Alacsony sebességhatárok, forgalomcsillapítás az iskolák körül, tisztább levegő és biztonságos, védett kerékpárutak – ezek a fő szempontjai annak, hogy egy európai nagyváros mennyire tekinthető gyermekbarátnak közlekedés szempontjából. A Clean Cities Campaign 2025-ös jelentése szerint Párizs teljesít legjobban ezen a téren, megelőzve olyan városokat, mint Amszterdam, Antwerpen vagy éppen Brüsszel.
A rangsor élén végző francia főváros évek óta következetes politikával csökkenti a forgalmat, javítja a levegőminőséget és bővíti a fizikailag elválasztott kerékpárutak hálózatát – ezek hossza már a városi úthálózat közel felét (48%) teszi ki. Ehhez hasonló arány csak Helsinkiben és Koppenhágában található.
- Párizs
- Amszterdam
- Antwerpen
- Brüsszel
- Lyon
- Helsinki
- Barcelona
- Bristol
- Oslo
- Ghent
- Koppenhága
- München
- Bécs
- London
- Berlin
- Bologna
- Köln
- Hamburg
- Manchester
- Boroszló
- Ljubljana
- Varsó
- Milánó
- Turin
- Prága
- Madrid
- Pozsony
- Zaragoza
- Firenze
- Budapest
- Marseille
- Róma
- Krakkó
- Bukarest
- Lisabon
- Szófia
Párizs szinte minden városi útszakaszán bevezette a 30 km/órás sebességkorlátozást, és külön figyelmet fordít az iskolák környéki utcák biztonságára is. Bár London több ilyen utcát alakított ki (525 darabot), a zaj- és légszennyezés csökkentése, valamint az önálló gyerek-közlekedés aránya alapján Párizs összességében jobbnak bizonyult.
A jelentés kiemeli:
A városi közlekedésbiztonság fejlesztése túlmutat a balesetmegelőzésen. A biztonságos és élhető környezet aktívabb életmódra ösztönöz, javíthatja a lakosság egészségi állapotát és élettartamát is.
Mi a helyzet Budapesttel?
A magyar főváros a vizsgált 36 város között az utolsók között végzett (30). Bár a belvárosban történtek lépések a forgalomcsillapítás és kerékpárutak fejlesztése terén, ezek jellemzően nem egységes koncepció részei, és nem biztosítanak megfelelő biztonságot a gyerekek önálló közlekedéséhez. Hiányzik a következetes 30 km/órás zóna kiterjesztés és a tartós, jövőbe mutató beruházási stratégia. Az legtöbb belvárosi iskola környéke rettentő zsúfolt, nagy a forgalmuk, még közvetlenül az iskolák előtt is.
A jelentés szerint Olaszország több városa is jó példát mutat bizonyos szempontból – például gyalogos iskolautcák kialakításában –, mégsem kerültek be a top 10-be, mivel a fejlesztéseket nem kíséri hosszú távú, kiszámítható várospolitika. Németország és Lengyelország pedig azért maradt ki a tíz legjobb közül, mert a döntéshozók továbbra is az autóforgalmat részesítik előnyben a gyalogos és kerékpáros közlekedéssel szemben.
