Alig pár hete volt szerencsém másfél órát tölthettem egy bámulatos luxuslimuzinban. A BMW 740d xDrive-ban! A tesztútvonal elég sokszínűre sikerült. Volt benne gyors és volt benne araszolós szakasz is.

Kívülről tulajdonképpen nem ér semmi meglepetés, a szokásos sportosan elegáns BMW sziluett fogad, amit egy M-csomaggal és az egyik kedvenc színemmel, a gyönyörű Imperial kék metállal bolondítottak meg. Az 1:18-as 750Li-m is pont ilyen színű.

Hát ez itt meg micsoda?

Kedves Olvasó! Ebben a rovatban Csepreghy Dániel, a modellautók nagy ismerője mesél a gyűjtögető életmód szépségeiről, elárulja, mi tesz igazán érdekessé egy-egy modellt, illetve miből és hogyan építhetünk méltó környezetet kisautónk köré. Mindezt szigorúan 1:18-ban. Kivéve, amikor nem. :)

Fekete tetőkárpit és csiszolt fém betét. Valaki nagyon tudta, hogy mitől vagyok oda!

Fekete tetőkárpit és csiszolt fém betét. Valaki nagyon tudta, hogy mitől vagyok oda!


Belül a világos bézs és a fekete színek uralkodtak. Az anyagok minőségére nem lehet panasz. Lehetetlen lenne fogást találni rajta, annyira precíz és pontos, mint egy BBR modell. Bámulatos! A motoros, memóriás, fűthető üléseket a gombok kiismerése után viszonylag rövid idő alatt be tudjuk állítani magunkra. Hamar megtaláljuk a helyünket benne, a rádió, a klíma és egyéb kapcsolók pont ott vannak, ahol az ember elsődlegesen keresi őket. Még a műszerfalat is fekete bőrbe varrták, ezt egy csiszolt alumínium betét választotta el az alsó, világos bézs résztől. A hátsó lábtérről nem tudok nyilatkozni, bizonyára nem kell szorongani. A start gomb megnyomása után a kényelmes fotel megtámogatott még némi oldaltartással. Tökéletes! A sok-sok extrával és az iDrive-val nem foglalkoztam, mert az utóbbi egymagában kitöltötte volna a rendelkezésre álló időt, egyedül a 3D-s navigáció volt szem előtt. Ez egy nagyon klassz találmány, számomra valóban könnyített a tájékozódáson, ahogyan a holttérfigyelő rendszer is.

Az automata váltóhoz még nem volt szerencsém, ezért kicsit féltem tőle. Persze, hamar kiderült, hogy félelmem alaptalan volt. Az általam leginkább Kyosho modellekből ismert joystick váltó 1:1-es változatával találkoztam. Az Unlock gomb megnyomása után D-be tettem és innentől nem is volt több dolgom vele. Ez a nyolcsebességes nagyon finoman teszi a dolgát és rövid idő alatt hozzászoktam. A lényeg az volt, hogy felejtsem el a bal lábam. Mondhatni, hogy ezt a feladatot teljesítettem, mert egyszer sem fejeltük le a szélvédőt, de azért fékezéseknél erős volt a kísértés.

19-es, M-es felnik mögött hatalmas fékek

19-es, M-es felnik mögött hatalmas fékek


A másik szenzációs találmány, az a pillanatok alatt személyiséget váltó futómű, amit a motor is követ ebben az átalakulásban. Comfort fokozatban kezdtünk, ebben nagyon finoman suhan át a fekvőrendőrökön és az úthibákon még ezekkel a hatalmas, 19-es kerekekkel is, emellett a beltérben még mindig csönd uralkodik. Persze, a hajtás legfőbb érdekessége az xDrive rendszer, ami annyit tesz, hogy nem csak hátul, hanem elől is hajt, ez nekem érzésre főleg a nagyobb fokú stabilitást jelentette.
Sport módban azonban értelmet nyer az M logó, a futómű rázósabb lesz, a sorhatos, háromezres turbó pedig morcosabb. Ez nagyon tetszett, így is maradt a tesztút végéig! Van még ugyan egy Sport+, de az olyan ESP kikapcsolós, pokol elszabadulós, ahhoz meg én még kevés vagyok, az ökörködésnek meg egyébként sem közúton a helye.

Miután Pestre is visszataláltunk és a váltón megnyomtam a P gombot, fájó szívvel adtam vissza azt a jó fogású bőr kormányt az összes hozzátartozó földi jóval. Másfél óra alatt teljesen belebolondultam a harmincvalahány milliós luxusautóba. Ideje nekiállni spórolni. :)

A korábbi modellautós cikkekért nem kell messzire menni, elég erre a linkre kattintani.