Szilvia néhány fekete fehér, a kamionos élet pillanatait megörökítő fotóiba egy analóg fotós oldalon botlottam bele, amiket aztán rövid unszolás után megosztott velünk, sőt, még vagy egy tucattal meg is toldotta a sorozatot. A fényképek filmre készültek, nem sokkal az ezredforduló után, egy kamionos, Franciaországba vezető apa-lánya úton.

Érdemes őket végignézni, hogy ne csak azt lássuk a kamionosokból, amikor púposra pakolva, lassan haladva feltartják a forgalmat, vagy amikor éppen egymást előzik végtelennek tűnő perceken keresztül. Hanem ahogy főznek, pihennek, vagy éppen arra várnak, hogy újra útra kellhessenek.

“Édesapám Ázsia és Európa útjait járta élete nagy részében: ő még “igazi kamionos” volt, ennek a cigányéletnek minden nehézségével és szépségével. Nehéz volt nekünk is, azoknak, akik szerettük, mivel míg ő értünk tekerte a kormányt valahol pár ezer kilométerre, mi sokszor csak képeken láthattuk ők, és vártuk, hogy mikor telik le az a 3-5 hét, míg végre hazairányítják Magyarországra.”

“Legkedvesebb nyaralásaimat vele töltöttem: nagy ritkán elvitt magával, így végre kicsit megismerhettem az Édesapámat, láthattam a körülményeket, amik között a mindennapjait tölti (miattunk) az útmenti parkolókban, láttam a titokban az útlevélbe csúsztatott bankókat, hogy ne kelljen két napig a határon állnia, és láttam azt is, hogy a kamionosok is lehetnek mindenfélék: találkoztunk földrajztanárral, aki csak így tudta eltartani a családját, és láttunk olyan sofőröket is, akik miatt inkább másik parkolót kerestünk éjszakára, mert nem akartunk a közelükben parkolni.”

“Láttam, ahogy apám tandempóttal, félkézzel kormányozva rátolat a rámpára, szája szélén lógó cigarettával. Láttam, ahogy reggelente végigsétálja a szerelvényt, ellenőrizve, hogy éjszaka vajon felvágták-e a ponyvát a “kíváncsi emberek”. Egy ilyen út alatt készültek az alábbi képek is 2002 nyarán, egy Lyoni út alatt. Édesapám tavaly ősszel indult utolsó útjára, ezért kerültek elő ezek a fotók most, 15 év után.”

Ha még néznél további képeket is, akkor kattints valamelyikre és hipp-hopp a galériában találod magad.

Forrás: fotó: Góczán F. Szilvia