Olvasónkat nemrég megbüntette a közterület-felügyelet, hozzánk fordult a szerinte jogtalan bírság miatt.

A február elején történt eset során elfolyt autójából a hűtővíz, ezért azzal leállni kényszerült. A baj a Városligetnél adódott, ezért az Ajtósi Dürer soron felállt a járdára. Az autót hátrahagyva segítségért ment, ám amikor a trélerrel visszatért, kerékbilincs várta az autón, így hívta a közterület-felügyeletet.

Egész más választ kapott, mint remélte: közteres közölte vele, hogy az autóval az útpadkán állt meg, ami szabálytalan, majd tájékoztatta a bírság és a bilincs leszedésének a díjáról.

Autós kálvária: lerobbant, segítségért ment, megbüntették 1

Illusztráció (Forrás: Getty Images)

Olvasónk úgy véli, ő nem a padkára, hanem a járdára állt, ahol véleménye szerint a KRESZ alapján műszaki hibás járművel meg lehet állni, de az érvelése nem hatott, maradt a bírság. Bár a bírsággal nem értett egyet, de az autót sem hagyta volna ott, fizetett.

A történtek után fordult hozzánk: „Kinek van igaza, a közteresnek vagy nekem?” – kérdezte.

Sejtettük, hogy a KRESZ 40. § l), (6) és (8), valamint 56. § (1) pontja vonatkozik az esetre, de fekete-fehér, kategorikus választ nem tudott kihámozni ezekből a szerkesztőségi kupaktanács, így megkértük a több évtizedes oktatói múlttal rendelkező közlekedési szaktanárt, iskolavezetőt, a Kreszprofesszorként is ismert Pető Attilát, hogy segítsen tisztázni a kérdést.

Hézagos szabályozás értelmezési kiskapuval

A szakember is úgy véli, „érdekes” téma a járdán megálló műszaki hibás jármű. Az első kérdés az, hogyan is került a járdára az autó, hiszen amikor már mozgásképtelen, akkor nem tud oda felmenni, amikor pedig még mozog, akkor viszont be kell tartania a járdára való felállás alapfeltételét, azaz kimondottan ezt engedélyező tábla szükséges.

Ezt a KRESZ megállással kapcsolatos fejezetének 40.§.-a is megerősíti, a szabály felsorolja azokat a helyeket, ahol tilos megállni – zebra, kereszteződés, buszmegálló, kanyar, híd stb. – majd után rögtön következik egy mondat: “Ezek a tilalmak nem vonatkoznak arra az esetre, ha a jármű műszaki hibája miatt azok nem tarthatók meg.”

Autós kálvária: lerobbant, segítségért ment, megbüntették 2

Bár nem egyértelmű a KRESZ, járdára inkább még műszaki hibás autóval se álljunk – illusztráció (Forrás: Getty Images)

„Tehát egy műszaki hibás jármű jogszerűen állhat például a gyalogátkelőhely kellős közepén…” – mutatott rá az előírás egyik furcsaságára a Kreszprofesszor.

Visszatérve a KRESZ-szabályokra: a 40.§. a folytatásban rögzíti a járdán való megállás feltételeit – az alap, hogy legyen ezt engedélyező közúti jelzés –, de itt a szabály már nem említi a műszaki hibás járműveket. Feltételezhetően épp a fentebb leírt logika miatt, hiszen ha hibás, eleve nem tud felmenni a járdára.

„Más kérdés egyébként, hogy a műszaki hibát hogyan lehet utólag bizonyítani, mert az jogos a közteresek oldaláról, hogy egy szabálytalanul álló jármű estén először a szabálytalanság tényét tudják rögzíteni, és csak később, jogorvoslati eljárásban tudjuk mi bizonyítani a műszaki meghibásodás tényét” – teszi hozzá a szakember.

Ugyanakkor van egy másik paragrafus is a KRESZ-ben, ami így szól: „56.§. Az elromlott járművet – lehetőség szerint – az úttesten kívül vagy olyan helyen kell elhelyezni, ahol a várakozás nem tilos.” Ez azt erősíti meg, hogy lehetőleg az úttesten kívül kell elhelyezni az autót, de ott, ahol nincs várakozási tilalom, a járdán pedig alapból az van.

„Az már megint más tészta, hogy a gondolatjelek közötti lehetőség szerint-be sok minden belefér, de ezt általában már csak jogi úton lehet érvényesíteni” – emelte ki a Kreszprofesszor az egyértelműség hiányát, a többféle értelmezési lehetőséget.

Hogy az adott közteres teljes elméleti megalapozottsággal, vagy inkább csak „biztos, ami biztos” döntött a bilincselés és a bírság mellett, nem tudjuk, de úgy tűnik, a szabályok betűje szerint nem hibázott, legfeljebb a jóindulat hiányát lehet felróni neki, igaz, pontosan azt sem ismerjük, mi és hogyan hangzott el akkor és ott.

Akkor hova álljak, ha a forgalomban romlik el alattam az autó?

Adja magát a kérdés, hogy mit is tegyen az egyszeri autós, ha kocsija a forgalomban produkál komoly meghibásodást. Hol álljon meg, ha megállt, magára hagyja-e az autót, jelezze-e valahogyan, hogy műszaki hibás a jármű?

„Ha olyan műszaki hibát észlelünk, amivel van lehetőségünk pár métert gurulni, akkor próbáljuk olyan helyre elhelyezni az autónkat, ahol a megállás és várakozás nem tiltott. Ha megtehető, akkor valaki maradjon az autónál, amíg a hiba elhárításáról vagy a kocsi elszállításáról gondoskodunk, mert sokkal könnyebb a helyszínen egyezkedni az eljáró hatósággal, mint utólag. Ha ez nem kivitelezhető, akkor tegyünk ki az ablakba egy jól látható üzenetet, és adjuk meg a telefonszámunkat! De akár még azt is megtehetjük, hogy felhívjuk a 112-t, és bejelentjük a problémát, így legalább nyoma marad annak, hogy mi minden tőlünk telhetőt megtettünk” – javasolta Pető Attila.

Autós kálvária: lerobbant, segítségért ment, megbüntették 3

Igyekezzük jelezni, hogy nem kényelmi megállásról van szó, és ha tehetjük, ne hagyjuk magára az autót – képünk illusztráció (Forrás: Getty Images)

Vitatott bilincselés – mit tehetünk?

Ha mégsem sikerült – akár műszaki hibás, akár ép autóval – bilincselés nélkül megúszni a várakozást, parkolást, és fenti olvasónkhoz hasonlóan vitatjuk az intézkedés jogosságát, jó, ha tudjuk, hogy a kerékbilincs alkalmazása és az eltávolítás díjának kiszabása csak akkor történhet meg, amennyiben valóban szabályszegés valósult meg – ezt már a Vezess partnere, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító szakembere árulta el nekünk.

A kerékbilincs közhatalmi eszköz, hatósági alkalmazása kizárólag a közlekedés rendjének megsértése esetén jogszerű.

Mint megtudtuk, a vonatkozó jogszabály előírja, hogy az intézkedést azonnal félbe kell szakítani vagy meg kell szüntetni, ha a járműhöz visszaérkező üzemben tartó vagy a jármű használója azt kéri, és az intézkedésnek a melléklet 5. pontja szerint számított csökkentett költségét (50%) megtéríti, valamint a szabálytalanságot megszünteti.

Ha nem ért egyet a közterület-felügyelő intézkedésével az autós, nem köteles elfogadni a helyszíni bírságot, a jegyzőkönyvet aláírni, ám ebben az esetben az ügy feljelentéssel átkerül a rendőrkapitányságra.

Autós kálvária: lerobbant, segítségért ment, megbüntették 4

Illusztráció (Forrás: Getty Images)

Jogi szakértőnk elmondta: „Amennyiben az autós vitatja az intézkedést, akkor a bírság összegét ne fizesse be – a leszerelés költségét ekkor is meg kell fizetni! –, és vegye igénybe a meginduló eljárásban elérhető jogorvoslati lehetőségeket.”

Jó hír, hogy a szabályok szerint a már megfizetett költséget haladéktalanul vissza kell téríteni, ha az intézkedésre okot adó szabálytalan megállás és várakozás miatt a szabálysértési vagy közigazgatási eljárásban jogsértést nem állapítottak meg, vagy az intézkedés jogszerűtlen volt.

Ezen túlmenően a kerékbilincs alkalmazásával szemben 8 napon belül külön panasszal is lehet élni a közterület-felügyeletnél vagy a rendőrségnél. Amennyiben az érintett szerint a kerékbilincs alkalmazása az adott közterületen jogszerűtlen, indokolatlan, vagy aránytalannak tekinthető, érdemes lehet akár konkrét intézkedés alapján, akár attól függetlenül is (általános) panasszal fordulni az illetékes közterület-felügyelet vezetőjéhez.

Ahogy fenti esetből látható, a KRESZ értelmezése és alkalmazása néha még a szakértőknek is fejtörést okoz, így az is benne van, hogy a közteres tévedett, ezért ha úgy véljük, nekünk van igazunk, ne féljünk nemet mondani a bírságra, éljünk a lehetőségeinkkel.