A dízelmotoros autók térvesztése és a szabadidőjárművek előretörése együttesen azt eredményezte, hogy tíz év töretlen fejlődés után visszalépés történt a CO2-kibocsátás elleni harcban: tavaly átlagosan 0,3 grammal több szén-dioxidot pöfögtek ki az újonnan eladott autók Európában, mint egy évvel korábban.

Kép és szöveg: JATO Dynamics

Más kérdés, hogy van fejlődés, hiszen a szabadidőjárművek önmagukban tisztább üzeműek, takarékosabbak lettek. Visszaesés három szegmensben történt: a kompakt modellek között, a középkategóriában, valamint a buszlimuzinoknál. Az első kettő minden bizonnyal a flottavásárlási szokások átalakulásának tudható be: sok cég politikai okokból annak ellenére elfordulhatott a dízelektől, hogy a benzines modellek fogyasztása (és CO2-kibocsátása) nagyobb volt.

Kép és szöveg: JATO Dynamics

Ami a nemzeti piacokat illeti, a villanyautó-Mekka Norvégia nem csak vezeti a listát, de brutális fejlődést is mutat. A legtöbb nyugati országban egyébként visszaesett a CO2-kibocsátás, ami leginkább a tudatos vásárlók dízeltagadásának tudható be. Nálunk viszont javult fél százalékot, de még így is elég rosszul mutatunk az élbolyhoz képest.

124,2 g/km CO2-kibocsátási átlagával Magyarország olyan, mintha csupa Audit vagy Volvót adtak volna el nálunk: ezeknek a márkáknak van hasonló flottaátlaga.

Kép és szöveg: JATO Dynamics

A dízelek kudarcával egy időben a hibridek sikertörténetet írtak: miközben a Peugeot és a Citroën visszaesett, a Toyota előrelépett, de annyit, hogy még tavalyi dicsmenetében is megverte volna a PSA-t.

Forrás: JATO Dynamics