Amikor a károsanyag-kibocsátás csökkentéséről, illetve annak hatékonyságáról beszélünk, általában a technológiai megoldásokra gondolunk. Az Emission Analytics nevű szervezet azonban tovább ment egy lépéssel: az egyenletet kibővítették olyan tényezőkkel, mint a megfizethetőség, a mindennapi használati érték, illetve ezek metszetében a piaci elterjedés valószínűsége. Magyarul: hiába tiszta üzemű egy autó, ha magas ára és a használatához szükséges töltő infrastruktúra hiánya miatt elenyésző számban kerülhet piacra.

Nem a villanyautók a legtisztábbak 1

Amit külső áramforrásból töltesz, az egyelőre nem annyira jó a környezetnek, mint ami magát tölti - sugallja a tanulmány.

A szervezet számos, Észak-Amerikában és Európában kapható, részben vagy teljesen elektromos jármű esetében megvizsgálta, hogyan arányul egymáshoz az akkumulátor kapacitása és a villamosítással elérhető emissziócsökkentés.

Nem a villanyautók a legtisztábbak 2

Az eredmények meglepőek: bár egy mild hibrid autóval csupán minimális mértékben csökkenthetjük a károsanyagok kibocsátását, egységnyi akku-kapacitásra mégis itt jut a legnagyobb fajlagos javulás – és mivel egy mild hibrid fejlesztési és gyártási költsége jóval csekélyebb, mint egy villanyautóé vagy plug-in hibridé, jobbak az eladási esélyei a piacon, összességében tehát nagyobb mértékben járulhat hozzá az emisszió mérsékléséhez. A tanulmány szerint a villanyautókkal az a legfőbb gond, hogy a fogyasztók igényeinek kielégítése érdekében túlméretezik az akkumulátorukat – így több száz kilométert képesek megtenni egyetlen feltöltéssel, a valós életben ugyanakkor erre szinte soha nincs szükség az esetükben. (És akkor azzal még nem is számoltak, pedig lehetett volna, hogy az akkuk gyártása és hulladékként történő kezelése önmagában sem egy környezetbarát folyamat.)

Ez nem azt jelenti persze, hogy ne lenne jövője a tisztán elektromos (akkumulátoros, hidrogén üzemanyagcellás) járműveknek. Rövid távon viszont jobb környezeti eredményeket érhetünk el a mild hibridekkel vagy öntöltő hibridekkel – állítja a tanulmány.

A közelmúltban több gyártó is tevékenységeinek középpontjába helyezte a mild hibrid technológiákat. Az Auditól a Jaguar Land Roveren át a Hyundai Kia csoportig egyre többen jutnak ugyanarra, mint a tanulmány: sok kicsi sokra megy. A klasszikus öntöltő hibridek élnek és virulnak, mint Európa első számú alternatív hajtású járműcsoportja; a prímet változatlanul a Toyota viszi közöttük. A plug-in hibrid rohamos térnyerése (a Hyundaitól a BMW-ig, a Volvótól a Peugeot-ig) nem véletlen: az öntöltő hibridek és a tisztán elektromos járművek minden előnyét ötvözik, képesek akár külső töltés nélkül is üzemelni. Fő hátrányuk a villanyautókhoz mérhetően magas vételár. Az akkumulátoros elektromos autók száma szépen gyarapszik, de univerzális felhasználásra ma még nem alkalmasak (talán soha nem is lesznek), bárki bármit mond. A hidrogén üzemanyagcella pedig sikeres technológiai kísérlet, aminek csak jövője van, jelene még nincs.

Nem a villanyautók a legtisztábbak 3

Hidrogén üzemanyagcella. Akkumulátora apró, viszont a H2-töltő infrastruktúra hiányossága miatt egyelőre nem érhető el vele átütő eredmény.

Forrás: Emissions Analytics, Smarter Media