Indul az európai navigációs rendszer

Az orosz hordozórakéta egyik héliumszelepének szivárgása miatt a tervezettnél két nappal később, tegnap lőtték fel a független európai navigációs rendszer, a Galileo legelső műholdját.

A Galileo az amerikai GPS helymeghatározó rendszer európai megfelelője, azzal a különbséggel, hogy szemben a GPS-szel és az orosz Glonass-szal, kifejezetten civil felhasználásra készül. A Galileóval nem fordulhat elő az, ami a balkáni háború idején megtörtént, hogy civilek számára sokszor nem szolgáltattak navigációs jelet, csak a hadseregnek. A rendszert a forgalomirányításban, autópályadíjak beszedésénél és a biztonságtechnikában használják majd, de a jövő mobiltelefonjai is kaphatnak attól jeleket.

A Galileo első műholdját a Giove-A-t egy Szojuz-Fregat típusú hordozórakétával lőtték fel a kazahsztáni Bajkonur űrközpontból. Az első, majd a többi műhold is 23,2 kilométeres magasságban lesz majd a Föld felett. A teljes rendszer 30 műholdból áll majd, ezek közül 27 kell a működéshez, három pedig tartalék.

Jövőre három műholdat küldenek a világűrbe, a teljes rendszer 2010-re készül el. A Galilelót a Münchenhez közeli Oberpfaffenhofenben felépülő új irányítóközpontból vezérlik majd és mintegy 140 ezer új munkahely teremtését várják a szakértők a rendszer működésétől.

Kifejezetten a pontos meghatározásra helyezték a hangsúlyt a rendszer tervezésekor, így az tíz centiméteres hibahatárral lesz képes meghatározni adott elemek helyzetét. A teljes projekt 3,8 milliárd euróba (956,4 milliárd forint) kerül, amit az Európai Bizottság és az Európai Űrkutatási Ügynökség ( ESA) és magánbefektetők finanszíroznak.