Nemrég Szibériában jártunk, hogy a befagyott Bajkál-tavon próbáljuk ki a megújult Lexus RX-t. Irkutszkba Moszkván át repültünk, ahol előtte volt időnk szétnézni, többek között az Űrkutatási Múzeumban is. Fontos a pontos megnevezés, mert nagyjából két kilométerrel arrébb ott a leírások alapján hasonlóan izgalmas Űr Múzeum is.

Ha a közelben járunk nem lehet eltéveszteni hol is a Jurij Gagarinról elnevezett Űrkutatási Múzeum, a Űrhódítók emlékmű talapzatában találjuk, ami nagy, mint a legtöbb szobor Oroszországban. Az emlékmű 107 méter magas, egy rakétát ábrázol a kilövés utáni füsttel. A 77 fokos dőlésszögű szobor burkolata titánból készült, 1964. október 4-én avatták fel, a Szputnyik-1 indításának 7. évfordulóján, az eszköznek, amely igazából beindította az űrversenyt és amellyel a kiállítás is kezdődik….

Mi köze a Lexusnak az űrkutatáshoz?

A Lexus és anyavállalata, a Toyota japán cégóriás nemcsak autókkal foglalkozik, de számos új technológián, mint a robotika, mesterséges intelligencia is dolgozik. 2019-ben jelentették be, hogy a Japán Űrkutatási Ügynökséggel (JAXA) együttműködve kifejleszti a 2029-re tervezett japán Hold-projekthez szükséges, ember által vezetett, túlnyomásos kabinnal épített és üzemanyagcellás technológiával hajtott holdjárót. A projekt azóta a következő szakaszába lépett, a Toyota pedig meg is kezdte a legénységgel ellátott túlnyomásos kabin fejlesztését.

A kilövés, ami megpecsételte a Szovjetunió sorsát 2Emellett a Toyota együttműködésbe kezdett a Joby Aviation légi közlekedési eszközöket előállító céggel, amely teljesen elektromos, függőlegesen felszálló és landoló (eVTOL) légi eszközök fejlesztésével és kereskedelmével foglalkozik. A cél a megfizethető légiközlekedés, illetve az ahhoz szükséges eszköz kifejlesztése.

A Szputnyik–1-el indult az űrkorszak, mi is ezzel kezdtük túránkat a kiállításon. Nézd meg a képeinket és olvasd le alattuk a leírásokat, amelyekkel betekintést kaphatsz ebbe az izgalmas világba! 

A Szputnyik–1 egy műhold, ami annyit tudott kommunikálni, hogy bip-bip-bip. Ez volt az első űreszköz, amelyet a világűrbe juttattak. 1957. október 4-én állították pályára Bajkonurból Szputnyik hordozórakétával. Három hónap és 1440, a Föld körül megtett kör után a légkörbe visszatérve elégett. A kiállítási darab egy tökéletesen azonos „testvére” az eredetinek, teljesen működőképes, csak az akkumulátora már lemerült. 58 centi a gömb átmérője, 83,6 kiló a tömege.

A kilövés, ami megpecsételte a Szovjetunió sorsát 3

Az első emlős az űrben Lajka volt (a galériában van róla kép) . Ők viszont itt Belka (b.) és Sztrelka (j.), vagyis a preparált testük. Ők voltak első emlősök, amelyek élve visszatértek a Földre. A korábbi kommunikációval szemben mára már tudjuk, hogy Lajka már a kilövés után néhány órával meghalt. A fellőtt ebek nem tenyésztett állatok, hanem befogott kóbor kutyák voltak, mert azok ellenállóbbak.

A kilövés, ami megpecsételte a Szovjetunió sorsát 4Ez egy katapult kabin állatok számára, még látszanak rajta a Földre való visszatérés nyomai. 1960-61 között számos kísérletet végeztek állatokkal. Többek között egy ilyen konténerrel tesztelték a későbbi emberek számára épült űrhajó katapultját. A lélegeztető rendszerrel ellátott konténert a föld felett 7 kilométerrel katapultálták és az űrhajótól külön ért földet.

A kilövés, ami megpecsételte a Szovjetunió sorsát 5A katapult tesztelésre azért volt szükség, mert akkoriban még nem volt visszatérő modul. Így Jurij Gagarin is, aki az első ember volt az űrben, 7 kilométer magasan katapultálva érkezett vissza. Így ő és az űrhajó is külön ejtőernyővel landolt. Ha benne érkezett volna le, az agysérüléssel járt volna.

Ez pedig az a kapszula, amivel Gagarin 1961-ben feljutott az űrbe. Nem másolat, hanem az a darab. A burkolatát cserélték, mert annak anyaga titkos, de váz eredeti, ahogy a műszerezettség, az ülés és az ejtőernyő is.

A kilövés, ami megpecsételte a Szovjetunió sorsát 6Kissé arrébb sétálva látható az SK-1, nagymagassági teljes nyomásos űrruha, amelynek első példányát Jurij Gagarin számára fejlesztették, de további négy űrhajós is ilyen 20 kilós felszerelést használt. Mindegyiket egyedileg méretre készítették. Két rétegből épült fel, a külső poliészter, a belső műanyag. Azért narancssárga, mert abban könnyebb volt megtalálni az űrhajósokat, hiszen akkoriban akár több száz kilométerrel arrébb is landolhattak, mint a kitűzött cél volt. Az űrruha az alapvető higiéniás feltételeket 12 órán át tudta biztosítani a nyomás alatt lévő kabinban. Biztonságban volt az űrhajós 4-5 órán át a nyomás nélküli kabinban is. Sőt, 12 órát hideg vízben is túlél benne..

A kilövés, ami megpecsételte a Szovjetunió sorsát 7A kiállítás része a Voszhod-2-es űrhajó eredeti felfújható légzsilipje is. 1965. március 15-én ezen keresztül jutott a világűrbe és vissza A. A. Leonov űrhajós, aki az emberiség történetében elsőként hajtott végre űrsétát. A fél-puha hüvelyből és két fém gyűrűből álló 250 kilós szerkezet fellövéskor 77 centi magas, amely 2,5 méteresre nyílik ki. Légzárását az űrhajóból vezérelve lehetett működtetni. Ez akkor jelentett gondot, amikor Leonov űrruhája nem a vártnak megfelelően működött és az űrhajós élete veszélybe került. Mivel még senkinek nem volt tapasztalata, rosszul számolták ki a vákuum mértékét, és felfúvódott az űrruha.

Mivel a sietségben letörte a külső kamerát, így P.I Beljajev parancsnok nem látta társát, akinek fejjel előre bemászva kellett várnia a zárást és a kiegyenlítést. Kamera hiányában viszont meg kellett fordulnia a mindössze 70 centi átmérőjű nyílásban.

A kilövés, ami megpecsételte a Szovjetunió sorsát 8

A Szojuz űrhajó három részből épül fel. A kiállított egység középső része eredeti, az alsó rész és felső „gömb”, 1:1 arányú makett. Ennek az az oka, hogy utóbbi kettő az orbitális pályáról való visszatéréskor lekapcsolódik a középső kapszuláról –amely visszatér a Földre – és elégnek a légkörbe lépve.  A legalsó a műszeres/meghajtó modul, ahol a propulziós hajtóművek kapnak helyet az űrben való manőverezéshez, illetve mindkét oldalán egy-egy napelem található, amely tölti az akkumulátorokat.

A kilövés, ami megpecsételte a Szovjetunió sorsát 9

Ez a Szojuz orbitális modulja, az űrhajósok élettere az űrben, illetve áruszállításra is használják, ennek felső  található a dokkoló rész, ha űrállomáshoz csatlakozna a Szojuz. Az alján jutni a középső modulba.

A kilövés, ami megpecsételte a Szovjetunió sorsát 10

Így néz ki Szojuz középső része, ahol a kozmonauták „fekszenek” kilövéskor és landoláskor. Visszatéréskor 100 kiló terhet hozhat magával. Hővédő burkolattal borítják, amely megvédi az utasokat visszatéréskor. Míg az első űrturista, Dennis Tito 20 millió dollárt fizetett a kalandért, ma 82 millió dollárért szinte bárki vehet egy jegyet, hogy kipróbálja az űrutazást. Fizikailag már sokkal enyhébb feltételeknek kell megfelelni, mint a hőskorban.

A kilövés, ami megpecsételte a Szovjetunió sorsát 11

A kiállítás része a Buran űrrepülőgép modellje is. Az amerikai űrsiklók másolásával született gép 1988. november 15-én repült először és utoljára. Egyetlen fellövése 5 milliárd dollárba  (1600 milliárd forint) került, döbbentes mennyiségű pénz, amely végül nemcsak megpecsételte a program sorsát, de  erős szög volt a Szovjetunió felbomlásában is..Összesen öt orosz űrrepülőgép gyártása indult el. 2002. május 12-én a Buran tárolására használt hatalmas kazahsztáni hangár teteje beszakadt, az űrrepülőgép megsemmisült, a balesetben nyolc munkás meghalt. Ugyanakkor mellette már szinte teljes kész állapotban ott volt egy másik gép is, az ma egy kiállítás része Bajkonurban. Bár a Buran külsőleg másolatnak tűnik, tudott valamit, amit amerikai “testvérei” nem, képes volt önállóan, pilóta nélkül landolni.

A kilövés, ami megpecsételte a Szovjetunió sorsát 12

A Buran űrrepülőgép eredeti dokkoló modulja, 8,7 tonnát nyom, működési, azaz nyitott állapotában 5,7 méter hosszú. Arra készült, hogy a Buran csatlakozhasson a Mir űrállomáshoz a Szojuz űrhajóhoz vagy űrsétára mehessenek az űrhajósok. Egyszerre akár két űrhajós is használhatta volna, de erre az űrben végül nem került sor, miután a Buran mindössze egyszer automata módban repült.

A kilövés, ami megpecsételte a Szovjetunió sorsát 13

Az orosz űrrepülőprogram leállítása után az Ikar modult az űrhajósok földi kiképzésén használták tovább. Az Ikarosz nyomán Ikar névre hallgató szerkezet sokáig elhagyatottan állt, így a nyitott felső részen át jelentős víz került bele, de ennek ellenére egész jó állapotban maradt meg.

A kilövés, ami megpecsételte a Szovjetunió sorsát 14

A kiállítás egy eredeti darabja ez a Szojuz sorozatú teherszállító űrhajó. Elsősorban arra tervezték, hogy legfeljebb három főt és árut szállítson az űrállomásra, ott dokkoljon és azzal együtt repüljön. Képes önálló orbitális repülésre is.

A kilövés, ami megpecsételte a Szovjetunió sorsát 15

Talán a legizgalmasabb rész a kiállításon az alábbi videó is látható szerkezet Egy eredetileg a Mir űrállomás számára tervezett, de végül az ISS-en használt lakómodul hiteles másolata. Többek között látható a WC, a padlóba épített futópad, az alvó fülke. A földi fent és lenthez képest az ágy itt függőlegesen van, hiszen az űrben ez nem értelmezhető dimenzió. Az űrhajóst öv tartotta a helyén, hogy álmában ne lebegjen ki. a A súlytalanság, illetve az űrben való 3 dimenziós mozgást jelképezve egy laptopot a „plafonra” is elhelyeztek.

Ez itt egy Orlan D, félig kemény űrruházat. A Szaljut-6 és 7 orbitális űrállomásokon használták 1977-1984 között. A súlya legalább 74, de akár 114 kilogramm is lehetett, függően a kiviteltől. 5-8 órás használatra alkalmas. Különlegességét az adta, hogy bármelyik űrhajós használhatta, nem volt személyre szabott, mint a korábbi űrruhák. Belül vízhűtéssel rendelkezik, amely elvezeti a hőt az űrséta során a használója testéről, aki így nem izzad, folyadékkal és sóval töltve meg az űrruhát. Áramellátással, telemetriával és kommunikációs eszközökkel is felszerelték, amelyek működéséhez 20 méter kábel is csatlakozott, de biztonsági kábellel is rendelkezett. Továbbfejlesztett változatát ma is használják az űrséták során.

A kilövés, ami megpecsételte a Szovjetunió sorsát 16Olyan érdekességek is szerepelnek itt, mint egy nyomásszabályzó kabin. Két Orlan típusú űrruha tárolására tervezték. Az űrsétára való felkészüléskor az asztronauták ebbe a kabinba mennek, majd lezárják az átjárót, kiszivattyúzzák egy szelep segítségével a levegőt és kinyitják az űrbe vezető ajtót. Ezt a múzeumban kiállított modult űrhajósok képzésére használták egy IL-76-os laboratóriumi repülőgépbe építve, ahol szimulálták a súlytalanságot.

A kilövés, ami megpecsételte a Szovjetunió sorsát 17

Kell magyarázni?

A kilövés, ami megpecsételte a Szovjetunió sorsát 18

Az úgynevezett űrmotort arra tervezték, hogy az asztronauták szabadon közlekedjenek az űrben, bizonyos megkötésekkel. A 180 kilós szerkezetben két tartályban sűrített levegő volt 350 atmoszféra nyomáson, amelyet 32 fúvókán át vezettek ki. A fúvókák a szerkezet sarkaiban helyezkedtek el, így az űrhajósok nemcsak egyenesen tudtak haladni, de fordulni is, mindhárom tengely mentén. Az űrhajósok két kezénél lévő karokkal lehetett irányítani. 1990 februárjában használták először 33, később 40 méterre eltávolodva a Mir űrállomástól. Mindvégig biztosítókötél csatolta az állomáshoz az űrhajósokat.

A kilövés, ami megpecsételte a Szovjetunió sorsát 19

Szintén teljesen eredeti a Szojuz 37 űrhajó leszálló modulja. 2,8 tonnát nyom, nagyjából 2×2 méteres. Szokás szerint másik személyzet használta kilövéskor és a Földre való visszatéréskor. Az űrhajósok, akik ezzel a Salyut-6 űrállomásra érkeztek 1980 júliusában, októberben a Szojuz 36 ugyanilyen moduljával tértek vissza. Ezt a modult a bázis fő személyzete használta visszatérésre később. A légkörbe való belépéskor szerezte az égésnyomokat.

A kilövés, ami megpecsételte a Szovjetunió sorsát 20

Lunokhod 1 a világ első önjáró egysége volt egy másik égitesten. 1970 november 17-től, 1971 szeptember 14-ig a Hold felszínét kutatta. 318 napos küldetése során 10540 métert tett meg, miközben maximális sebessége 2 km/óra volt. 210 panorámafotót és húszezer kisebb képet készített. A vezérlőteremből 171 alkalommal kommunikáltak a járművel, több mint 24 ezer parancsot kiadva. Lunokhod 1 súlya 756 kilogramm, 2,2 méter hosszú és 1,6 méter magas.

A kilövés, ami megpecsételte a Szovjetunió sorsát 21

Ez a szerkezet az űrkutatás egy izgalmas részének emlékeit őrzi. Ez a Lunokhod vezérlője. 4,1 másodpercig tartott, amíg egy üzenet megtette a Föld-Hold távolságot, a kezelő előtti 20 másodpercenként frissült a kép. Így a gép hat métert is megtehetett azalatt míg az új parancsot megkapta.

A kilövés, ami megpecsételte a Szovjetunió sorsát 22A Luna-16 automatikus űrállomás 1970 szeptemberében 105 kiló holdkőzetet hozott vissza Földre egy misszióban, amelyben a Földről indult, landolt a Holdon, majd visszatért a Földre. 5,7 tonnás volt induláskor, a Holdra 1,8 tonnás része landolt, a visszaérő kapszula pedig már csak 34 kilós volt.

A kilövés, ami megpecsételte a Szovjetunió sorsát 23

Ez persze csak egy szelete a kiállításnak, a fentieken túl rengeteg érdekesség található ott. Ám ha arra járunk mindenképpen érdemes elsétálni az Űr Múzeumig is. Ha nem is megyünk be, az előtte lévő téren megtekinthető egy életnagyságú Vosztok rakéta és a Buran űrsikló múzeummá alakított mása is (nyitóképünk).

A kilövés, ami megpecsételte a Szovjetunió sorsát 24A környéken rengeteg utcanév utal az űrkutatás szereplőire, de maga a park rajza sem hétköznapi. Emlékeztet egy nagyon gyors űrhajóra réges-régről, egy messzi-messzi galaxisból.

A kilövés, ami megpecsételte a Szovjetunió sorsát 25

Kapcsolódó címkék: Buran Jurij Gagarin Lexus Toyota űrkutatás