Megvan a Harcosok klubja című film főszereplőjének morbid monológja? Amikor termék-visszahívási ellenőrként a repülőn a mellette ülő nőnek magyarázza, hogy mi alapján döntenek egy autó visszahívásáról? A képlet az érintett autók száma szorozva a hiba valószínűségével és az átlagos kártérítések összegével. Aztán a végeredményt összevetik a visszahívás költségével, és ha előbbi olcsóbb, akkor minden marad a régiben?

Szerencsére az életben ez teljesen másként működik, mint az idén 20 éves filmben. Manapság az autógyárak gyakran akkor is inkább visszahívnak, kicserélnek, javítanak, ha csak minimális esélye is felmerül annak, hogy baj lehet valamivel. Igaz, az autómárkák ingerküszöbe különböző, van, amikor egy kopó, valószínűleg már régen kicserélt alkatrész hibája miatt is visszahívják az érintett modelleket, máskor hamuvá éghetnek autók, mire a gyár belátja, hogy valamit valószínűleg eltoltak és dönt a javításról.

Levél a BM-től

A közlekedésbiztonságot nem érintő apróbb javításokhoz nem kell azonnal, kapát-kaszát elhajítva rohanni valamelyik márkaszervizbe. Persze a gyár ezeket sem hagyja javítás nélkül, de ezeket leginkább olyan alkalmakkor orvosolják, amikor az érintett autó amúgy is szervizbe megy. Aztán majd akkor kicserélik a tanksapka lagymatag rugóját, tesznek bele más alapanyagból készült pollenszűrőt, vagy javítanak egyéb, szinte elhanyagolható horderejű dolgokat.

A lényeg, hogy a minap a mi családunk megkapta életünk első visszahívásos levelét a Mazdától, akik a Belügyminisztériumon keresztül találtak meg minket. A levélben az állt, hogy az XYZ alvázszámú autóban a légzsákkal lehetnek problémák, és biztos, ami biztos alapon kicserélnék, ha befáradunk valamelyik szervizbe.

16 éves és még foglalkoznak vele. Megható.

Segít a BM

A Belügyminisztérium ott segít, ahol tud. Télen, hóban SMS-t ír, hogy üljünk át egy másik autóba, ha pedig rendszám, vagy egyéb azonosító alapján keres valaki autót, illetve a gazdáját, akkor papír levelet küld. A keresett polgár címét, elérhetőségét nem adja ki, de készséggel elküldi az üzenetet, némi költségtérítésért cserébe. Aztán a címzett vagy veszi a fáradságot, és felveszi a kapcsolatot a levél írójával, vagy nem. Így keresik meg az autóimportőrök is a visszahívási akcióban érintett járművek gazdáit, hiszen ők nem tudják nyomon követni, ha egy általuk értékesített autó időközben gazdát cserél, a BM viszont tud róla. Hasonló módszerrel találtuk meg mi is a Vezess első tesztautóit, amikor a 15. évforduló kapcsán elkezdtük őket felkutatni. Bizsergető érzés volt a 15 évvel ezelőtti tesztautót még jó állapotban, működés közben látni.

Mennyibe kerül?

Visszahívásnál az érintett autó tulajdonosát általában nem terheli semmilyen költség, azon felül, hogy időpont-egyeztetés után el kell autóznia a legközelebbi szervizig. A visszahívást intéző márkának azonban már közel nincs ingyen ez a móka, ami a kicserélt alkatrész és a szerelő munkadíján túl még a kiértesítés díját is tartalmazza. Ebben a szabványszövegeken, a tájékoztatón és a törvények idézésén túl benne van az autógyár által írt tartalom is, illetve azoknak a szervizeknek a listája, ahol elvégzik az aktuális felülvizsgálatot, javítást.

Nem adják tovább a címünket

Egy-egy ilyen levél után a hatóság 700 forintot számít fel eljárási díjként. Darabonként. Így egy átlagos visszahívási akcióban a levelezés is milliókba kerülhet. Érdekes, hogy a Mazdánál a 15 ezer körüli kiértesített tulajdonos nagyjából 20 százalékánál tudták csak elvégezni a szükséges beavatkozást, ami annak fényében, hogy ez a tulajdonosnak nem kerül semmibe, és azért mégiscsak az ő, illetve az utasainak biztonságáról, kényelméről szól, érthetetlenül rossz arány.

Még dobozban az új alkatrész

Persze nem kötelező a BM-en keresztül intézni a kommunikációt, a Renault itthon nagyon hatékonyan használja erre a célra a közösségi médiát is, de az ügyfélszolgálat akár chaten is megmondja, hogy az adott alvázszám érintett-e egy visszahívásnál. Emellett persze a szaksajtóban is megjelennek ezek a hírek, amiket jellemzően az autós témák iránt érzékenyebb emberek olvasnak, akik jó eséllyel azt is tudják, milyen kockázatot vállalnak, ha nem élnek a visszahívás jelentette javítási lehetőséggel.

Emellett előfordulhat az is, hogy még kiszállítás előtt rájönnek, hogy valamit cserélni, finomítani kell. Ilyenkor például a Renault-nál az egész értékesítési folyamatot le lehet állítani, míg a szükséges beavatkozást el nem végzik az összes modellen. A vevő ebből csak annyit érez, hogy pár nappal később kapja meg az autóját. Viszont neki ez után már semmi dolga nincs vele.

Meddig érdekli a gyárat az autó?

Ez eléggé márkafüggő. A jelenleg futó világméretű és tengernyi márkát érintő légzsákpatronos visszahívás a Mazdánál saját tapasztalat alapján a 16 éves modellekre is érvényes, de valószínűleg még ennél régebbiek is előfordulhatnak a listán. Pedig a 16 év még magyar viszonylatban is a fájdalmasan öreg kategóriába tartozik, a Mazda mégsem engedte el a kezét ezeknek az autóknak. A Suzukinak szintén volt pár éve egy komolyabb visszahívása, ahol szintén egész öreg modellek is beleestek a szórásba:

Hogy működik a visszahívás?

Roppant egyszerűen. Miután a postaládából kikotort BM-es levél láttán a pulzus visszaállt a normális közeli értékre, az értő olvasás után már csak a telefont kell felvenni, és tisztázni, hogy mikor, hol jelenjen meg az autó.

Pont úgy néz ki, mint a régi

Aztán a szervizbe érkezve van még egy kis papírmunka, mielőtt a durván félórás művelet lezajlik. Egy légzsákpatron cseréje az autó áramtalanításából, a kormány légzsákot tartalmazó közepének kiszereléséből, majd a régi patron ki- és az új beszereléséből áll. Az összeszerelést még párperces diagnosztika követi, aztán a régi szerkezet megy vissza a dobozba, aztán a gyárba. Még két aláírás, és vége is az egésznek.

Egymás mellett a két fokozat

Miért kell cserélni?

A hivatalos indoklás szerint a Mazda légzsákpatronjában a párás környezetben eltöltött hosszabb idő után olyan elváltozások játszódhatnak le, hogy balesetkor – amikor a légzsák működésbe lép – nagyobb, szilárd darabok is bejuthatnak az utastérbe. Persze nem egy 200-zal robogó fogaskerékre kell gondolni, hanem apró kis fémdarabokra, amelyek életveszélyesek lehetnek. A BMW-től a Toyotáig számos más japán és európai autómárkát is érint a Takata-légzsákok visszahívása, a hibás légzsákok az amerikai Szövetségi Közlekedésbiztonsági Hivatal, az NHTSA adatai szerint 23 ember haláláért és 300 ember sérüléséért felelősek.

Még egy utolsó ellenőrzés

A Takata légzsákbalhéja a Hondát sem kímélte, ők itthon a weboldalukon megtalálható alvázszám-ellenőrzővel segítenek a tulajdonosoknak. Ezzel pillanatok alatt kideríthető, kell-e szervizbe menni és érthetően elmagyarázzák azt is, mi az a visszahívás, termékfrissítés. Egész eredményes is a dolog, az eddig értesített vásárlók 64 százaléka már túl is esett a légzsák javításán. Emellett olyan bajokat is orvosoltak már az elmúlt években, mint a kezelési könyvben tévesen szereplő vontatható tömeg, vagy egy utastérben lévő kábelköteg cseréje.

Csak be kell pötyögni az alvázszámot, és máris kiderül, kell-e szervizt látogatni

A termékek folyamatos felügyelete, tesztelése és a szerviztapasztalatok és a különféle visszacsatolások után is megjelenhetnek javító eljárások. Az alapvető cél a megelőzés, és egyre jellemzőbbek a nem műszaki jellegű, hanem a minőségérzetet javító kampányok is. Apróbb módosítások, rendszerfrissítések, stb. A Citroënnél leginkább a saját adatbázisra támaszkodnak, ha kiértesítésről van szó, de az idősebb, nemegyszer több tulajdonosváltáson átesett autóknál a BM segítségével találják meg az érintett autót, de a nem sürgős beavatkozásokat értesítés nélkül, az aktuális szervizlátogatás alkalmával is el tudják végezni. Felár nélkül. Természetesen csak márkaszervizben, a független szervizek ezekkel nem foglalkoznak.

Szóval, ha levél jön a BM-től, nem kell feltétlenül olvasás nélkül beejteni a liftaknába. Könnyen lehet, hogy jót akarnak nekünk.

Addig is az alábbi anyagokban lehet szemezgetni a legfrissebb visszahívási akciókból: