Napi szinten közlekedve folyamatosan látjuk a változásokat a hazai úthálózaton. Javítások, átalakítások, fejlesztések, felújítások. Néhány terület viszont szinte teljesen érintetlen marad hosszú évek, évtizedeken keresztül. Ilyen például a vasúti átjárók helyzete, amire sok esetben csak fogjuk a fejünket, hogy egyáltalán miért is van még ott, ha a vonat már nem jár át rajta?

Rengeteg esetben fel sem tűnne, hogy a működő fénysorompóval felszerelt átjáróban már sosem fog pirosra váltani a jelzőfény. Fehéren villog a lámpa – amiről, mint tudjuk, nem egyenlő a zölddel –, körülnézünk, nem jön vonat, áthajtunk, és lehet, hogy nem is tűnnek fel olyan apróságok, mint például, hogy a sínpár nem folytatódik az út két szélén.

Oltári sok pénz megy el nem működő átjárókra 1

Számos olyan vasúti átjáró van, amin már nem fog átmenni vonat, mégis működik

Csak a saját környezetemben, a lakásomtól alig pár száz méterre kettő ilyen hely is van a 18. kerületben. Szóval nem kell messzire mennem, hogy ilyet találjak, de a szerkesztőségből többen is tudtak ilyenre azonnal példát felhozni. Vagyis tele van már Budapest környéke is ilyen használaton kívüli, vagy hivatalosan inkább szüneteltetett használatú vasúti átkelőhelyekkel. És akkor az ország többi területéről még nem is beszéltünk.

Miért baj az, hogy ott van még az átjáró?

Egyikünk sem szeret vasúti átjárón áthajtani az autójával. Kevés gyilkosabb pontot tudnánk felhozni autónk futóműve számára, mint a síneken áthajtás, amik mellett közvetlenül vagy be van süllyedve, vagy már felgyűrődött az aszfalt. Akkor is nagyot üt, ha lépésben hajtunk át rajta, nincs jó megoldás, de sokszor az az egyetlen útvonal. Feleslegesen lassítja a forgalmat, teszi tönkre autónk futóművét és még pénzkidobás is.

Két, de inkább három példát is megnéztem a közelemben lévők közül, mert a Nagykőrösi úti átjáró inkább kettő, mint egy, alig 100 méteren belül vannak egymáshoz képest. Az egyiket évekkel ezelőtt felújították, az utat keresztező sínpárt felszedték, de a fénysorompókat meghagyták. A sín itt érdekes, egy régi iparvágány jön a Péterhalmi erdő felől és tart a soroksári üzletközpontok felé, de keresztezi a lajosmizsei vasútpálya.

A vasút kereszteződését nagyjából 10 éve megszüntették, a pályaelemet pedig otthagyták félretéve, ma is ott van. Vagyis vonat fizikailag nem haladhat a Nagykőrösi út felé és itt az útburkolatot keresztező síneket is felszedték. Ezzel szemben az alig 100 méterre lévő másik még őrzi a síneket és a fénysorompót is.

Oltári sok pénz megy el nem működő átjárókra 2

A Nagykőrösi úton már a síneket is felszedték pár éve, de a lámpák még működnek

Ugyanez a vágány a Péterhalmi erdő szélén fut tovább, ahol a Péterhalmi utat is keresztezi. Megvannak a sínek, amik már alaposan be is süllyedtek, húzva magukkal az aszfaltot, valamint kint vannak a vasúti átkelőt jelző táblák, a fénysorompók és egy ma már feleslegesnek tűnő S kanyar is.

Miért villog a lámpa, ha fizikailag nem jöhet már vonat?

Ez talán a legérdekesebb kérdés ebben a témában, hiszen azt gondolnánk, hogy amikor az út szélén elvágják a síneket, azzal a lendülettel ki is kapcsolhatják a lámpákat. Hiszen mit is jelezne már? Erre azonban nem ilyen egyszerű a megoldás, mert vannak államilag üzemeltetett, és magáncélú vasúti pályák is.

„A törzshálózati vasúti pályákat a nemzeti vagyonról szóló törvény melléklete, az országos vasúti mellékvonalakat kormányrendelet sorolja fel. Ezek megszüntetéséről csak az Országgyűlés, illetve a kormány dönthetne. Mivel azonban ilyen döntés nem született, a vasútvonalakat a kijelölt pályahálózat-működtető köteles üzemeltetni” – válaszolta kérdésünkre a MÁV.

Szóval az állami vasút átkelőhelyeit kormányrendeletbe vésve őrzik, és azért nem szüntetik meg őket akkor sem, ha a vonalon megszűnik a vonatforgalom. Mi a helyzet a magáncélú vasútvonalakkal, iparvágányokkal? Ezek működtetéséről bárki gondoskodhat, de a vasúti átkelőhely is annak a magántársaságnak a felelőssége, aki a vonalat üzemelteti.

Oltári sok pénz megy el nem működő átjárókra 3

Fél-egymillió forint közötti összeget költenek egy vasúti átjáró karbantartására, azokra is, amik használaton kívüliek

Ezek megszüntetésére lenne lehetőség kormányrendelet szerint: „A vasúti átjáró ideiglenes szüneteltetéséhez kapcsolódóan a 2. § (3) bekezdését érintő munkák elvégzése és az út mindkét oldalán a vasúti közlekedés lehetőségét kizáró eszköz elhelyezése, szükség esetén a vasúti átjáró burkolatának helyreállítása a vasúti pályahálózat működtetőjének feladata.” Ez viszont komoly költségeket jelent.

Miért nem szüntetik meg ezeket az átjárókat teljesen?

Borzasztóan költséges átalakítás és meglehetősen időigényes főleg az engedélyek miatt. Így sok esetben a magántulajdonú vasúti pályák és átkelőhelyek egyszerűen ott maradnak, hiszen az autók át tudnak menni rajta, a kereszteződés biztosított, a táblák, jelzők működnek. De ezek is elromolhatnak, karbantartást igényelnek, vagyis van költségvonzata akkor is, ha nem szüntetik meg, de nem is használják az átkelőt.

Oltári sok pénz megy el nem működő átjárókra 4

Itt már biztosan nem fog jönni vonat, évek óta pusztul ez az óriási vasdarab a régi iparvágány csonka végén

Mennyibe kerül fenntartani egy használaton kívüli kereszteződést?

„A fénysorompók működésének havi, negyedéves, féléves és éves ellenőrzéseit a hatóság által jóváhagyott utasítás alapján kell elvégezni. A használaton kívüli és az aktívan működő útátjárók fenntartása ugyanolyan költséggel jár, nagyságrendileg ötszázezer-egymillió forintba kerül évente.”

Ezt a magáncégek és az önkormányzat is elvégezheti, elvégeztetheti, vagyis valaki időközönként foglalkozik ezekkel az átkelőhelyekkel és még fizet is a karbantartásáért. Az említett összeg arra megy el évente, hogy a fehér lámpák villogjanak. Ha nem villognak, megjavítják őket és ez így megy évről évre, vagy mondjuk örökké.

Oltári sok pénz megy el nem működő átjárókra 5

Villognak a lámpák, de az út két oldalán már teljesen besüllyedtek a sínek

Mennyi ilyen pénznyelő vasúti átjáró van Magyarországon?

Kérdésünkkel megkerestük a MÁV-ot is, de adatokkal sajnos nem tudnak szolgálni. Mivel minden ilyen vasúti átjárót köteles üzemben tartani a tulajdonos, ezért a MÁV és az Innovációs és Technológiai Minisztérium működő vasúti átjáróként tartja számon őket.

Vagyis sosem tudjuk meg pontosan, évente mennyi pénz mehet el teljesen fölöslegesen arra, hogy futóműgyilkos, használaton kívüli vasúti átjárókat tartson üzemben pár magáncég, önkormányzat és az állam. De az biztos, hogy pontosan annyi, amennyinek egyáltalán nem kellene.