Az elmúlt hónapok hivatalos kommunikációja alapján egyértelműen látszik, hogy a koronavírus által súlyosan érintett helyeken hatalmas szükség van a lélegeztetőgépekre. Hogy pontosan mennyire és mikor, azt még csak foghíjas modellek sugallják a döntéshozók számára, de annyi biztos, hogy a nehéz hetek elé néző Egyesült Államokban, és Angliában minden lehetőséget megragadnak a gépek előteremtésére. 

A cél elérésének érdekében az orvostechnikai cégek mellett az autógyártók bevonása is biztosra vehető, Donald Trump az 1955-ben született Védelmi Termelési Törvény értelmében szó szerint kötelezte a General Motorst a lélegeztetőgépek gyártására.

A szerződést már alá is írták április elején, az amerikai Egészségügyi Minisztérium 30 ezer gépet rendelt a GM-től 489 millió dollár (158 milliárd forint) értékben. Az első 6132 darabot június elsején kell leszállítaniuk, és augusztus végéig végezniük kellene a munkával.

A GM kapta tehát a feladat oroszlánrészét, de az Egyesült Államokban a Ford is fontos szerepet kapott, a Teslát pedig kérni sem kellett, látványosan, kezet-lábat törve építettek működő prototípust. Angliában a “Ventilator Challenge UK” elnevezés alatt tömörülő cégcsoport (több F1-es istállóval, a Rolls-Royce-szal együtt) tűzött ki hasonló célt, ők 10 ezer lélegeztetőgépet kívánnak legyártani. 

A lehetetlent, de azonnal

Az autógyártók felkérése Donald Trump Amerikájában az elnöktől megszokott stílusban zajlott. Március 27-én írt egy üzenetet Twitter oldalára, amiben arra szólította fel a GM-et, hogy azonnal indítsa újra az idióta módon bezárt ohiói üzemét, és kezdjen lélegeztetőgépet előállítani “MOST!”, a Ford pedig lásson hozzá ugyanehhez “GYORSAN”. 

Gyorsan és azonnal: ez az, ami leginkább lehetetlen kihívást állít az autógyártók elé, mivel ötajtós családi benzinesekről légzésfenntartó gépekre átállnia nem a pillanat műve.

Milyen gépekről van szó?

Mióta a tudomány túllépett a vastüdőkön, a lélegeztetés minden esetben pozitív nyomású, vagyis a gép kívülről lufiként fújja fel a tüdőt. Ezen belül az eljárás lehet nem invazív, és invazív. Előbbi esetén a beteg és a gép közötti kapcsolatot általában egy arcmaszk biztosítja, utóbbinál viszont a “torokba dugott cső”, vagyis a közvetlenül légcsőbe helyezett tubus. A nem invazív olcsóbb, és enyhébb esetekben alkalmazható, a beteg tudatánál van, spontán vesz levegőt, a gép inkább csak támogatja a lélegzést, és nem szorul egyéb létfenntartó beavatkozásra.

Az invazív lélegeztetés viszont szinte teljes külső kontrollt jelent, a beteg minden életfunkcióját ellenőrzi, szabályozza az ellátást végző orvosi stáb. A koronavírus által okozott COVID-19 betegség súlyos eseteiben világszerte az invazív módszert – és az erre alkalmas gépeket – alkalmazzák az intenzív osztályokon.  

A gyártóknak tehát ezeket a komolyabb, invazív lélegeztetésre alkalmas gépeket kell belőniük célként, ha a legsúlyosabb esetekben alkalmazható megoldással akarnak előállni. 

(Az már egy másik kérdés, hogy maguk a gépek mit sem érnek személyzet nélkül, a helyzetet Lovas András aneszteziológus intenzív terápiás szakorvos írása mutatja be első kézből: “Egy beteg melletti lélegeztetőgép csak egyetlen orvosi eszköz, azt kiegészítve szükség lehet még a vesét és májat pótló dialízis gépekre, a milliliter/óra pontossággal gyógyszereket adagoló infúziós pumpákra, amelyekből egy beteghez akár 6-7 darab is kell. A táplálásukat és folyadékterápiájukat biztosító készülékekre, a megfigyelésüket biztosító monitorokra, a vért keringtető mechanikus pumpákra, a szervezet váladékait elvezető csövekre…” – medicalonline.hu)

Mindig külön utakon – Tesla

Ebben a témában is az autógyártás fekete báránya, a Tesla története a legérdekesebb. Elon Musk cégvezér a vírussal kapcsolatban is aktívan osztotta Twitter üzeneteit, március derekán még arról írt, hogy április végére valószínűleg egy új beteg sem lesz az Egyesült Államokban (jelenleg körülbelül napi 20 ezer új megbetegedést regisztrálnak), és hír szólt arról, hogy csak a megyei seriffhivatal nyomására csökkentette a kaliforniai gyár kapacitását. 

Félvállról venné tehát a fenyegetést? Korántsem, már márciusban küldött egy adag  (pontosan negyven darab) “lélegeztetőgépet” New Yorkba, 1200-at pedig Los Angelesbe, amiről természetesen rengeteg újságcikk született. A hősies felajánlásról már csak később derült ki, hogy a leszállított gépek a sokkal egyszerűbb (áruk kb. 800 dollár darabonként, míg a komoly gépek 50-60 ezer dollárosak), nem invazív kivitelű (BiPAP) egységek, amelyekkel tele a padlás.

Autók helyett lélegeztetőgépek. Működhet? 1

Ezek csak korlátozottan használhatóak a Covid-19 esetében, egyes szakértők szerint átalakíthatóak a tubussal történő invazív használatra, de ezt csak végső megoldásként tudják elképzelni.

Sebaj, a Tesla üzemében már építik a csodafegyvert, a Model 3 alkatrészekből fabrikált komoly, nagybetűs lélegeztetőgépet. Ezt természetesen részletes kisfilmen mutatták meg, még prototípus állapotban, teret adva a szakértőknek, reakcióvideót készítő szakmabelieknek arra, hogy tovább vigyék a próbálkozás hírét. 

Azért voltak ennyire bátrak, mert valószínűleg mertek kérdezni, mielőtt feltöltötték a videót, és már tudták, hogy jó irányban tapogatóznak. A Tesla mérnökei gondoltak arra, hogy a mechanikus lélegeztetés egy iszonyat precíz folyamat, a tüdőbe be- és kiáramló levegő mennyiségét, nyomását, oxigéntartalmát, hőmérsékletét, páratartalmát is szabályozni kell, nem csak egy pumpa nyomkodását kell automatizálni. 

Ott vannak a tervek, a filctollal felírt nyomásértékek, az a spontán profizmus, ami egy ennyire életszagú, mégis azért márkaépítő videóhoz kell. 

Csakhogy hiába a látványos és profi próbálkozás, a Tesla jelenleg csak a kispadról kiabál, a látványos videón túl nem adtak meg semmilyen információt arról, hogy a látott technikát mikorra és milyen mennyiségben tudnák előállítani. Pedig a határidő tegnap, így ez valószínűleg megmaradt technikai demonstrációnak. 

Óriásoknak való feladat – General Motors és Ford

Az autógyártók hadra fogása a gazdag beszállítói láncok, a több ezer felhasznált alkatrész, a hatalmas gyártási volumen, a mérnöki tudás, és a munkaerő miatt tűnik kézenfekvő ötletnek ebben a helyzetben. A hadiiparon innen nincs még egy szegmens, ami ennyire bonyolult szerkezeteket állítana össze ilyen rövid idő alatt. 

Az orvosi eszközöket gyártó cégeknek egyszerűen nem áll rendelkezésre elég erőforrás, a legnagyobb márkák (Draeger, GE Healthcare, Hillrom, Medtronic, Philips, ResMed és Vyaire Medica) a 2019-re jellemző heti 700 darabos termelést egészen 5-7000 darabig tudják felpörgetni, ennyi a maximum. Viszont ma az Egyesült Államokban ez is kevésnek tűnik.

Ezért kapott a General Motors megbízást, és bár nagy nyereménynek tűnik a 489 millió dollár, a munka nagyságát nézve így is csak kárenyhítésre lehet elég ez az összeg. A GM egy elektronikai alkatrészeket gyártó kokomói üzemét indítja újra, ahova az eredeti háromszáz helyett ezer munkavállaló vesznek fel. Maga a gyártási folyamat biztonságos indítása is nehéz kérdés, itt is állandó testhőmérséklet-ellenőrzéssel és kötelező maszkviseléssel kezdődik a munka. 

Autók helyett lélegeztetőgépek. Működhet? 2

A General Motors és a Ventec Life Systems Indiana államban, Kokomóban kezdi meg a gyártást, amivel teljesíthetik a 30 ezres állami megrendelést, de a végső cél több forrás szerint is megközelíti a 200 ezret. (Fotó: AJ Mast/General Motors)

Szerencsére a General Motorsnál nem a nulláról indul a fejlesztés, inkább csak pénzzel, paripával skálázzák fel egy apró Washington állambeli gyártó, a Ventec kapacitását. Egy eddig is elérhető, többfunkciós típust, a VOCSN-t fogják gyártani, ez a hordozható egység valódi aduász, szinte mindent tud, amit tudni kell ebben a nehéz helyzetben, és mivel piacon lévő termék, ezért van róla tapasztalat, használható akár sürgősségi, akár intenzíves környezetben. 

Megállás nélkül dolgoznak, a normál esetben hónapokig tartó fejlesztési folyamatot pár hétbe sűrítve pörgetik fel a gyártást, de mindez pokolian kemény feladat: a VOCSN előállításához eredetileg 700 különálló alkatrészre van szükség, ezt sikerült több hírforrás szerint a 400-420-as tartományba szorítani a főbb funkciók megtartása mellett. Az összeszerelés pedig kevésbé automatizált folyamat, mint az autógyártás esetén, sokkal nagyobb szükség van az emberi munkára.

Jó eséllyel csak pár száz gép készül el április végére, amikor több amerikai gócpontban már túl lesznek a tetőzésen.

Autók helyett lélegeztetőgépek. Működhet? 3

A VOCSN hordozható, kompakt eszköz, mégis alkalmas a legtöbb feladatra, gyártása bonyolult, komoly kihívás a GM számára (Fotó: AJ Mast/General Motors)

Míg a tökéletes célszerszám leszállítása a GM vállát nyomja, addig a B-tervre, a mentőöv bedobására a Ford jelentkezett. Nekik egy másik ipari óriás, a General Electric jutott társul, akivel együtt az 50 ezres legyártott darabszámot célozta meg júliusra.

Ehhez egy szintén apró cég, az Airon terveit használják fel, ami eddig jobb hónapokban ötven darab lélegeztetőgépet adott el. Az általuk tervezett Model A faékegyszerűségű szükségmegoldás, puccos LCD-kijelző és érintőképernyő helyett kapcsolók és gombok alkotják a kezelőfelületet, egy analóg órával kiegészítve. Ráadásul akkumulátor sem kell hozzá, működtetése gázzal történik, invazív és non invazív használatra egyaránt alkalmas. Ez az egyszerűség jön most jól, hiszen a gyártáshoz csak 250-300 alkatrész szükséges, könnyebb beindítani a sorozatgyártást. 

Autók helyett lélegeztetőgépek. Működhet? 4

Egy Model A-E lélegeztetőgép, ami egyszerű megoldást kínál a súlyos COVID-19 betegek ellátására. Egyszerű, de gyorsabban, olcsóbban gyártható, mint az ipari csúcsot képviselő szofisztikált gépek. (Fotó: Ford)

Arról már most parázs szakmai viták folynak, hogy az Airon egyszerűbb készülékei megfelelőek lesznek-e a koronavírussal fertőzött betegek kezelésében (a súlyos betegek, a GE közeli orvosok, szakértők szerint megfelel a Fehér Ház által támasztott elvárásoknak, és ilyen “háborús” helyzetben amúgy is luxus lenne az extra funkciók meglétén lovagolni. A GM féle hordozható mindenesnél biztosan gyorsabban rá tud állni a Ford a gyártásra, elvileg április 20. körül indul a termelés Ypsilantiban, a hónap végére 1500 darabbal számolnak, és júliusra elérik a kitűzött 50 ezres darabszámot.

Mennyi? – Harminc! – Mi harminc? – Mi mennyi?

Mint minden téma a koronavírussal kapcsolatban, a lélegeztetőgépek kérdése is kezd egyre átláthatatlanabb masszává alakulni. A Ford és a GM gigászi munkával vág bele a lehetetlenbe, de egyre biztosabb, hogy erőfeszítéseikkel nem tudják enyhíteni az április közepén tetőző első hullám hatását. Az előrejelzések folyamatosan változnak, a nyári hónapok hatalmas kérdőjelet jelentenek, sok függ az újranyitástól, a karanténintézkedések enyhítésétől. A gyártók elszántságán mindenesetre ez szemernyit sem változtat, ha lesz rá szükség, ha nem, ők megteszik a magukét.

Kép(ek) forrása: Ford