Autósok számára is érdekes vízi átkelőhelyek után kutatva morzsoltam le bő ezer kilométert egy Suzuki SX4 S-Cross volánja mögött. Az első cikkben a Tisza egyedülálló pontonhídjain zörögtem át, most pedig egy apró komp, és egy fontos, érdekes híd kerül terítékre.

Tiszadob irányából a helyi pontonhíd pallóin átérve nincs más választásunk, Tiszalúc felé kell vennünk az irányt. Innen viszont szinte bármelyik égtájat megcélozhatjuk, de akinek egy sorból kilógó kompélmény hiányzik az életéből, annak csak egy település lehet a cél: Köröm.

Apró komp a Sajón

Köröm és Muhi között, a Sajón üzemel az ország legkisebb kompjárata. Aki állt már kompra az Adrián, vagy akár a Balatonon, annak tényleg érdekes látvány lesz ez az apró szerkezet, ami szó szerint pár métert halad csak a két part között. Ha kétszer ilyen hosszú lenne, sekély vízállásnál biztosan átérné a folyót.

Egy megfelelő rámpával, a megfelelő tempóval komp nélkül is átjuthatna a Suzuki a túlpartra

Bár mérete kicsi, szerepe nem alábecsülendő, a helyiek számára fontos a komp üzemelése, nélküle kerülhetnék a kanyargó Sajót Kesznyéten irányába, ha az M30-as autópálya szakaszt szeretnék elérni.

Műholdképen látszik igazán az átkelőhely mérete, alig szélesebb, mint az odavezető út

Kompok a Tiszán

Az Útinform térképe szerint jelenleg 17 komp üzemel a Tiszán, ezek működési szabályai, teherbírások, viteldíjuk nem egységes. Van, ahol ingyenes a révátkelés, például Tiszadob és Tiszalúc között, de a legtöbb helyen kérnek viteldíjat, ami szerencsére nem eget verő összeg, egy személy átlagosan 60 forintot fizet a kompokon, a személyautók viteldíja pedig 2-300 forint között mozog. Bár teherbírásuk különböző, a kompok egységes elven működnek, mind a köteles komp kategóriájába tartoznak.

A szerkezet mozgatását saját dízelmotorja (vagy esetenként egy külön kishajó) biztosítja, de az egész szerkezet drótkötélre van függesztve, egy első és egy hátsó függesztőkötél segítségével. Külön kormányszerkezetet nem használnak, a kormányzáshoz a függesztőköteleket feszítik vagy lazítják egymástól függetlenül, elektromos csörlő segítségével.

Muhinál sem térnek el az átlagtól az árak, a viteldíj személyautó esetén 190 forint, személyenként pedig 60 forintot szed a kompkezelő, aki pár napja egy hősies állatmentés okán került be a napi hírekbe. Fuldokló őzgidát húzott ki a Sajóból. A férfi az állat kapálózására lett figyelmes, a komppal indult érte, mikor odaért, puszta kézzel ragadta meg a fuldokló kis gidát, és kiemelte az életveszélyes helyzetbe került állatot.

Muhiról mindenkinek 1241, vagyis a tatárokkal vívott ádáz, elvesztett csata ugrik be. Ennek emlékművét idén újították fel uniós forrásból, már nincs életveszélyt jelző tábla, a kidőlt keresztek is visszakerültek a helyükre, ha a 35-ös főúton haladunk, megállhatunk pár pillanatra.

Szinte alig álltunk fel, már át is érünk, nincs idő a tájon merengeni

A Sajó vidéke is kirándulásra csábító táj, pár napja a kompkezelő egy őzgidát mentett ki a vízből itt, Köröm és Muhi között

A visszapillantó tükör nagy, a komp kicsi, így nem kellett sokat bűvészkedni a fotóhoz

Vasúti síneken autóval, át a Tiszán

Ha a 35-ös környékén keringve a Tisza-tó felé vesszük az irányt, Kiskörénél ráakadhatunk a keleti országrész újabb érdekes hídjára, ahol vasúti sorompó állja utunkat. Előzetes információk nélkül furcsa lehet, hogy szabad jelzésre nem csupán áthaladunk a síneken, hanem ráhajtunk azokra, és a vonatok által is használt pályán kelünk át a túlsó partra. Ha az ország bármelyik másik vasúti hídján próbáljuk meg ezt a mutatványt, garantáltan bekerülünk a napi hírekbe, de itt ez mindennapos rutin. A kiskörei Tisza-híd ugyanis az ország utolsó vegyes használatú hídja, amely egyaránt biztosítja a közúti és a vasúti forgalom átkelését a folyón. Hasonló látható a Hajógyári sziget K hídjánál, amely a Sziget fesztivál főbejárata, de ott vonat nem közlekedik már.

A vegyes használatú hídon van magasságkorlát, 4,1 méter, amire elég egyértelmű jelzések figyelmeztetnek

Nyugodtan tettem hát P-állásba a Suzuki SX4 S-Cross automata váltóját, a start-stop rendszer is érezte, hogy itt akad idő spórolni, így néma, leállított motorral állva vártunk a szabad jelzésre. Igaz, nem vonat miatt, az ritkán jár, és lassan. A 102-es, Kál-Kápolna–Kisújszállás vasútvonalon naponta öt vonatpár zötyög át, a híd rossz műszaki állapota miatt 20 km/órás maximális sebességgel. Tehát nem a komótosan cammogó Bzmot szerelvény tart fel, egyszerűen túl keskeny a kocsipálya, ezért a közúti forgalmat mindkét irányból jelzőlámpák szabályozzák.

Ha szabad a pálya, autóval is 40 km/óra a megengedett maximális tempó, de nem is kívánjuk a komolyabb sebességet, főleg ha engedünk a bennünk élő gyereknek, és pont a síneken tartva akarunk haladni a túlpart felé, megtáncoltatva a kocsit.

Sőt, még inkább lassítunk, ha ismerjük a híd hányattatott sorsát. Átadása a vasút virágkorában, 1887-ben történt, a 780 méter faszerkezetű építmény korának leghosszabbja volt, de a pára erősen rongálta a fa elemeket, ezért 1907-re  folytvasból készült hídszerkezettel építették át. Majd jöttek a világháborúk, és innen mindenki tippelhet: igen, ezt a hidat is felrobbantották, többször, mint kellett volna. 1944-ben kétszer is, az utolsó volt valóban végzetes, mindhárom meder feletti szerkezet a folyóba zuhant, valamint megsemmisültek a mederpillérek, illetve nyolc ártéri pillér is.

Az újjáépítésre tíz évet kellett várni, a jégzajlás miatt nem túl megbízható kompközlekedés kiváltására 1958-ban közúti útpályával bővítették. A legutóbbi felújítása 1972–76 között volt, azóta szabad a gazda a rozsdának, állapota folyamatosan romlott, ezért is van szükség a súly- és sebességkorlátozásra.

A Suzuki Start-Stop rendszerének köszönhetően álló motorral vártuk a szabad jelzést

A szerkezetek anyagának egy része még 1906-ból származó hegeszvas, a felújítás tehát tényleg elkerülhetetlen. Mivel a forgalom nem olyan sűrű, hogy megszűnjön a vegyes használat, és külön hidat kapjanak az aszfalton közlekedők, az átkelő viszont fontos (a Tiszafüred és Szolnok közötti közel száz kilométeres szakaszon, nincs más átkelési lehetőség a Tiszán) ez a különleges híd marad a Tisza-tó környékének egyedi jellegzetessége. A tervek szerint a korszerűsítés kiterjed egyebek között a szerkezeti elemek cseréjére, a vasbeton közúti pályalemez és vasúti pálya felújítására, sín- és közúti dilatációs szerkezetek beépítésére és javítására, korróziómentesítésre, valamint a hídhoz csatlakozó közút útburkolatának, útpadkájának és vezetőkorlátjának felújítására. A beavatkozás eredményeként megszűnik a vasúti forgalomban bevezetett 20 km/órás sebességkorlátozás, a megengedett sebesség a duplájára, 40 km/órára változik.

Mire számíthatunk mi, autósok a felújítás alatt?

A híd Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyei oldalán is útzár lesz. A Heves és Pusztataskony között autózók terelőúton, a 3213 – 33 – 3216 számú utakon keresztül közlekedhetnek majd és a Kisköre, Tiszanána, Sarud, Újlőrincfalva, Poroszló, tiszafüredi Tisza-folyó híd, Tiszafüred, Tiszaszőlős, Tiszaderzs, Abádszalók érintésével juthatnak át Pusztataskonyra. A közlekedők a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Útinform szolgálatánál (+36-1-336-2400), illetve a www.utinform.hu weboldalon keresztül tájékozódhatnak az ajánlott kerülőútvonalról és az ahhoz kapcsolódó forgalmi helyzetről.

A maximális megengedett sebesség 40 km/óra, a Suzuki SX4 S-Cross volánjánál ezt akár adaptív tempomattal is tarthatjuk

2018. június 16-ától kezdődik a teljes lezárással járó részleges felújítás, a munkálatok várhatóan öt hónapig tartanak. Nekünk így épp sikerült elcsípni a sínen autózás élményét a Suzukival, és gyorsan szétnézni a Tisza-tó környékén, ahova mindenképp visszatérünk még, lehetőleg kerékpárokkal a tetőcsomagtartón.

A híd szerkezetének egy része még 1906-ból származik, a rozsda mindenhol szembetűnő, de a felújítás már küszöbön áll

Abádszalókon, Morvay László tűzzománcművész Kettecskén című kerámiaszobra mellett – akárcsak a Suzuki SX4 S-Cross formaterve, ez is feldobja az utcaképet.

Forrás: Vezess