Akár 50-70 ezer forint egyszeri költséget is jelenthet az új vagy kétéves autók gazdáinak az abroncsnyomás-ellenőrzés kötelezővé válása. Az EU által az új autókra 2014. november 1-től előírt légnyomásfigyelés biztonságosabbá teszi az autókat, de a magasabb szintű biztonság ezúttal sincs ingyen. Igyekszünk megválaszolni a keréknyomás-ellenőrzéssel (TPMS – Tyre Pressure Monitoring System) kapcsolatos kérdéseket.
Mi ez a TPMS és mire jó?
Hívhatjuk direkt vagy indirekt illetve aktív vagy passzív keréknyomás-ellenőrzésnek, a kétféle rendszer feladata azonos: figyelmeztetni a vezetőt, ha a kerekekben a határértéknél nagyobb mértékben megváltozik a légnyomás. Azért váltak kötelezővé, mert a defekt köztudottan balesetveszélyes és az alulfújt gumik növelik a gördülési ellenállást, ezáltal az autók fogyasztását és CO2- illetve károsanyag-kibocsátását.
Hogyan működik?A direkt vagy aktív megoldás az abroncson belül ténylegesen a légnyomást és a hőmérsékletet méri. Az adatokat rádiójellel folyamatosan továbbítja egy vevőegységnek, a számok kiértékelését pedig számítógép végzi, amely gond esetén értesíti a vezetőt.
A passzív vagy indirekt megoldások a kerékátmérő változásából következtetnek a légnyomáscsökkenésre. Én is úgy tudtam, hogy a blokkolásgátló kerékfordulatszám-jeladójával azt látja a számítógép, ha az egyik kerék kerülete változik, tehát a laposabb kerék többet forog a többinél. (A rendszer van annyira intelligens, hogy kanyarban ne keltsen pánikot.) De nemrég megtudtam, hogy ez nem mindig van így. A számítógép valójában a kisebb légnyomású kerék eltérő a szöggyorsulását érzékeli, és ebből tudja megállapítani a defektet, majd kigyújtani a hibajelzőt a műszerfalon.
Mindenkinek kötelező?
Az előírás az újonnan forgalomba helyezett autókra vonatkozik, a használtakra nem. Ergo nem kell használt autók millióit ellátni guminyomás-ellenőrzéssel.
Mit is mond a törvény?
2012. június 20-án kelt az Európai Bizottság 523/2012-es rendelete az abroncsnyomás-ellenőrző rendszerek kötelező beszereléséről.
“(1) 2012. november 1-jétől a nemzeti hatóságok megtagadják az EK-típusjóváhagyás megadását az olyan, M1 kategóriájú új járműtípusokra (normál SZGK. a szerk.), amelyekbe nincs beszerelve a 64. számú ENSZ-EGB-előírás 02. módosítássorozatának 1. helyesbítésében (1) megállapított vonatkozó követelményeknek megfelelő abroncsnyomás-ellenőrző rendszer.
2014. november 1-jétől a nemzeti hatóságok megtiltják az olyan, M 1 kategóriájú új járművek nyilvántartásba vételét, értékesítését és forgalomba helyezését, amelyekbe nincs beszerelve a 64. számú ENSZ-EGB-előírás 02. módosítássorozatának 1. helyesbítésében megállapított vonatkozó követelményeknek megfelelő abroncsnyomás-ellenőrző rendszer.”
Melyik rendszer van az én autómban?
Általánosságban nem lehet egyértelműen megmondani, melyik márka melyik megoldást használja. A megfizethetőbb autók között a Renault Mégane II már 2002-ben aktív keréknyomás-ellenőrzést kínált, míg sok drágább autóban indirekt rendszer szolgál. A Volkswagen konszern típusai (Audi, SEAT, Škoda, VW) sokáig többnyire az ABS jeladójával oldották meg ezt a dolgot, de a legújabb autókban aktív (direkt) mérőrendszer is lehet.
A Fordok korábban passzív nyomásellenőrzéssel készültek, egy ideje viszont csak aktívval. De még azonos korszakban és egy márkán belül sem mindig egyértelmű a helyzet: a jelenlegi Toyota Aygo és a két francia testvérmodell indirekten méri a légnyomást, az összes többi Toyotában viszont direkt mérőrendszer van.

Az aktív rendszerek kiírják a műszerfalon, mely kerékkel vagy kerekekkel van gond. Az indirekt megoldásoknál jó, ha van nálunk kézi nyomásmérő, hogy a hibajelzés után megtaláljuk az eresztő kereket
Hogyan riasztanak?
Ha az egyik kerékben veszélyes szintre és/vagy gyorsasággal esne a légnyomás, a gép riasztja a vezetőt. Az egyszerűbb, indirekt rendszerekben a műszerfalon megjelenik egy ikon és a vezetőnek kell megállás után körbenéznie a kerekeket, hogy melyik ereszt. A durrdefektet könnyű felismerni, de az eresztő kerék kiválasztásához kellene a kézi nyomásmérő. Manométer tehát legyen az autóban! Könnyebb dolgunk van az aktív/direkt rendszereknél, ahol a képernyőn megjelenik, melyik kerékkel van gond és leolvashatjuk a pontos légnyomást is.
Mikor riasztanak?
Rendszertől függ, többnyire 20 százalékos eltérés esetén már jeleznek. A berendezések nemcsak a túl alacsony, hanem az előírtnál magasabb légnyomásról is tájékoztatják a vezetőt. Ha például téli gumit használunk egy meleg áprilisi napon, a felmelegedő gumiban megnő a légnyomás és szükséges lehet utánállítani.
Ha telerámoljuk az autót és a guminyomást a teljes terheléshez előírt értékre növeljük, az eltérés jó eséllyel nagyobb lesz 20 százaléknál. Az autóknak a menüben meg lehet adni a helyes nyomásértéket, így ezt a kalibrálást elvégezve nem fogunk állandó riasztást kapni a pl. 2,2 helyett 2,8 baros hátsó légnyomás miatt.
Cserélhetek-e saját magam kereket?
Mivel jeladókat átszerelni vagy feltanítani a legtöbben nem tudnak otthon, az aktív keréknyomás-ellenőrzőkkel elvileg meg is szűnt a saját kezű kerékcsere lehetősége.
Megéri áttenni a jeladókat vagy muszáj megvenni őket?
Ha négy mérőeszköz a jeladóval pl. 70 000 forintba kerül és az átszerelés 20 000 forintba, a harmadik váltástól már nem éri meg a műszereket költöztetni a nyáriról a téli felnikre és viszont. Ráadásul az évi kétszeri átszerelés meghibásodási kockázattal is jár. Az aktív guminyomás-ellenőrzéssel szerelt autók gazdái kénytelenek megvenni a mérőszettet a gyári mellé.

Jobb megvenni a jeladókat mindkét kerékszettre, bár 40-70 ezer Ft nem kis kiadás. De a harmadik váltás után többe kerül áttetetni a rádiós készségeket a garnitúra áránál és az átszerelés mindig hibaforrás is
Ha nem tanítanánk fel a jeladót, akkor nem tudná, melyik autónak küldje a nyomás- és hőmérsékleti értékeket és a parkolóban álló vagy egymás mellett haladó kocsik jelei összegabalyodnának.
Mennyibe kerül a jeladós szelep?
Típusa válogatja, de a szórás nem különösebben nagy. Aki például egy második generációs Renault Mégane-ban cseréli a jeladós szelepeket, darabjáért 9500, a négyes garnitúráért 38 000 forintot fizet egy fővárosi márkaszervizben. Új Toyoták és Lexusok esetében 49 230 Ft a listaár az átdolgozott Yaristól a Lexus LS 600h-ig, de ez az összeg a Toyota márkaszerviz-hálózatában 2015. március 31-ig tartó akcióban egységesen 38 909 Ft.
Mennyibe kerül a feltanítás?
A rendszer működéséhez elengedhetetlen szolgáltatás ára változó. Például Budapesten a Ford Petrányi márkaszervizben 11 120 Ft egy Focus esetében, az említett Mégane II-re a Renault Budakalásznál 17 700 Ft, a balatonfüredi Horváth Guminál 17 000 forintos összeget mondtak. Figyelem! Egyetlen kerék programozásának díja sokkal magasabb lehet, mint a garnitúra árának negyede.

A 607-es Peugeot és a Laguna II után 2002-től a Mégane II hozta le az aktív rendszert a megfizethető autók közé
Büntetnek érte?
Ismerve a rendőrségre kényszerített bírságtermelést és az Orbán-kormány bevétel-maximalizáló ötleteit, nem tartjuk kizártnak, hogy a modernebb autókban ezt is ellenőrizzék. Ezzel együtt nem valószínű, hogy csak ezért rászállnának a téli gumira átállított 0-2 éves autókra. Információink szerint a műszaki vizsgán elvileg jövő nyártól ellenőrzik az abroncsnyomás-ellenőrzés működését.







