíjként Tamás részére,
– egyszeri 2,5 millió forint megfizetését sérelemdíjként Tamás édesanyja részére,
– egyszeri 2,5 millió forint megfizetését sérelemdíjként Tamás édesapja részére.

“Sajnos egy kisebb biztosítónál volt megkötve a kgfb-m, márpedig velük szemben nehezebbek az ilyen kártérítéses ügyek, mint a 3-4 nagy hazai biztosítónál” – állítja Tamás.

Két-három év küzdelem is lehet a kártérítés

A súlyos sérüléssel járó balesetek kártérítési ügyei már csak azért is hosszabb ideig húzódnak, mert jellemzően maradandó egészségkárosodást szenvedtek a főszereplők. Ilyen esetekben a jogszabály szerint 12 hónappal a baleset után lehet és kell megállapítani a sérült személy pontos állapotát, esetleges fogyatékosságait.

Ügyvédi tapasztalatok szerint a biztosítók rendre elutasítják a kárigényben megfogalmazottak pontos teljesítését, és az ott szereplő összegek töredékét hajlandók – ha egyáltalán hajlandók – csak felajánlani. Amennyiben megalapozott a kárigény, ilyenkor hárul fontos szerep az ügyvédre, aki személyesen bejár tárgyalni a biztosítók képviselőivel, ebben az esetben volt, hogy az ügy intézője mellett a biztosító kárigazgatójával és a pénzügyi igazgatójával egyszerre ült szemben Boros Árpád. Volt, hogy Tamás is vele tartott.

“Általában 2-3 év küzdelem, mire megtörténik a kártérítés. Bejárok a biztosítókhoz, és gyakorlatilag alkudozunk, sajnálatos módon nem mindig normál hangnemben, holott a jogszabály egyértelmű kötelezettségeket ró a biztosítókra” – állítja az ügyvéd. Végül 60 millió forint sérelemdíjat utalt Tamásnak a biztosító, a szüleinek pedig 2-2 millió forintot.

Visszajött a halálból, 68 millió forintot kapott a motoros 3

Boros Árpád

Ezzel párhuzamosan beperelte volna a kórházat is az ott összeszedett fertőzésért, abban az ügyben peren kívüli megállapodásként 8 millió forintot kapott. Ott a jogszabály maximálisan 10 milliót enged.

Autók és motorok

“Nekem dolgoznom kell az amputált lábammal is, hogy öregkoromban ne kényszerüljek az utcára” – ezt elég gyorsan felismerte Tamás az olvasók számára elsőre komoly összegnek tűnő 60+8 millió forint ellenére, ami eleve nem ennyi, hiszen ügyvédi munkadíjat is fizetett ezekből.

Mindig is a járművezetés volt az élete ételfutárként és taxisként egyaránt, ám az amputáció után bevonták a jogsiját, a PÁV2-t, a C-s jogosítványt, mindent. A baleset előtt vadiújan vásárolt, sárgára fóliázott Suzuki SX4 taxiját is el kellett adnia.

“Mikor a rehabilitáció alatt kezdett kitisztulni a fejem, gondolkodtam: van nekem ismerősöm, aki amputált bal lábbal taxizik… Miért ne vezethetnék én is? Igaz, ő jobb helyzetben van, hiszen a jobb lába ép, azzal egy sima automataváltós autót könnyen elvezet mindenféle átalakítás nélkül” – meséli a továbbiakat a férfi, aki elindult megszerezni legalább a B-s vezetői engedélyt, ami az ő esetében más procedúra, szakértő kell hozzá, vizsgálatok stb., de sikerült neki.

Első lépésként privát autót kellett szereznie, ami szintén nem egyszerű feladvány. Kétajtós szükséges, mert azokon nagyobb a beszálló nyílás, de nem kupé vagy kabrió, mert azok laposak. Inkább kissé magasított kocsi a megfelelő, így egy háromajtós, második generációs A-osztályos Mercedest vásárolt.

Mozgássérültek részére használható személyautók átalakítását hét cég végzi Magyarországon, az átalakításra műszakilag pedig három lehetőség áll rendelkezésre. Egyrészt a kuplung helyére szerelik a gázpedált, amit bal lábbal lehet nyomni. Mivel Tamás nem képes emelni a bal lábfejét, ez kiesett. A második módszer két kar a kormány jobb és bal oldalán, egyik a gáz, másik a fék, ám sajnos ez sem jó neki, mert a bal kezét sem tudja teljes mértékben használni. (Aki esetleg elgondolkodott azon, hogy megér-e egy térd alatt levágott jobb láb 68 millió forintot, azt ezen a ponton emlékeztetjük arra, hogy Tamásnak a bal oldala sérült drámaian a balesetben, a bal lába és a bal keze.) Jött a harmadik lehetőség a Merci átalakítására, egy kar a középkonzol mellett, amely előre tolva fék, hátra húzva gáz, plusz a kormányon a kamionokból ismert bütyök a könnyebb forgathatóság segítésére. Ezt csinálták meg neki. Privát autó kipipálva!

Ezzel persze még nem tudott dolgozni Tamás, ezért vásárolt egy lábtartós, nagy teherbírású Symphony Cargo robogót, amivel ételfutárkodni kezdett Budapesten. “Tudtam, hogy nem én leszek a leggyorsabb futár, de keresnem kellett valamennyi pénzt” – mondja, úgyhogy telt-múlt az idő, később elindult visszaszerezni a taxizáshoz szükséges engedélyeket is, átküzdötte magát minden vizsgán. Kellett viszont egy taxizáshoz használható jármű, ekkor egészen meglepő történt vele.

“A hirdetések nézegetése közben találtam egy olyan színű SX4-et Debrecenben, mint az enyém volt a fóliázás előtt, csak ezt fél évvel fiatalabbnak írták és kevesebb kilométer volt benne, mint amennyivel én tovább adtam anno egy taxis kollégának. Leutaztunk egy barátommal, megálltam a kereskedés bejáratában, olyan 15 méterre volt tőlem a kocsi, és mondtam a haveromnak: te, ez az én egykori autóm! Amit újonnan vettem magamnak arra, hogy taxizzak vele. És tényleg az volt a hirdetés állításai ellenére. Ez az autó vissza akar jönni hozzám, újra az enyém akar lenni” – meséli Tamás. Gondolkodás nélkül megvette, átszereltette a Merciből az átalakítást a Suzukiba, és taxizni kezdett vele tavaly.

“Így ismertem meg a mostani páromat. Az utasom volt. Ő mindenben megfelelő számomra” – vagyis újra megtalálta a szerelem. Újra dolgozott, társra talált.

Visszajött a halálból, 68 millió forintot kapott a motoros 4

Balaton

Hogyan került ismét kórházba?

Mikor rákérdezek, hogy mi a helyzet a motorozással, röviden felnevet.

“Mikor megláttam magam a baleset és a felébredésem után, azt mondtam, soha többé nem ülök már motorra. Hiányzik a jobb lában, rossz a bal lábam, rossz a bal kezem, egyedül fel sem tudok kelni az ágyról. Aztán a rehabilitáció közben azon vettem észre magam, hogy nézegetem a használtmotoros hirdetéseket.”

Első vásárlása a futármotor volt, aztán felépítette a nagy triót. “A szerelőm mondogatta mindig, hogy az igazi motorosoknak három gépük van: egy téli, egy nyári és egy túrázásra.” Sorra meg is vette mindhármat, persze a speciális igényeinek megfelelőket.

A túrázáshoz például egy elöl kétkerekű Yamahát, amelyről még a lábát sem kell lerakni támaszkodáshoz a piros lámpánál, stabilan tartja magát. Új kedvese is felült mögé, idén nyáron már nagyokat kirándultak együtt, olykor a barátokkal.

A minap a Balaton mellett jártak, jótékonykodtak kicsit, más motorosokkal együtt megmotoroztatták egy gyerektábor lakóit. Utána fürödtek egyet, majd délután, a Budapestre hazaindulásuk előtt leszakadt az ég. “Hirtelen elindult rengeteg autós hazafelé, hatalmas dugóban araszoltunk, amikor kifordult elénk egy autós.”

Tamásnak ez a harmadik balesete, ismét kórházban ápolják, hat hétig nem tud lábra állni. A párja a sisak ellenére fejsérülést szenvedett, kijelentette, ő már nem ül soha többet motorra.

Tamás? A ripityára tört túramotort már nem csináltatja meg, de a másik kettőt megtartja. “Nem tudom letenni” – válaszolja a Vezessnek.

Beszélgetésünk alatt nem faggattam a szüleiről, de most megkérdeztem: hogyan reagáltak, amikor a második, majdnem tragikus baleset után ismét motorra ült? “Annyit mondtak, hogy motorral soha ne látogassam meg őket, soha többé ne lássanak motoron, mert attól szomorúak lesznek.”