Az AC Schnitzer szakemberei kevesellték a BMW M235i motorteljesítményét, ám ahelyett, hogy turbót, szívórendszert és kipufogót cseréltek volna rajta, ugyanazzal a kifinomult szemlélettel nyúltak a problémához, amivel annak idején Nagy Sándor megoldotta a gordiuszi csomót: elhajították a modell eredeti, 326 lóerős, 450 Nm nyomatékú háromliteres hathengeresét, és beszerelték a helyére az azonos külső-belső méretekkel rendelkező, de 431 lóerős, 550 Nm-es BMW M4 blokkját.




Ilyen menetdinamikához különleges fékek szükségesek: az elöl hat-, hátul négydugattyús nyergek 400, illetve 380 mm átmérőjű karbon-kerámia tárcsákba harapnak. A hűtésükre szolgáló nyílások (no meg az irdatlan szélességű 285/25 ZR 20 abroncsok) miatt oldalanként 7-7 centivel szélesebb az autó. A futómű magasságában állítható, ráadásul a lengéscsillapítók húzó- és nyomófokozata külön-külön szabályozható. A rugótornyokat szénszálas kitámasztás merevíti. Az aerodinamikai módosítások teljes körűek, és persze minden elem szénszálas műanyagból készült.
Az utasteret szinte teljesen átalakították, zöld és fekete bőr-, illetve nyersbőrbetétekkel, szénszálas versenyülésekkel, borzalmas kinövésekkel göcsörtösített kormánnyal, és (fejlesztés alatt álló) 330 km/óráig skálázott órával.
Ha szelíden szereted a BMW-t, most ne nézz ide!
AC Schnitzer ACL2 Concept
Nem tudjuk eldönteni, gonosz erdei trollt idéző fényezése vagy 570 lóereje teszi-e félelmetesebbé az AC Schnitzer által átépített M 235i-t. De, mégis.
16 fotó