Mindenkit érdekel, hogy előnyt, vagy hátrányt fog jelenteni a lakosok számára az, ha a városokban a 30 km/órás sebességkorlátozás lesz a jellemző. A szigorú és az életszerűséggel nem feltétlenül szinkronba állítható döntésnek sok a támogatója, és legalább ugyanannyi az ellenzője. A várakozások szerint tisztább levegőt és balesetmentes környezetet remélnek az ügy támogatói, az ellenzői pedig az életvitel nehezítését látják a 30 km/órás sebességkorlátozás bevezetésében.

Az Országos Baleset-megelőzési Bizottság 10 nagyvárosunk rendőr-főkapitányságaitól kérte be a baleseti adatokat, hogy kiderüljön, mi az elsődleges baleseti ok városi környezetben. Az adatok a 2019-es, illetve a 2020-as éveket éveket ölelik fel. A hatóság részletes adatokkal szolgált a személyi sérüléses és az anyagi káros balesetekről, ahol vizsgálták a körülményeket és a rendőrség állapította meg a felelősség kérdését.

A 30 km/órás sebességkorlátozás alapindoka, hogy ezzel a sebességgel gyalogoselütéskor, illetve kerékpáros elütéskor jóval alacsonyabb a sérülések súlyossági foka, és kisebb az esély a halálos kimenetelre, mint magasabb sebességeknél.

Tíz nagyvárosunkból kettőben jelölték meg a gyorshajtást elsődleges baleseti okként. A két város Pécs és Debrecen. Miskolcon a „nem az út és forgalmi viszonyoknak, valamint a jármű sajátosságainak megfelelő vezetés” lett. A maradék hét városban (Békéscsaba, Győr, Kecskemét, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely) az elsődleges baleseti ok a lakott területen belül az elsőbbségi jog megszegése. Mindezek alapján színtisztán attól várni a balesetek csökkenését, hogy lekorlátozzuk a maximális sebességet, elég naiv gondolat.

Társadalmunk mobilizációja a jelen állapotában a gépjárművekre épül: autók, buszok, motorkerékpárok, teherautók. A használatuk a jelenlegi életmód alapján nehezen nélkülözhető, sőt sokak számára, illetve sok feladathoz kifejezetten nélkülözhetetlenek. Tény az is, hogy a gépjármű-közlekedés jelentős terheket ró a társadalomra, a környezetre. Minden tekintetben a jó irányba terelni a közlekedés formálódását nem egy sebességkorlátozás fogja, ennél sokkal összetettebb munkára van szükség – írja a Kreszváltozás.hu.

A feladat sokrétű, várostervezés, forgalomszabályozás és szervezés, szabályalkotás, és a szabályok betartatása. Az alacsony sebességű zónákra is szükség van, vannak olyan városi környezeteink, ahol ez fontos. Mindez mutatja is, hogy forgalomtechnikai eszközökkel, útpályavezetéssel, infrastruktúra-fejlesztéssel kialakítható olyan városi környezet, amely nem ösztönöz a gyorshajtásra, jól elválasztottak egymástól a különböző közlekedési módok (gépjárművek, kerékpárok, gyalogosok: kevesebb együtthaladás és találkozási pont, kevesebb balesetet feltételez).

Te mit szólnál hozzá, ha 30 km/óra lenne a maximum nagyobb városainkban?
Örülnék neki, ideje lenne már
5% (330)
Isten ments!
74% (4589)
Teljesen mindegy, olyan dugók vannak, hogy 30 km/órával sem lehet haladni
11% (703)
Ki kell próbálni, aztán meglátjuk
10% (612)