Súlyos mellkasi sérülés, életveszélyes állapot – ezekkel a kifejezésekkel gyakran találkozunk a hírekben. Utánajártunk, mi történik ténylegesen az emberi szervezettel közlekedési balesetek során. Főként arra voltunk kíváncsiak, hogyan lehet csökkenteni a súlyos sérülések kockázatát.

Főorvos úr, mire számíthatunk?

Törött kar röntgenképe

Törött kar röntgenképe


Dr. Detre Zoltán, a Szt. János Kórház Traumatológiai Osztályának osztályvezető főorvosa mindent tud a balesetekről. Közel harminc éve dolgozik a traumatológián, a különböző sérülésekről valamint azok gyógyításáról 15 könyvet és 62 közleményt írt sikerekben gazdag pályafutása alatt. Az ő segítségével tárjuk fel, mi történik a törékeny emberi testtel a különböző balesetek során.

Az ütközések jelentős része városban történik, így írásunkban a 20-50 km/órás sebességgel bekövetkező balesetekre koncentrálunk.

Gázolások

Az ütközés általában oldalról éri a gyalogost, ekkor először az autó felőli láb – túlnyomórészt a térd – eltörik, a másikon az energia függvényében szintén törés, vagy szalagsérülés keletkezik.

A következő pillanatban a medence és a csípő kerül kontaktusba az autó motorháztetejének elejével, ekkor medencegyűrű-sérülésre, vagy vápafenék-sérülésre lehet számítani. A felsőtest hatalmas erővel csapódik neki a motorháztetőnek és a szélvédőnek, ami belső vérzéshez, a máj és a lép leszakadásához, bordatöréshez, gerincsérüléshez, és a koponya zúzódásához vagy töréshez vezet.

Akulcscsont megsínylette az ütközést

A kulcscsont megsínylette az ütközést


Már eddig is elég sokkoló események történtek szegény gyalogossal, de még mindig nincs vége. Az ütközés után a test elrepül, a gyakori halálos sérülést gyakran a betonra való csapódás okozza. A sérülés mértéke nagyban függ az autó sebességétől. 20 km/óránál megúszhatjuk egy lábtöréssel, 50 km/óránál viszont nem sok esély marad a túlélésre. Természetesen az sem mindegy, hogy az áldozat egy huszonéves sportos férfi, vagy egy csontritkulásban és számtalan betegségben szenvedő idős ember.

Mit tegyünk, mit tehetünk, ha gyalogosan, esetleg biciklivel találkozunk egy 1-1,5 tonnás autóval? Ha időben észrevesszük a közeledő járművet, akkor próbáljunk meg elugrani előle. Aki lemerevedve bámulom, mi fog történni, nem a jó megoldást választja (persze csak ha olyan a helyzet, hogy van választás).

A vakmerőbbek megpróbálkozhatnak azzal is, hogy átugorják az autót, bár ehhez remek ütemérzék, és közel egyméteres súlypontemelkedés szükséges.

Talán nem árulunk el nagy titkoz azzal, hogy a gallytörő rács nem túl gyalogosbarát kiegészítő, csakúgy, mint az autókról kilógó egyéb alkatrészek (pl. a régi Jaguarok elején található acél nagymacska). Jófej autósok ilyenekkel nem veszélyeztetik a puhatestűeket. Az autógyárak az utóbbi időben már nem csak a bent ülőkre, hanem a gyalogosokra is gondolnak, ennek érdekében az éleket eltüntették az autók elejéről, a motorháztetőt pedig sok modellnél ütközés esetén egy lőporos patron néhány centit felemeli, ezzel tompítva a becsapódáson.

A baleset Richter-skálája

Létezik egy ún. Sérülés Súlyossági Mutató táblázat (ISS -Injury Severity Score), amiből az orvosok a diagnózisok után megállapítják, hogy életveszélyes állapotban van-e a páciens. Az érték 0 és 75 között alakulhat, a 0 értelemszerűen a sérülésmentes állapot, a 75-ös érték esetén azonban komoly esély van az elhalálozásra. 15-17 pontnál már polytraumáról beszélünk, ami több testtájék egyidejű sérülésére utal. Például két lábszártörés és egy hasi vérzés esetén, de két combcsonttörés is magas pontot eredményez, mert ebben az esetben akár három liter vért is veszít a beteg, amitől sokkos állapotba kerül.

Biztonsági öv: városban 15 ezer forintot jelent, ha nincs bekötve, egy életet jelenthet, ha be van

Az orvosi tapasztalatok alapján nem is kérdés, hogy az autóban mindenkinek muszáj bekötnie az övet. Enélkül még viszonylag alacsony sebességű ütközés is életveszélyes sérüléseket okoz. Hallottunk már olyan hajmeresztő dumát, hogy “nincs szükségem az övre, mert ha karambolozom, majd karizomból megtartom magam”. Ezzel kapcsolatban csak annyit mondanánk: egy 50 km/órával történő ütközés nagyjából annak felel meg, mintha valaki kiesne a 3.-4. emeletről, tehát fizikai lehetetlenség karral megtartani az előrendülő testet.


Magyarországon az autók átlagéletkora valamivel több, mint 10 év, de főleg vidéken még mindig rengeteg 18-25 éves Lada, Wartburg, Škoda és öreg nyugati verda rója az utakat, amelyek csak hírből ismerik a gyűrődő zóna fogalmát, karambol esetén a pedálok és az egész műszerfal benyomul az utastérbe. A régebbi, légzsák nélküli autóknál sajnos még bekötött övvel is súlyos sérülésekre lehet számítani.

Ütközéskor a pedálok eltörik a sarokcsontot, a bokát, az alsó lábszárat, a szerelvényfal pedig roncsolja a térdízületet, gyakran szilánkosra törik a sípcsont feje, aztán ahogy az energia halad tovább, csípőficam, a medencevápának törése, sőt még az ágyéki gerinc törése is bekövetkezhet – osztotta meg tapasztalatait Detre főorvos úr. Az öv ugyan megfogja a felsőtestet, de a fej így is nekicsapódik a kormánynak, és arccsonttörést, homloktörést, és ezzel együtt agyi traumát okozhat.

Az újabb, légzsákos autókban (amelyek a törésteszten 4 vagy 5 csillagot kaptak), szinte sérülés nélkül megúszhatjuk a városi tempóban történt baleseteket, de előfordulhat, hogy a biztonsági öv – főleg, ha ravaszul lazára hagyták egy ruhacsipesz segítségével – eltöri a kulcscsontot, bordarepedést okoz, és hölgyeknél a mellek is bevérezhetnek.

Régebben a légzsákok alkalmanként szemsérülést, esetleg a homlok első felének törését okozták, de az utóbbi időben ezek az esetek jelentősen lecsökkentek, ami az airbagek sebességfüggő berobbanásának köszönhetőek (kisebb sebességnél nem fúvódik fel teljesen a légzsák).

Hátul a legbiztonságosabb

Szakértők szerint a sofőrülés mögötti hely a legbiztonságosabb (mert a vezető karambol esetén ösztönösen magát védi), aztán következik az anyósülés mögötti terület. Frontális ütközésnél a hátul ülőknek a biztonsági öv okozta sérülésekre, nyakrándulásra, és esetleg kisebb fejfájásra kell számítaniuk, hiszen ebben az esetben a fej az első ülés puha fejtámlájának ütközik (fájdalmas kivételt jelent például a kései Wartburgok kőkemény műanyag fejtámlája).

A hátul, középen ülő utas hárompontos öv esetén nyugodt lehet, ellenkező esetben a kétpontos öv miatt a felső teste sajnos annyira előrecsapódik, hogy a gerince komolyabban megsérülhet (porckorongsérv, csigolyatörés).

Az anyósülés egy légzsák nélküli autóban hasonlóan veszélyes hely, mint a vezetőé, és ha az ott ülő személy nem köti be magát, akkor szinte biztos kirepül a szélvédőn, ami koponyasérülést, a nyaki gerinc törését okozhatja, majd a betonra esés után számtalan további súlyos károsodás történik.

Ráfutásos balesetek

Hátulról érkező karambol esetén a nyaki csigolyák vannak kitéve a legnagyobb terhelésnek. Ezt nevezik ostorcsapás sérülésnek, mikor a fej először hátra, majd előrecsapódik. Ebben az esetben az egészséges nyakat is nagyon komoly terhelés éri, rándulásra és ficamra lehet számítani, azonban akinek korábban is gondja volt a nyakával, annál törés, porckorongsérv, és adott esetben teljes lebénulás is bekövetkezhet – mondta Dr. Detre Zoltán.

A sérülés minimalizálása végett fontos, hogy mindegyik utasnak jól állítsuk be a fejtámláját, ami azt jelenti, hogy a támla felső részének egy vonalban kell lennie a fejtetővel, és a lehető legközelebb kell lennie a tarkóhoz!

Ha oldalról jön a veszély

Az oldalról jövő karambolok esetén nagyon súlyos sérülést lehet szenvedni, hiszen ilyenkor minimális a gyűrődő zóna és a fej közel van az oszlophoz vagy az ablakhoz. Az ilyen balesetek általában azért következnek be, mert nem adják meg a jobbkéz-szabályt.

Ebben az esetben az oldallégzsák és a fejlégzsák a komolyabb törésektől is megóvhatja az embert, sőt; a szó szoros értelmében életet menthet. Nagyobb sebességű becsapódás esetén (légzsák nélkül) károsodhat a térd, a comb, számítani kell a csípővápa többszörös törésére, a felkarcsont felső részének, az ún. vállövnek törésére, az izmok és szalagok roncsolódására, valamint a nyakcsigolyák és a koponya sérülésére.

Borulni csak szépen, finoman

Általában akkor borul fel az autó, ha lesodródva az útról az árokba hajt a vezető. Remélhetőleg csak egyszer áll fejre, mert a többször átpördülő kocsiban a jobbra-balra csapódó emberek súlyos sérüléseket szenvednek. Itt is nagyon fontos, hogy be legyünk kötve, és sokat segíthet, ha borulás közben a két kezünkkel kitámasztjuk a plafont, mert ezzel elkerülhetjük azt, hogy a fejünk neki-nekicsapódjon a karosszériának.

A biztonsági öv jó esetben megtartja a testet a fejre állt autóban, de ha a tető komolyabb mértékben behorpad, akkor előfordulhat koponyasérülés.

Akár régi autó, akár új, az orvosok véleménye szerint tehát hatalmas felelőtlenség bekötött biztonsági öv nélkül közlekedni. Akinek fontos az élete, az életminősége egy esetleges baleset után, jól teszi, ha az ülés, a fejtámla, és a tükrök beállítására is időt szentel indulás előtt.

A jelenlegi gazdasági helyzetben nem lehet azt tanácsolni senkinek, hogy cserélje le 25 éves Ladáját egy vadonatúj járgányra, de ha anyagilag nem is vagyunk a topon, akkor is próbáljuk meg tudatosítani magunkban a közlekedés veszélyeit. Ne akkor kezdjük becsülni az életet, mikor már a hatodik hónapot töltjük a kórházban, és még majdnem kétéves rehabilitáció vár ránk.