A globális WEC és az észak-amerikai IMSA bajnokságban egyaránt indítani fogja a Valkyrie versenyváltozatát az Aston Martin. Nem csak ez teszi azonban egyedülállóvá az új racert: az Aston Martin ugyanis a Hypercar géposztály egyetlen olyan képviselője, amelynél a szériaautó előbb létezett, mint a versenyváltozat – a közúti Valkyerie adta az alapot ahhoz a versenyautóhoz, amellyel komoly tervei vannak a gyártónak.

11 fotó

Míg a Valkyrie több mint 1000 lóerőt ad le, motorjának legnagyobb fordulatszáma pedig meghaladja a percenkénti tizenegyezret (!), a versenyautó jóval békésebb jószág lesz: csúcsteljesítménye a szabályzat értelmében nem haladhatja meg a 680 lóerőt (500 kW), ami lehetővé tette, hogy kifejezetten tartós és takarékos motort építsenek. A V12-es blokk maximális fordulatszámát visszafogták, a szelepvezérlést pedig úgy módosították, hogy szegénykeverékes üzemben működjön – belefér, mert a blokkot sokkal magasabb teljesítményre tervezték –, így viszont a remények szerint robusztus lesz, ami a hosszú távú futamok (február végén a katari 1812 kilométeres versenyen esik át a tűzkeresztségen az autó, és természetesen Le Mans-t sem fogja kihagyni) világában kulcsfontosságú.

Közúti autót butítottak vissza a versenypályára 6

Természetesen vicceltünk, amikor az utcai modell „visszabutításáról” beszéltünk fentebb, hiszen a versenyautó egy rendkívül alaposan optimalizált konstrukció. A váltó hétfokozatú, szekvenciális darab, egyenesen az Xtrac laboratóriumaiból. Módosították a teljes karosszériaburkolatot, így minden elem gyorsan cserélhető; az autó egy darab gyorstankoló csatlakozót kapott, a szénszálas monocoque szerkezet alá pneumatikus emelőt terveztek. A cockpit kialakítása a gyors pilótacseréket támogatja, de persze az ergonómia is elsődleges fejlesztési szempont volt.

Közúti autót butítottak vissza a versenypályára 7

A futómű elöl-hátul kettős keresztlengőkaros, a torziós rugók nyomórudakon keresztül csatlakoznak, lengéscsillapítóból pedig nem csak a kerekekhez jutott, hanem középre is – és persze mindegyik szabályozható. A 18 colos kerekeken az előírt Michelin Pilot Sport abroncsok kopnak.

Közúti autót butítottak vissza a versenypályára 8

A 15 ezer kilométeres tesztprogramot követően most magabiztosan vág neki az éles bevetésnek az Aston Martin motorsportprogramját kezelő THOR (The Heart of Racing) istálló, akik eddig a cég GT3-as programját kezelték. „Nyilvánvalóan azért csináljuk, mert nyerni akarunk” – mondta Adam Carter, a márka hosszú távú versenyzésért felelős motorsport-igazgatója. „Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy olyankor csatlakozunk a két szériához, amikor vetélytársaink már komoly tapasztalatra tettek szert. Magas szintre jutottak, és pont ezért szeretnénk felvenni velük a versenyt. Alapvetően arról van szó, hogy csak akkor ér valamit a győzelem, ha erős ellenfeleket győzhetünk le” – önbizalomban tehát nincs hiány.

Az az öreg izé a képen…

Közúti autót butítottak vissza a versenypályára 9

Csővázas szerkezet, 2,5 literes, soros hathengeres motor, ötfokozatú sebességváltó – az 1956-os Aston Martin DBR1 korának egyik legfejlettebb konstrukciója volt. Első Le Mans-i bevetésén 20 óra után esett ki váltóhiba miatt, egy évre rá 3,0 literes motorral két második helyezést és egy futamgyőzelmet ért el, utóbbit a spai 100 kilométeres futamon. Mindez persze nem számítana, ha nem húzta volna be Le Mans-t, de behúzta, méghozzá dupla győzelemmel 1959-ben. Az első helyen célba ért autót Roy Salvadori és Carroll Shelby vezette, mögöttük Maurice Trintignant és Paul Frère hozta el az ezüstöt. A harmadik helyen egy Ferrari végzett, kemény 25 körös hátránnyal.

 

A DBR1 minden idők egyik legnagyszerűbb Aston Martin versenyautója, és ezt a veteránautó-árveréseken is tudják: az a példánya, amely 1959-ben megnyerte a nürburgringi 1000 kilométeres futamot, 2017-ben 22,5 millió dollárt hozott egy aukción. Ez mai értéken 29 millió dollárnak, azaz 11,4 milliárd forintnak felelne meg…