A Nissan az 1990-es évek végén komoly tényezőnek számított a brit túraautózásban, az évezred utolsó két évében konstruktőri bajnoki címet szereztek a BTCC-ben. Amikor tehát 2002-ben megkezdődött a harmadik generációs Nissan Micra angliai gyártása, az őrült britek kitalálták, hogy a kétszeres bajnok Primera előtt tisztelegve építenek egy középmotoros hiper-Micrát.
Ennek immár huszonhárom éve (ugye…), de most, az új generációs, tisztán elektromos Micra érkezése apropóján elővették az egykori tanulmányt, és nemcsak leporolták, de át is alakították napjaink igényei szerint.
Nézzük először az alapokat. Az autó hajtását a Murano SUV 3,5 literes, V6-os motorra bízták, azzal a finomítással, hogy a 350Z hengerfejét szerelték a blokkra. A mély emelésű szelepvezérlést és a szívórendszert a Nismo (a Nissan sportrészlege) szállította, akárcsak a módosított vezérlést.
A hathengeres teljesítménye így az eredeti 269-ről 305 lóerő fölé emelkedett, amit a mérnökök a Micra 1,2 tonnás tömegét figyelembe véve „elegendőnek” ítéltek meg.
Ezt az időzített bombát vette most kezelésbe az a dizájnercsapat, akik a leendő új Micra előtanulmányát, a Concept 20-23-ast is megalkották. A fiatal tervezők a hamarosan bemutatkozó új Micra és Leaf modellről átvett – és egyébként az egykori 300ZX stíluselemeit idéző – formai jegyekkel dolgoztak.
Az eredeti, 18 colos keréktárcsákat felújították, a fényszórókat a következő Micráról átvett, félköríves nappali fényekkel toldották meg, a karosszéria alsó felét fényes fekete elemekkel díszítették.
Az utastérben új üléseket és versenyöveket találunk, és persze került a kocsiba egy 9 colos érintőképernyő is, okostelefon-integrációval, navigációval, modern infotainment-funkciókkal – nem mintha sok értelme volna bekapcsolni a zenét, ha a sofőr a gázra tapos.
A megfiatalított Micra 350SR a mai napon mutatkozott be a millbrooki tesztközpontban – ugyanott, ahol eredetileg is.
