A common-rail befecskendezéses turbómotor viselkedése a kompresszoros erőforrásokhoz hasonló, már alapról jól húz
A gyengébb 1,6-osban a BMW-től származó, folyamatosan változó szelepvezérlést kis elektromotor biztosítja
3 fotó
2002-ben a BMW és a PSA Peugeot Citroën képviselői úgy döntöttek, hogy összefognak és közösen fejlesztenek ki új motorokat. Ennek az együttműködésnek megszülettek az első termékei, két 1,6-os benzines erőforrás személyében. Ezek várhatóan a jövőben a Citroën C2, C3, C4, a Peugeot 207, 307, 407, a BMW 1, 3 és a MINI modellekben jelennek meg.

Mindkét motor 1598 köbcentis, az egyik szívó, másik viszont turbófeltöltővel lélegeztetett. Közös bennük, hogy nem fémből, hanem kompozit anyagból készítik hozzájuk a vezérműtengelyt.

A gyengébb motor 115 lóerőt tud és megtalálható benne a BMW folyamatosan változó szelepvezérlési rendszere. Ennek megfelelően nincs benne pillangószelep, annak funkcióját a szelepek nyitási idejének és a nyitás nagyságának szabályozásával helyettesítik.

Ennek a rendszernek is köszönhetően, a motor 2000-es fordulatszám mellett már 140 newtonméteres forgatónyomatékot produkál. Az erőforrás maximális nyomatéka 160 newtonméter, amit 4250-nél ad le.

Az erősebb motor nem csak turbófeltöltőt és töltőlevegő-hűtőt kapott, de a befecskendezése is a legújabb, közvetlen rendszerű közös nyomócsöves. Az 1,6-os benzines motor eme változata 143 lóerőt teljesít 5500-as fordulatszámnál, maximális nyomatéka 240 newtonméter. Utóbbi a szabályozásnak köszönhetően 1400 és 4000-es főtengely fordulat között folyamatosan a vezető rendelkezésére áll.

Ebben az osztályban először használják az újfajta turbófeltöltő technológiát (Twin Scroll), amiben a kipufogócsonkban és a turbótöltőben a csatornákat két-két hengerenként elválasztják egymástól. A megoldás révén a hatékony töltőnyomás már 1400-as fordulatszámnál előáll, így a motor úgy viselkedik akár egy kompresszoros blokk és minimális a turbólyuk.

Annak ellenére, hogy mindkét motor a legújabb technológiát képviseli, üzemanyagból mégsem kell nekik a legdrágább, akár 91-es oktánszámú üzemanyaggal is működtethetőek.

Természetesen mindkét erőforrás teljesíti az Euro 4-es emissziós normát. A motorokat a jövőben továbbiak követik majd 75 és 170 lóerő közötti teljesítménnyel.