Safety Car-ok a Porsche házi pályája mellett

Safety Car-ok a Porsche házi pályája mellett

Safety Car-ok a Porsche házi pályája mellett


Nem sokat kertelek, minden diplomáciát mellőzve a lényeggel kezdem: a Porsche megszervezte a kelet-európai autós újságírók számára 2012 legsilányabb nemzetközi autóbemutató rendezvényét. Vasárnap reggel hatkor indultunk a Liszt Ferihegyről, hogy hétfőn délután 2-től fél 3-ig autózhassunk egy kicsit, a márkához kevéssé illő módon komikusan lassan. Semmit nem tudtunk meg semmiről, egy lerohadt Cayenne miatt félórát vártunk, hogy bemehessünk a majdani Macan-gyárat építő daruk közé port nyelni.

Az egyetlen – viszonylag – új modellt, ami miatt tulajdonképpen kivittek minket, gyakorlatilag nem is láttuk. Íme, mindaz, amit a lipcsei rendezvény után el tudok mondani arról, milyen autó a Porsche Cayenne GTS. Ilyen:

A könnyített, nagyon erős, de még nem turbós fél-csúcsmodell hivatalos nemzetközi menetpróbáján mi és a velünk együtt Lipcsébe csalt kazah, bolgár, román újságírók nem vehettek részt. Így járnak azok a fél-ázsia származékok, akik hazájában több Porschét adnak el német rendszámmal, vagy több Porschét hoznak be szürkeimportban Amerikából, mint amennyi a hivatalos értékesítés – Európa bizony legalább kétsebességes, ez van.

Kerék közepéig is alig ér az extrém vizes pálya

Kerék közepéig is alig ér az extrém vizes pálya

Akit több is érdekel arról a kocsiról, amelyet ezen a bemutatón nem vezethettünk, hírszerkesztőnk áprilisi anyagából tájékozódhat. Én csak arról a Cayenne Driving Experience nevű programról tudok beszámolni, amire körülbelül 273 euróért bárki befizethet (40 fős csoport esetén), de ha a fizetős rendezvény is ilyen, mint amin mi vettünk részt, biztos sokan verik a kasszánál az asztalt, hogy adják vissza a pénzüket!

Számos oka van, hogy pont Lipcsébe települt a második Porsche-üzem, de a legfontosabbat nem írták ki: itt sokkal olcsóbb a munkaerő

Számos oka van, hogy pont Lipcsébe települt a második Porsche-üzem, de a legfontosabbat nem írták ki: itt sokkal olcsóbb a munkaerő

Számos oka van, hogy pont Lipcsébe települt a második Porsche-üzem, de a legfontosabbat nem írták ki: itt sokkal olcsóbb a munkaerő


Első programpont: mese a lipcsei Porsche-központról

Egy powerpoint-bemutatón dr. Joachim Lamla, a lipcsei Porsche-üzem pénzügyi igazgatója mesélt arról, hol is vagyunk tulajdonképpen. Dióhéjban: a telephelyet a Panamera gyártására létesítette a Porsche, a hivatalos kommunikáció szerint azért, mert Stuttgartban már egy csavarhúzót sem lehet leejteni, olyan sűrűn állnak egymás mellett a gyárak, ellenben itt Szászországban hatalmas prérik várnak még lebetonozásra, ugyanakkor az autós háttéripar már 12 éve is igen jelentős volt.

Mi persze inkább úgy sejtjük, az lehetett a fő vonzerő, hogy a gazdaságilag még mindig a Nyugat után kapaszkodó keletnémet vidékeken olcsó munkarővel is el lehet készíteni olyan kocsikat, amikre azért rá lehet ütni a MADE IN GERMANY jelzést.

A Macan, a kicsi, praktikus, olcsó Porsche lehet a márka igazi fejőgépe 2013-tól

A Macan, a kicsi, praktikus, olcsó Porsche lehet a márka igazi fejőgépe 2013-tól

Kulturálisan is nagyon aktívak, és imádnak hátrányos helyzetű csoportokat támogatni

Kulturálisan is nagyon aktívak, és imádnak hátrányos helyzetű csoportokat támogatni

Kulturálisan is nagyon aktívak, és imádnak hátrányos helyzetű csoportokat támogatni


2000-ben rakták le az alapkövet, 2002-ben indult a Cayenne gyártása, 2003-ban kibővítették az üzemet, majd megkezdték a rövid életű, de hamar legendává nőtt Carrera GT szupersportkocsi gyártását.

2006-ban a Panamera gyártóüzemét kezdték el építeni, tavaly márciusban pedig a kis Porsche-hobbiterepjáró, a Macan gyártási előkészületeként nekiláttak az új épület alapozásának.

Idén már az 500 ezredik lipcsei gyártású Porsche is kigördülhetett a gyár kapuján.

Egy gyönyörű Unimog

Egy gyönyörű Unimog

Egy gyönyörű Unimog


Második programpont: egy nem létező gyár megtekintése

A prezentáció után ütött-kopott, láthatóan alaposan kihasznált Cayenne-ekbe ültettek minket, és átgurultunk az épülő Macan-gyár megtekintésére. Közben egyszer megálltunk, mert az egyik Cayenne-ben örökre összezárt a differenciálmű – bárkivel megeshet az ilyesmi.

Az épülő üzemcsarnok úgy néz ki, mint egy üzemcsarnok, ami épül. Számmisztikusok kedvéért: az eddigi 277 millió eurós beruházás most további 223 millió euróval bővül, ebből a pénzből egy bruttó 166 ezer négyzetméteres gyár készül, 200 kilométernyi elektromos kábellel, 515 ezer köbméter föld megmozgatásával.

Német humor az építkezésen

Német humor az építkezésen

A 959-es koncepcióváltozata, az 1983-as Frankfurti Autószalon sztárja

A 959-es koncepcióváltozata, az 1983-as Frankfurti Autószalon sztárja

A 959-es koncepcióváltozata, az 1983-as Frankfurti Autószalon sztárja


Egyelőre mindebből csak jókora vasbeton oszlopok és gerendák látszanak, az egyetlen jel, ami arra engedett következtetni, hogy itt tényleg autót, és nem májkrémet vagy pamutpólót készítenek majd jövőre, egy KUKA robotokkal megrakott nyitott teherautó volt.

Harmadik programpont: filmvetítés arról, amiről prezit láttunk és amit megnéztünk

Hogy kipihenjük a luxus-suvokban töltött építkezés-bejárást, egy rövid videón megnézhettük, milyen sok vadló és vadmarha él az autógyár körül, mert a Porsche, boxermotoros sportautók és V8-as luxusterepjárók gyártója, nagyon komolyan veszi a környezetvédelmet.

Betontalapzatuk elkészülésére várnak a KUKA robotok

Betontalapzatuk elkészülésére várnak a KUKA robotok

Betontalapzatuk elkészülésére várnak a KUKA robotok


Negyedik programpont: gyárlátogatás abban a gyárban, ahol már voltunk

Fényképezőgépek, telefonok begyűjtése után egy rövid körséta következett a gyárban. Nos; ez a gyár éppen olyan, mint bármelyik másik márkáé, akár a Suzukié, Opelé, csak kicsit unalmasabb. Unalmasabb, mert Lipcsében az egyetlen igazán érdekes esemény, a látványos szikraesővel járó ponthegesztés elmarad. A Cayenne-karosszériák ugyanis már készen érkeznek Pozsonyból, a Panamera-testek Hannoverből. Ezekbe kerül a Zuffenhausenben készült motor.

Csendes, láthatóan nagyon német melósok húzgálják nyomatékra a csavarokat, illesztenek, kattintanak, targoncáznak fel-alá. Közel nem olyan fokú az automatizáltság, mint egy japán gyárban, de nem is olyan felelőtlenül vidám a hangulat, mint egy déli (vagy déli munkások által kiszolgált) európai üzemben.

Elhiszem ennek az üzemnek, hogy ezerszer ellenőrzött minőséget és a specifikációk pontos követését tudja, de szinte fáj látni, mennyire nem kell érzelem egy olyan autó elkészítéséhez, aminek már csak a neve felét kimondva kellemes melegség támad minden rendes autóbuzi lelkében. A lipcsei Porsche-gyár meglátogatása is ugyanazt a kiüresedett tompaságot hozza, ami akkor jelentkezik, amikor ráébredek: manapság már sokkal inkább TERMÉKEK ezek a négykerekű holmik, mint AUTÓK.

Dízel traktortól szupersportautókig

Dízel traktortól szupersportautókig

Ötödik programpont: ebéd a múzeumban

Bár a lipcsei Porsche-központ érzékelhetően messze esik a stuttgarti főhadiszállástól, bár itt gyártják azokat a túl nehéz, túl kényelmes, túl biztonságos modelleket, amik arra valók, hogy legyen pénz az igazi Porschék gyártására (melyik gyerek rajzolna Cayenne-t vagy Macant, ha megkérjük, hogy skicceljen fel egy Porschét?), azért a hegyére állított betonkúpban, a látogatóközpontban megérezhettünk valamit a márka szelleméből. Bekaptunk pár tipikus német falatot a büfében (jó minőségű alapanyagból ízetlen, fantáziátlan készétel), és szaladtunk is fel a lépcsőn a galériára.

1973-as Porsche 917/10, Amerikából

1973-as Porsche 917/10, Amerikából

1973-as Porsche 917/10, Amerikából


A legfelső szinten ugyanis körbeállítva számos legendás prototípus, versenyautó vagy híres szériamodell lakik. A szépségdíjat megosztva ítélném a vidám, piros dízel traktornak (Porsche Junior) és a 959-es egykori frankfurti szalonos kiállítási példányának, de íme, itt vannak a képek: hadd döntse el mindenki maga, melyik szerinte a legszebb lipcsei muzeális Porsche:

Hatodik programpont: terepjárás-imitáció előszériás, csörgő-zörgő öreg Cayenne-ekkel

És eljött az idő, amikor végre-valahára egy Porsche kormánya mögé ülhettünk. Egy V8-as Cayenne-t kaptunk a másik magyar kollégával, aztán megkezdődött a duplán paradox túra: off-roadozás Porschéval, épített terepen.

A rázós sziklák remekül kiemelik, nagyon kemény rugóival mennyire NEM terepjáró a luxus-SUV

A rázós sziklák remekül kiemelik, nagyon kemény rugóival mennyire NEM terepjáró a luxus-SUV

A Cayenne és a majdani Macan 40 fokos rámpán, laza homokon, döntött földutas visszafordítóban és egy tengelyig is alig érő vizű, mosolyogtatóan steril betonmedencében mutathatja meg tulajdonosának vagy az érdeklődőknek, mit tud. Az automatikus összkerékhajtás, a 3 km/h-tól 15-ig tempomattal állítható sebességű lejtmenet-vezérlés, a központi és hátsó diffizár mindenen átmászatja a Cayenne-t, amibe van szíve bevinni szegényt a sofőrjének.

Nézd csak, főnök: ilyen Porschét kapsz a pénzedért! Átmegy bármin, elvisz bárhova, kemény, mint te, és – kacsintás – úgyis tudjuk mind a ketten, hogy minderre soha nem lesz szükséged. Elvégre ki a fene vinne éles sziklákra egy minimum 19, de inkább 25-30 milliós luxusautót, karcoló ágak közé?

Legfeljebb a Porsche, marketingcélzattal, mint láthattuk.

A szánalmas pályakörök alatt egyszer elértük a 140-et, de azonnal fékezett is előttünk a megrettent román kolléga. Talán még sosem ment ilyen gyorsan életében, tehát mi sem mehettünk gyorsabban mögötte

A szánalmas pályakörök alatt egyszer elértük a 140-et, de azonnal fékezett is előttünk a megrettent román kolléga. Talán még sosem ment ilyen gyorsan életében, tehát mi sem mehettünk gyorsabban mögötte

A szánalmas pályakörök alatt egyszer elértük a 140-et, de azonnal fékezett is előttünk a megrettent román kolléga. Talán még sosem ment ilyen gyorsan életében, tehát mi sem mehettünk gyorsabban mögötte


Hetedik programont: siralmas autózás álompályán nagypapatempóban

Az egyik kört egy kézzel csináltam végig egy ötszáz lóerős Cayenne Turbóban, hogy legalább egy kis kihívás legyen a pályaautózásban. A vánszorgó sorban gurulgatva azt hallgathattuk a cébén, hogy az elöl autózó instruktor dühösen mentegetőzik a román és kazah operatőrök miatt, akik ész nélkül rohangálnak keresztül-kasul a pályán, egy-egy jobb snitt reményében a 60-nal száguldó Porschékról.

“Látom a tükörben azoknak az arcát, akik most csalódottak, de kérem értsék meg a legtapasztaltabb pilóták is, hogy első a biztonság. Addig nem tudunk gyorsabban menni, amíg az operatőrök nem mennek be a szalagkorlátok mögé, kérem az újságírókat, jelezzék kameramanjaiknak, hogy ne sétáljanak a pályán.”

A világ híres kanyarjai összefűzve

Nem akármilyen pályát építtetett a Porsche a 2002-re elkészült lipcsei gyár mellé. A Nemzetközi Automobil Szövetség előírásainak megfelelő aszfaltcsíkot a modern Forma-1-es pályákat is jegyző Hermann Tilke rajzolta.

Hermann Tilke rakta össze, izgalmas alapanyagból


Ám nem a saját ötleteiből építkezett, hanem a világ híres kanyarjait használta, összesen tízet emelt át. Megtalálható a pályán többek között a Parabolica Monzából, a buszmegálló Spa-Francorchampsból, a monte-carlói Loews, de a Laguna Seca-i dugóhúzó is kipróbálható. Utóbbi megvalósításához egy komolyabb dombot kellett összehozni a pálya közepén, hogy biztosíthassák a szükséges szintkülönbséget.

A 12 méter széles aszfaltcsík teljes hossza 3,7 kilométer, de persze többféle kialakításban választható le belőle alkalmi pálya. Mi például 2,5 kilométeren próbálgattuk az autókat. A pálya összes részét kamerák figyelik, amelyek képét a versenyirányítás irodájából figyelik, ez a komplexum központi épületében bújik meg. A hatalmas csészére emlékeztető épületben emellett múzeum, étterem és konferenciaterem is található.

Horváth Zsolt

A meredeken emelkedő, hirtelen balra törő lejtős “dugóhúzón”, a monzai Parabolica másolatán vánszorogva éreztem: ennek kellett volna a rendezvény csúcspontjának lennie, egy GTS Cayenne-ben. Hát, nem jött össze.

Egy kattintás a fényképezőgéppel a reptér felé rohantamban két nap alatt az új modellről, ennyire adott lehetőséget a program. Hiába, a Porsche izgalmas és jó autókat gyártó vállalat, nem vidámpark vagy wellness-központ. Ezért aztán nem is értem, miért nem a jól bevált módon próbálja meggyőzni az újságírókat arról, hogy győzzék meg olvasóikat arról, milyen remek autót tud lenni egy Porsche.

Hiszen tudnak olyat is – ha igazi Porschékról van szó!