Számos rekordot hoztak 2016-ban a fizetős utak. Közel 13 millió e-matricát vásároltak az autósok, a szándékosan bliccelő, vagy éppen feledékeny társaik pedig 731 ezer csekket kaptak, ennyi sosem volt még. A matricákat megvásárlók 60 milliárdot fizettek be az államkasszába, a megbüntetettek 5,8 milliárdot, mindkettő szintén csúcs.

A lefüleltek közül sokan vitatják a pótdíjat, és nem fizetik be a csekket. Az elbírálásra váró, vagy immár peres esetekről nincs pontos adatunk, de ha beszorozzuk a 731 ezret a csekken szereplő 14.875 forinttal, akkor 10,7 milliárd jön ki, és ebben nincsenek benne a megemelt pótdíjak. Vannak notórius szabályszegők is, a 2016-os rekorder „egy Budapest agglomerációjában élő külföldi, aki a teljesen átlagos kombijával életvitelszerűen használja évek óta a hazai úthálózatot egy fillér befizetése nélkül. 2016-ban 287 darab pótdíjjal ő lett a rekorder, de 2015-ben is ő gyűjtötte a legtöbb csekket” – válaszolta a Vezess kérdésére Török Szabolcs, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) szóvivője.

Ennél jóval többször bukott le tavaly a csaló férfi, de a jogszabály szerint naponta csak egyetlen pótdíjat kaphat. Sajnos hiába rögzítik gyakorlatilag az év szinte minden napján a NÚSZ kamerái a szabályszegéseit, egyelőre nem tudják behajtani rajta a tetemes büntetést, mert hivatalosan nem létező rendszámmal közlekedik.

1

Veres István díjellenőrzési igazgató éppen azt mutatja, hogy egy-egy járműről mennyi különféle szögben tudnak képeket rögzíteni. 98 százalékos pontossággal azonosítják az autókat, tehergépkocsikat, a NÚSZ vezetői szerint annyira modern, fejlett és jól működő a rendszerük, hogy számos országból jönnek megnézni

Hogyan jött össze 731 ezer büntetés?

Pláne úgy, hogy két éve még csak 276 ezer csekket küldött szét a NÚSZ, 2015-ben 516 ezret, majd ehhez képest is ugrott 42 százalékot 2016-ra a pótdíjazás. Börzsei Tibor vezérigazgató a NÚSZ-központban tartott szűkkörű sajtóbeszélgetésen azt állította, hogy valószínűleg csökkent a bliccelők száma, viszont ők jóval többször ellenőrizték az autósokat, összesen 303 millió alkalommal. Szemben a 2015-ös 208 millió és a 2014-es 133 millió esettel.

Szerinte két éve az e-matricás és az e-útdíjas rendszer integrációja, míg tavaly elsősorban néhány új ellenőrző pont felállítása okozta az ellenőrzések megugrását.

Összesen 110 fix ellenőrző pontot üzemeltet országszerte a NÚSZ, ebből 61 végzi a személygépkocsik e-matricájának ellenőrzését, 49 darab az alsóbb rendű utakon a teherautókat figyeli, és 45 járművel is ellenőrzik a járműveket. Ezek olyan 500-600 helyet használnak az utak mellett.

19,4 literes fogyasztás egy 1,4-es dízel kiskocsiban

A fenti adatok megismerése után kikocsikáztunk az M0 közelébe, megnézni a NÚSZ egyik, miattunk oda állított mobil csapatát. Mint kiderült, az útszéleken országszerte parkoló kamerás járművek ilyen-olyan berendezései akkor tudnak mind működni, ha közben jár az autók motorja. Végig az egymást váltó 8 órás műszakok alatt, álló helyzetben. A kocsik csak az ellenőrző pontok váltásakor mozognak, és akkor, ha a műszak lejártakor visszagurulnak a narancsmellényes ellenőrök a gödöllői bázisra, majd átadják például a képen látható Peugeut-t a következő párosnak, akik kiautóznak az ellenőrző helyükre, és szintén járó motor mellett figyelik tovább a forgalmat. Így megy ez napi 24 órában. Télen persze fűtenek is, nyáron – sőt már most – pedig megy a légkondi.

2,2

Így néz ki egy ellenőrző jármű

Igencsak kíváncsi lettem, hogy a kis túlzással napi 24 órában egy helyben járatással mennyit fogyaszt a 206-os Peugeot 1,4 HDI motorja, ami ugye híresen takarékos szerkezet, ezért az autóba beülve megkértem a NÚSZ munkatársát, mutassa már meg a kijelző adatát. Nos, amint az alábbi fotón az utastérbe betűző nap ellenére látszik, 19,4 literen állt. Átlagsebességre pedig 3 km/órát mutatott.

4

Gyári Peugeot-emberek is tegyék el a fotónkat, ilyet még ők sem nagyon láthattak

A NÚSZ vezetése érzi a problémát, már tesztelnek is 3 darab Toyota Auris hibridet. A nagy kérdés számukra, hogy amikor ezek benzines motorja álló helyzetben többnyire nem jár, aközben is képes-e működtetni a jármű az ellenőrzéshez szükséges berendezéseket? Nagyon úgy tűnik, hogy igen a válasz, mondta eddigi tapasztalataikról Veres István díj-ellenőrzési igazgató, aki szerint környezetvédelmi okokból jó eséllyel lecserélik az elkövetkező években a most használt járműparkot.

Kik és miért kapnak pótdíjat?

Kettő plusz egy nagy csoportra lehet bontani a választ. A 731 ezer pótdíjazás felében egyáltalán nem vásárolt matricát az autós, 21 százalék pedig későn, sajnos a jogszabály utóbbi feledékenyekre is lecsap, nincs mentesség számukra.

A szándékosan bliccelők között magas a külföldiek aránya, ezen belül pedig a német és a szlovák rendszámosoké, de egy időben a lengyelt is szerették. „A valóban német illetőségű autósok a tapasztalataink szerint legnagyobbrészt vásárolnak jogosultságot, a bliccelők között sok a más országokból érkezett, de Magyarországon átautózó vendégmunkás, és amikor a külföldi partnereink utolérik a külföldi rendszámos bliccelőket, akkor kiderül, hogy sok közöttük a magyar állampolgár is” – mondta Török Szabolcs szóvivő.

3

Állítsuk meg a bliccelőket! A NÚSZ annak örülne, ha minél többen fizetnének a fizetős utakért, mert ez nekik is jó: az autós magasabb minőségű, gyorsabb és biztonságosabb utakon tud így eljutni a céljához, mintha a rosszabb, lassabb, zsúfoltabb és veszélyesebb kerülőutakat használná a sztrádák helyett. A bliccelők pedig az útdíjat kifizető becsületes autósokkal szúrnak ki – mondják ők

A 29 százalékos harmadik nagy halmazba tartozó autósoknál a legjellemzőbb hiba a rendszámtévesztés, aminek 1470 forintért kérhető korrekciója után nem kell befizetni a 14.875 forintos csekket. Sokan eltévesztik a saját autójuk díjkategóriáját is, amire a NÚSZ vezetői a klasszikus példát hozták fel: egy 1200 kilós Opel Corsa kisteherautóként vizsgáztatva már nem a személyautós D1-es, hanem a dupla díjas D2-es kategóriába tartozik.

Mi tesszük hozzá, hogy mondjuk egy közel 3000 kilós Range Rover vagy egy Rolls Royce meg D1-be tartozik. Itt is lenne mit fejleszteni, de az üzenet nem a NÚSZ-nak, hanem a munkát behatároló törvény meghozóinak szól. Tavaly 103 ezer autós tévesztette el saját járműve kategóriáját, ami ugyan csökkenés a 2015-ös 164 ezerhez képest, mégis rendkívül magas szám.

Hol szórják ki a legtöbb pótdíjat?

Nem meglepő módon a legnagyobb forgalmú M1-es autópálya vezet (157 ezer büntetés 2016-ban), második az M7-es (132 ezer), míg a dobogó alján az M0 áll (122 ezer).

Ha összevetjük a pótdíjazások számát az adott utak hosszával, messze kiemelkedik a mezőnyből az M0. Minden egyes kilométerére 7631 büntetés jut, szemben a sorban második M4-es 1159 darabjával és az M85-ös 1032 darab pótdíjával.

Az M0 toronymagas első helyéhez nagyban hozzájárultak a 2016-ban ide felszerelt új ellenőrző pontok, ezek jelentősen megemelték az ellenőrzéseket. Másrészt kiugróan magas a bliccelők száma is, a NÚSZ szerint két fő ok miatt. Egyrészt az M0-son az autósok korábban nem számíthattak folyamatos ellenőrzésre, másrészt a körgyűrű az M5 és az M4, valamint az M3 és a Megyeri híd között csak e-matricával használható. Erre mindkét helyen táblák is figyelmeztetik az autósokat.

Ami az ellenőrzéseket végző technikát illeti: bár ahogy említettük, a NÚSZ szerint nem emelkedett tavaly a bliccelők száma, a járműpark hibridesítése előtt mégis újabb kamerás kapukat állítanak majd üzembe.

Oka pofonegyszerű: az állam is látja, hogy még több kamera egyenlő még több bevétellel, ezért elvárja a NÚSZ-tól, hogy termelje a milliárdokat. Pont.