Milliárdos üzletté válhat a következő négy-öt évben a részecskeszűrők gyártása. A dízelek kipufogógázaiban található szilárd részecskéket, főleg a kormot kezelő szűrők forgalmát elsősorban a németországi igény doppingolhatja.
Németországban a vásárlók, Jürgen Trittin szövetségi környezetvédelmi miniszter és az autós szaksajtó kölcsönösen szinte belehergelték egymást a részecskeszűrők elterjesztésébe. Ennek hatásaként Ferdinand Dudenhöffer professzor, tekintélyes autóipari elemző szerint, 2005-től a részecskeszűrőt nélkülöző dízelmotorral a dízel autók alig lesznek eladhatók Németországban, mivel nem részesülnek az adókedvezményben.
Jövőre világszinten megháromszorozódhat a részecskeszűrők forgalma. A 2005-re becsült 295 millió euró azonban csak az első lépcső, 2008-ra a forgalom elérheti az 1,1 milliárd eurót. Ebből a francia Faurecia és a német Bosch részesedhet a legnagyobb mértékben.
A német piac messze Európa legnagyobb és legjelentősebb vásárlóerejű autópiaca, ahol a dízelek részaránya 44 százaléknál tart, de további emelkedés várható. A részecskeszűrők fontossá válását a Peugeot célzott és igen hatékony kampányokkal aknázza ki Németországban, ahol minden sorozatához kínál szériában részecskeszűrős dízel változatot. A Peugeot már évek óta sorozatban gyárt részecskeszűrős dízeleket.
Franciaország is lényeges felvevőpiac a dízelek számára, ahol az egy évben értékesített autók két harmada talál gazdára dízelmotorral, de itt a FAP (részecskeszűrő) még sokkal kevésbé lényeges elvárás a vásárlók részéről.
A 2005-től érvényes Euro 4 károsanyag-kibocsátási szabványt részecskeszűrő nélkül is teljesíteni tudják a korszerű dízelek. A részecskeszűrő-versenyben lemaradt német autógyártók közül többen is kifogásolják, hogy az állam adókedvezményekkel segít egy bizonyos technológiát, amely nem feltétlenül szükséges a 2005 utáni törvényes légszennyezési előírások betartásához. Szerintük az állam dolga a határértékek megszabása, amelyek teljesítése az autóipar feladata, az általuk hatékonynak ítélt módszerrel.
