Már 1960 óta gőzerővel dolgoznak a Toyota központi laboratóriumában, ahol az autóiparon túlmutató projektekkel is foglalkoznak, így az utóbbi tíz évben a növények és azok az emberi társadalomban betöltött, változatos szerepe is terítékre került. Ennek egyik leglátványosabb eredménye a Genki-Kûkan (boldog tér) projekt, amely a munkahelyen telepített növények légminőségre, illetve általános közérzetre gyakorolt hatásáról tett fontos megállapításokat.
A kutatások során került képbe a kancsóka (Nepenthes) is, ami egy különleges húsevő növény, melyet jellegzetes, rovarfogás közben kancsóvá módosuló leveleiről neveztek el. A Toyota szakemberei egy botanikus kertben tett látogatásuk során kaptak ajándékba a húsevő virágból, amelyből metszettek készítettek, és mikroszkóp alatt kezdték vizsgálni azokat.
A képre kattintva galéria nyílik:
Felfedezték, hogy a kancsórész csúszós pereme – amely első pillantásra úgy néz ki, mint egy gallér vagy ajak – valójában igen bonyolult felépítésű. Elektronmikroszkóp alatt parányi, ugyanazon irányba néző bordák tűntek fel, amik ráadásul „előtetőként” emelkednek ki a felszínből, vagyis alattuk meghatározott alakú és állásszögű mélyedés található.
Átfogó vizsgálat keretében végül azt is igazolták, hogy a kancsónövények bordái „egyenirányítókként” működne, azaz az egyik irányba csúszósak, a másikba pedig nem, így a bordákkal ellentétes irányba akadálytalanul folyik a víz, míg ellenkező irányba megáll az áramlás. Erre az a magyarázat, hogy a bordák megnövelik a növény felületét, és a felületi feszültség mágnesként akasztja meg a vízcseppeket – olvasható a Smarter Media anyagában.
Eredményeiket egy szakmai konferencián ismertették, ahol botanikus körökben komoly érdeklődést váltott ki a felfedezés, azonban amikor publikálni szerették volna a kutatást, kiderült, hogy a világ másik oldalán egy másik csoport már beelőzte a Toyota kutatóit – a kutatásból viszont így is profitálhat a japán vállalat.
Fotó: Toyota Times, Byonoy/Smarter Media
Az eredményeket ugyanis megosztották az autógyártó részleg tervező mérnökéivel, akik a gyakorlatban kezdtek el kísérletezgetni. Habár látszólag még gyerekcipőben jár a húsevő virág autóipari hasznosítása, máris körvonalazódni látszik, hogy új perspektívákat nyithat meg az aerodinamika területén, ahol a külső visszapillantó tükrök felületének kialakítását forradalmasíthatja.
Hozzátartozik az igazsághoz az is, hogy nem a Toyota az egyetlen autógyártó, mely megpróbálja bevonni a növényeket az iparba. A BMW fejlesztéséről egy korábbi cikkében írt a Vezess:
