K. igencsak meghökkentette barátait a bejelentésével. Az évtizede közgazdászként dolgozó férfi közölte, taxis lesz. Te hülye vagy! – vágta rá évtizedes cimborája. Nem vagyok, ez a gyerekkori álmom! Nekem meg, hogy pék legyek, és bucit süssek! Én tengerjárót akarok vezetni, de most! – sorjáztak röhögcséléssel kísérve a haveri beszólások, de gyorsan kiderült, halál komolyan gondolja.

Itt mondjuk el mindjárt az elején, hogy K. igen precíz férfi, sőt nagybetűs fillérba..ó, már bocsánat a nyers fogalmazásért. Úgy képzeljék maguk elé, hogy a strandszezon előtt gumipapucsot is Excellel vásárolt a feleségének. Nem vicc! Alapos netes kutakodást követően táblázatban összegezte az árakat, a boltok távolságát, még a vásárlási időket is forintosította, és a végén kijött neki, melyik lesz a legjobb vétel az asszonynak. Természetesen az Excel-győztest vásárolta meg neki.

Nyilvánvalóan azt is alaposan kiszámolta előre, hogy mennyi forintból lesz taxis, aki aztán havi félmilliót keres. A várható kalandokról persze nem volt előre infója, most elmeséli nekünk az egész sztorit. Innentől ő beszél.

Kedves pszichológusnő, köszönöm, ez kurvajó volt!

Elsőként a nemrég megszüntetett Nemzeti Közlekedési Hatóság oldalán kell jelentkezni online, csókolom, taxizni akarok. Tök jó sablonjuk van, kaptam kódot, és időpontot a PÁV2 vizsgára – meséli K. akitől megkérdezem, hogyan készült rá. Nyilván utána néztem, ezért mondom önnek, szerkesztő úr, hogy hááát, nem nagyon lehet.

Elsőként például monotonitástűrést vizsgáltak. A Vajdahunyad utcai központban egy számítógépnél ülve megjelent előttem négy geometriai elem a monitoron, kicsit eltérő formájú rombuszok. Ezeket kellett szuggerálni, pontosabban az alattuk folyamatosan, váltakozva megjelenő ötödik rombuszt, ami megegyezett a négyből az egyikkel. Arra kellett rákattintanom, amelyikkel megegyezett. Aztán alul másik jött ki, figyeltem, melyikkel egyezik meg, nyomtam újra. Megcsináltam 10-et hiba nélkül, nézelődtem körbe, hogy ez most valami vicc? Azt hittem, de aztán felvillant még konkrétan több 100-szor, és a 30-iknál már azt mondtam, hogy kezd elfáradni a kezem. Ráadásul már az egyharmadánál elszúrtam egyet, ez felidegesített, de szóltak előre, hogy ne rágódjunk a hibákon, nyomjuk végig megállás nélkül az egészet.  Nem mondom, hogy ezt feltétlenül tudni érdemes egy taxisnak, de hogy minden B-s jogsiért vizsgázónak kötelezővé tenném, az tuti.

Nem volt fincsi. Utána átmentem a pszichológusnőhöz, aki kiértékelte, miután lenyugodtam, mondtam neki, hogy hát ez kurvajó volt. Ezt meg kellene csinálni minden kamionosnak is, mert tényleg nagyon jó vizsga. Pedig a java még hátra volt, sokak szerint a következő feladat a PÁV2 neheze.

Kaptam egy fülest a fejemre. Az egyik fülembe mély, a másikba magas hangokat adtak, ennek megfelelően kellett a jobb vagy a bal pedált taposni. Csakhogy eközben a képernyőn színek villantak fel, és a pedálnyomkodással párhuzamosan az előttem lévő négy színes gomb közül a felvillanó színnel azonosat kellett megnyomni.

Sikerült minden, és eddig még nem kellett sokat költeni: egy 7200 forintos orvosi igazolás volt a vizsga feltétele, utóbbinak a díja 8310-be került.

Határozatlan ideig alkalmas

Véres oka van, miért nem csatolják be magukat a taxisok

Jött a sorban az úgynevezett taxis tanfolyam 40 700 forintért, de aki olyan helyre megy majd dolgozni, ahol nem foglalkoztatják, még egy 60 000 forintos vállalkozói tanfolyamot is el kell végeznie.

Lényegében KRESZ-oktatást hallgattam két napon át, reggeltől kora délutánig. A rendkívül tapasztalt oktató leginkább olyan szélsőséges, akár beugratós közlekedési helyzetekről beszélt, hogy például megelőzhetjük-e a quadot vasúti átjáróban, vagy megállhatunk-e körforgalomban, és hasonlók.

Hallottunk számos taxis-sztorit is tőle a kőkemény budapesti utcákról, főleg régről, amikor még ő maga is fuvarozott. Elmondta például, hogy nem kényelmi okból hanyagolják a taxisok a biztonsági övet, a valóságban a ’90-es évek több olyan taxis-támadása áll a háttérben, amikor az öv akadályozta egykori kollégáit a védekezésben. Állítólag egyiküket úgy szúrták le, hogy hátulról ráhúzták az övet.

Volt vicces része is a felkészítésnek, legalábbis azt hittem, poénkodik az oktató, amikor a lelkünkre kötötte: nagyítót mindenképpen hozzunk majd az írásbeli vizsgára. Vettem is 250 forintért a közeli kínai boltban, mint kiderült, volt két darab a vizsgáztatónál is.

Nos, a nagyítóra tényleg szükségem lett, ugyanis a nyomtatva kiosztott közlekedési szituációk egyikén-másikán alig lehetett látni, hogy például villog-e a kereszteződésben a mentő. Márpedig nagyon nem mindegy. Pontos választ nem kaptunk, hogy miért kőkorszaki módon, papíron kell vizsgázni, valami olyasmi volt a magyarázat, hogy drága lenne kialakítani az elektronikus vizsgázáshoz szükséges központokat. 2017, Budapest, taxisvizsga! Egyébként olyan volt, mint az érettségi egykor: tegnap kaptam, mondta a vizsgabiztos a kezében szorongatott nagy, lepecsételt borítékra, ami a feladatainkat tartalmazta. Végül a villogó mellett egy kiegészítő tábla léte vagy nem léte kérdésnél is segített a kínai nagyítóm, tényleg kellett.

A szóbeli vizsgán elhangzott az aranyat érő fuvarkérés

Ezután jött a Kőbányai Szabadidőközpontban (KÖSZI) a szóbeli, amin gyakorlatilag arra volt kíváncsiak, mennyire ismerem a várost. Az első kérdést némileg csőbe húzónak szánták, de nem dőltem be: hová vezet az M0? Elmondtam, hogy gyakorlatilag sehová, mert a fővárost tehermentesítő körgyűrű. Oké, igaz. No, akkor sorolja fel a kedves vizsgázó szépen, sorban, egymás után, hogy melyik út hová vezet az M0-ról. Felsoroltam, nem volt gond, ezután levezetésként megkaptam a minden taxishiéna által naponta várt álomkérést.

Külföldi utas ül be az autójába, aki szeretné megnézni Budapestet. Melyik az az 5-6 legfontosabb látnivaló, ahová feltétlenül elvinné? Elmondtam, mehettem is tovább, a vezetés-vizsgára. A navik és a Waze világában szerintem ebből nem is kell több. Ahogy hallottam idősebb taxis mesterektől, a ’80-as években nem volt ritka az olyan kérdés, hogy tessék felsorolni a Nagykörúthoz kapcsolódó összes utcát a Petőfi hídtól indulva, és mindegyiknél tessék elmondani, hogy merre egyirányú. Ez azért kemény, és akadnak vén rókák, akik ezt még képesek felmondani.

Nem sokkal később ültem be a rövid tengelytávos, emiatt hivatalosan taxiként ma már nem használható, de sárga fóliás Skoda Octaviába. Ezzel vizsgáztam vezetésből. Indulás előtt mondtam az emberemnek, hogy én akkor most megnézném a kocsin, amit meg kell, mire mosolyogva bólogatott. Beültettem, megkértem, nyomjon féket, kapcsoljon indexet, megfutottam a kötelezőnek gondolt kört.

Végtelenül profi vizsgabiztosomról gyorsan kiderült, hogy kis túlzással a darutól a mélytengeri búvárhajóig mindenre vizsgáztat, és pontosan ismeri a KRESZ hibáit is. Természetesen oda vitette magát velem, a Wekerle-telepen lévő körforgalomba, ahol a kitáblázás szerint meg lehet állni, miközben a KRESZ tiltja a megállást körforgalomban. Ugye kitalálták, mi volt a feladatom? Éppen haladtam benne, amikor mondta, hogy álljak meg. Sebesen elhadartam neki a szabályt, látta, nem vagyok idióta, megálltunk. Annyit kért még, hogy 30 centire a padkától. Megcsináltam.

Visszafelé akadt még érdekes szituáció, amikor egy kereszteződésben nekem lett volna ugyan elsőbbségem egy másik taxival szemben, de intettem neki, menjél, haver, és ez tetszett a vizsgáztatónak. Legalább mi tartsunk össze, nem igaz?! – fűzte hozzá. Át is mentem.

Tábla jelzi, körforgalom következik

Valójában négyzet alakú, és parkolnak benne autók

Focus vagy Leaf?

Csináltattam négy igazolványképet, majd a Mozaik utcában egy bő ezresért a kezembe nyomták a „Személytaxi-vezetői Igazolványt”. Elértem idáig, megcsináltam, van taxis engedélyem. Ekkor jött az elején legyártott Excel-táblázat legsúlyosabb pontja, kell egy autó. A feleségemmel közösen használt régi Clio eleve alkalmatlan, ezért már az elején két opcióval számoltam.

3-4 millióért veszek egy használt autót, ami 3-4 év alatt a taxizás miatt el is veszíti vásárláskori értékének legnagyobb részét a milliónyi egyéb költség mellett. Vagy bérelek egy kocsit. Osztottam, szoroztam, és nagyon úgy néz ki, olcsóbb, ha fizetek hetente egy első ránézésre ijesztő összeget valamelyik fuvarszervező cégnek – mondja K., aki itt tart történetében. Megkérem, nyissuk már meg azt a híres Excelt, hiszen eljutottunk a költségek/bevételek fejezethez. A kívülálló számára egy taxis esetében ezek a legérdekesebbek.

A leendő autónál két nagy irány van, legalábbis nekem – meséli: dízel vagy tisztán elektromos. Kért már ajánlatokat különböző taxis cégektől, így két példát hoz elő.  Az egyiknél 2013-as dízel Ford Focust kapna heti (!) 56 ezerét, a másiknál ennél fiatalabb Nissan Leaf-et heti 75 ezerért. Mindkettőben benne van a kgfb, a casco, az üzemanyagot viszont neki kell fizetni a dízelnél, az elektromosnál nincs ilyen költség, mindig utcán töltené.

Mindkét kocsinál maga fizetné az alábbiakat is:
– online terminál havonta 6-10 ezer forint szolgáltatótól függően,
– a taxióra egyszeri költsége 120-180 ezer forint vizsgáztatással, mindennel,
– úgynevezett drosztdíj évi kb. 80 ezer forint,
– takarítás heti 6000 forint, azt mondja, ő nem az a heti egyszer 700 forintért lemosatom, utána háromszor 50 forintért kiporszívózom fajta.

Nagyon durván 250 ezer és 400 ezer forint közötti havi költséggel számol, amiben már benne kell legyen a foglalkoztatáshoz kötődő adózás is. Na és mennyi bevétellel? – kérdezem. Ez nyilvánvalóan a munka mennyiségétől, és az átlagember számára kevésbé nyilvánvalóan a taxis cégének nagyságától, azaz a címmennyiségétől függ. K. még előtte áll a taxizásnak, de napi 8 órás munkával, és 6 napos munkahéttel most 600-700 ezres havi bevétellel számol. Ez így neccesen adja ki a havi félmilliós nettó kerestet, sőt, inkább nem adja ki. Válasza szerint fél év múlva okosabb lesz, most azt mondja, elméletileg, rengeteg munkával, és elektromos autóval nem elérhetetlen a havi 500 ezer tisztán.

Hamarosan kiderül számára az igazság, de előtte még rápihen. Június első hetében elbuszozik a feleségével Korinthoszra, hadd mutassa meg a görög Isteneknek az asszony az új strandpapucsát – viccelődik. Aztán a hónap végére kiválasztja a Focus és a Leaf közül azt, amelyiket nyertesnek dobja az Excel.

Mi lenne az álomautó? – kérdezem. Egy Rolls Royce Phantom! – vágja rá. Kizárt, hogy abból taxi lenne! Dehogy, ha megnyerem az EuroJackpotot, tutira veszek egyet, és taxizom vele Budapesten. Sárga fólia lesz rajta, óra a belsejében, ahogy kell. Ez az igazi sofőrös autó, és mondom, hogy a gyerekkori álmom a taxizás. Pláne egy Rollsszal.

Ha nyerek, kidobom az Excelt is a fenébe. Most azt mutatja, hogy 1:90 millióhoz az esélyem a győzelemre.

(Nyitókép: MTI, Balaton József)