Egy friss osztrák kutatás rávilágít a mellbevágó tényre: az autók által kibocsátott szálló por kevesebb mint tíz százaléka származik már csak a kipufogóból. A belsőégésű motorok tisztulnak, de a 2030-as szigorú levegőminőségi határértékek betartása így is komoly feladat lesz.
Ha a szálló porról (PM) van szó, a kipufogógázok mára messze nem a legfontosabb szennyező tényezők a gépjárműveknél. Ezt támasztja alá a Grazi Műszaki Egyetem (TU Graz) nagyszabású tanulmánya, amelyet a német FVV megbízásából készítettek, és amelyben górcső alá vették a jelenlegi európai autóflotta nem kipufogó eredetű kibocsátását is.
A helyzet az, hogy az elektromos járművek növekvő aránya, valamint a belsőégésű motorok tisztulása – köszönhetően az Euro 5 és Euro 6 szabványokkal bevezetett hatékony részecskeszűrőknek –megváltoztatta az erőviszonyokat.
A leggyakoribb forgalmi helyzetekben a motorból származó emisszió a járművek teljes részecske-kibocsátásának ma már kevesebb mint tíz százalékát teszi ki.
A “bűnösök” listáját immár a fékek, a gumiabroncsok kopása, az úttest kopása, valamint az autók által felvert, az úton már ott lévő por vezeti.
Stefan Hausberger, a TU Graz Termodinamikai és Fenntartható Hajtásrendszerek Intézetének vezetője azonban lát némi fényt az alagút végén:
„Az Euro 7-es károsanyag-kibocsátási norma 2026-os bevezetésével arra számítunk, hogy 2040-re az új járművek fékemissziója mintegy 80 százalékkal csökken.”
A villanyautók hatása ezen a téren is érződik: a rekuperáció (fékenergia-visszanyerés) miatt a hagyományos üzemi fékeket alig kell használni, így azok nem is kopnak. A gumiabroncsok esetében azonban sokkal árnyaltabb a kép. A jó tapadás és a magas szintű biztonság iránti igény egyszerűen nem fér össze a radikálisan csökkentett gumikopással.
Hogyan mértek?
a kutatók a TU Graz és a Belsőégésű Motorok és Termodinamika Kutatóegyesület (FVT) által közösen fejlesztett PHEM szoftvert használták. Ezt eredetileg a kipufogógázok szimulációjára találták ki, de a kutatók saját méréseikkel és a TU Graz „NExT” projektjében gyűjtött adatokkal kibővítették a nem kipufogó eredetű emissziókra is.
A tanulmány szerzői éppen ezért a következő évtizedben ezen a téren legfeljebb 10-20 százalékos csökkenési potenciált látnak. Érdekesség, hogy szakmai szempontból az alacsonyabb sebességhatárok hoznának komolyabb eredményt, de ez már komolyabb társadalmi kérdés.
Járműtechnikai oldalról az úttest kopása és a felvert por mennyisége szinte befolyásolhatatlan, így a jövőben várhatóan ezek teszik majd ki a közlekedési emisszió legnagyobb hányadát.
Mivel a gumi- és útkopás, valamint a felvert por csökkentésére korlátozottak a lehetőségek, a kutatók szerint a 2030-tól érvényes új EU-s levegőminőségi határértékek betartása számos mérőponton komoly nehézségekbe ütközhet – hiába a kipufogók és fékek tisztulása.
