Évek óta nem állt ilyen magasan a bevont jogsik száma – derül ki a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) által rendelkezésünkre bocsátott adatokból. A sofőröktől különféle okból elvett vezetői engedélyek száma napról-napra változik, hiszen folyamatos a bevonás, és a büntetések lejárta utáni visszaadás is, de ha megnézzük egy-egy év azonos napján a számokat, akkor kirajzolódik a tendencia.

Nálunk sokkal több pénzt fizetnek a kasszába a vétkes sofőrök, mint Ausztriában

Nálunk sokkal több pénzt fizetnek a kasszába a vétkes sofőrök, mint Ausztriában

Nálunk sokkal több pénzt fizetnek a kasszába a vétkes sofőrök, mint Ausztriában


Az elmúlt három év december 31-ik napján ezeket a számokat tartalmazta az adatbázis: 2009 év végén 79067 db bevont jogosítvány volt, 2010 utolsó napján 83448 db, míg 2011szilveszterén 85018 db. A legfrissebb adat szerint pedig 2012. július 31-én 86060 elvett engedélyt tartalmazott a nyilvántartás.

Váratlan emelkedés

Különösen azért érdekes a növekedés, mert ennek ellenkezőjére lehetett számítani. 2011 júliusától ugyanis kikerült a jogsielvétel lehetséges okai közül az addigi egyik legfőbb ok, az ittas vezetés. Ez a szabályszegés egy tavaly nyári törvénymódosítás óta a közigazgatási bírság hatálya alá esik.

Hiba volt – mondja a volt főrendőr

“Nem szabad ilyen mértékben visszaszorítani a jogsi elvételének lehetőségét” – ez a véleménye az ORFK Közlekedésrendészeti Osztályát 2000-2007 között vezető Pausz Ferencnek, aki hibának tartja, hogy éppen az ittas vezetés került ki ebből a körből. Szerinte a piás autózással kapcsolatban a világ legtöbb részén a zéró tolerancia irányába próbálnak menni a jogalkotók, “de tény, hogy nem mindenhol sikerül”. A volt főrendőr információi szerint Portugáliában például lefelé szerették volna szorítani vezetés közben a megengedett alkoholszintet, ám az ottani tömegközlekedési buszsofőrök tiltakozása megakadályozta ezt, csak mert ők isznak szolgálatban. “Olaszországban szintén szokás az ottani borok közül a könnyebbeket fogyasztani vezetés közben, én mégis elítélem az ittas vezetést. Szerintem aki ivott, az vállalja érte a felelősséget.”

Idén áprilisban további változások álltak be a szabálysértési eljárásokról szóló törvényben, de ez még túl közeli időpont ahhoz, hogy ismerni lehessen a hatásait. Addig a közúti közlekedés rendjének megzavarása, az engedély nélküli vezetés, a biztonságos közlekedésre alkalmatlan jármű vezetése, a közúti jelzéssel kapcsolatos szabálytalanság, valamint az elsőbbség és előzés szabályainak megsértése esetén dönthetett úgy a hatóság, hogy elveszi a jogsit.

Súlyos balesetek okozóitól sokszor a bíróság vonja be a jogosítványt

Súlyos balesetek okozóitól sokszor a bíróság vonja be a jogosítványt

Ez változott meg tavasztól a hivatalos megfogalmazás szerint erre: “valamennyi engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével elkövetett szabálysértés esetén” bevonható a papír. Az eltiltás ideje egy hónaptól egy évig tarthat, és a rendőrség él is lehetőséggel. Az ügyek körülbelül 50 százalékában hat hónapnál hosszabb az eltiltás – közölte a Vezess.hu-val az ORFK felett álló Belügyminisztérium (BM).

Nincs magyarázat

Ön szerint el kellene venni a részeg sofőröktől a jogsit, vagy jobb az új, pénzbírságos rendszer?

Ön szerint el kellene venni a részeg sofőröktől a jogsit, vagy jobb az új, pénzbírságos rendszer?

Ön szerint el kellene venni a részeg sofőröktől a jogsit, vagy jobb az új, pénzbírságos rendszer?


Persze a legfontosabb kérdés az, hogy miért növekedett az elmúlt években a jogsibevonás (mialatt a bírságolás összbevétele részben csökkent – lásd keretes írásunkat)? Nos, pontos válasszal nem tudtak szolgálni a megkérdezettek.

A BM szerint – amely állítja, a rendőrök egyre kevesebb jogsit vesznek el – az egyenruhások mellett a bíróság, és a pályaalkalmassági vizsgálat (PÁV) szintén elrendelheti (egészségügyi okok miatt) az eltiltást, ami magyarázat lehet a növekedésre. Az ORFK egyáltalán nem válaszolt erre a kérdésünkre, a volt közlekedési főrendőr, Pausz Ferenc pedig csak tippelni tudott: talán több büntetőpontot gyűjtenek az autósok.

Növekvő helyszíni bírság, csökkenő közigazgatási?

Közlekedési szabálysértés miatt 2011-ben a rendőrség 3,2 milliárd forint helyszíni bírságot és 17,6 milliárd forint közigazgatási bírságot szabott ki. A 2012 első féléves adatok kis eltolódást mutatnak: az idei év első hat hónapjában 2,1 milliárd forint helyszíni bírságot és 7,8 milliárd forint közigazgatási bírságot osztott ki a hatóság.

Ausztriában máshogy büntetnek

Érdekes, hogy a szomszédos Ausztriában másként csinálja ezt az ottani rendőrség. A Magyarországnál kisebb lakosú, 8,4 milliós országban tavaly év végén a miénknél érezhetően több, összesen 98,5 ezer bevont jogosítványt tartottak nyilván. Nagyjából 16 százalékkal kevesebb lakostól 16 százalékkal több vezetői engedélyt vettek el.

Közlekedési bírságot viszont a magyarországitól sokkal kisebb összegben szabtak ki az osztrák rendőrök. 2011-ben mindösszesen csak 4,2 millió eurót (körülbelül 1,18 milliárd forint), ami töredéke a hazai 20,8 milliárdnak. Mindezt úgy, hogy ott 2300 euró a bruttó átlagkereset (nagyjából 655 ezer forint), míg nálunk 219 ezer forint.

Vajon melyik módszer célravezetőbb a minél nagyobb közlekedésbiztonság oldaláról nézve: a több elvett jogsi sokkal kevesebb pénzbírsággal párosítva, vagy a valamivel kevesebb bevont papír, de majdnem hússzor annyi pénzbírság?

A jelenleg egy nemzetközi közlekedésbiztonsági cégnél dolgozó ex-rendőr állítja, igencsak megoszlik erről a szakma véleménye. “Vannak, akik azt mondják, hogy az ember agyához a zsebén keresztül vezet az út. Van benne némi igazság, de teljesen mégsem értek egyet vele, ugyanis nagyon más hatása van a pénzbírságnak a különféle egzisztenciájú emberekre. Egy szűk, vagyonos réteg számára csak a jogsielvételnek van visszatartó ereje. A kettő kombinációja az igazán jó” – mondja Pausz.

A szakértő szerint tehát kérdéses, hogy a közlekedésbiztonság felől közelítve melyik a hatékonyabb. Az nem kérdés, hogy a költségvetés oldaláról nézve melyik az.