Többnyire a Lancer EVO VI-os raliversenyeken használt, így a pályaversenyzéshez jelentősen át kell alakítani. Tavaly ezzel az autóval egy gyorsasági versenyen a Hungaroringen már Aschenbrenner György rajthoz állt, ám akkor még más futómű dolgozott alatta és a motor teljesítménye is kisebb volt. Az idei átalakításokat a K-Speed végezte.

Már korábban is készült pályaautó Lancerból a K-Speednél, az akkori autó beállításához Uwe Nittelt kérték fel a magyar cég szakemberei. Átalakulása során Turán új autója több ponton is változott, immár A csoportos az autó és csak aszfalton indul.

Brutális az autó 550-600 lóerő körüli teljesítménye. Bár a Lancer kétliteres turbófeltöltős blokkja eredetileg sem egy N csoportos autóé volt, még tovább nőtt a teljesítménye. A legfontosabb átalakítás, hogy már nem hagyományosan alacsonyabb “turbós”, hanem immár szívó motorokra jellemző, magasabb kompresszióval üzemel az erőforrás. Ennek köszönhetően vissza tudtak venni a szerelők a töltőnyomásból, ami most “csak” 1,3 bar maximálisan.

Erre az évadra egy új ötfokozatú, tolókerekes H váltót kapott a Lancer, ami további időt spórol a versenyzőnek. Amennyiben sikerül az autót rendesen az útra ragasztani, a motor 2,5-2,8 másodperc alatt lövi az autót 0-ról 100-ra. Nem kell azt gondolni, hogy ez a gyorsulás csak az első három sebességi fokozatban van így. Mindössze 400 méter kell ahhoz, hogy az autó elérje végsebességét, ami a jelenlegi végáttétellel 240 km/h.

Ugyanilyen elképesztő, ahogy a Lancer megállni illetve lassulni képes. Az aszfaltos kialakításnak megfelelően 18 colos felniket és gumikat kapott az autó, amelyek mögé méretes fékeket lehet szerelni. Előre Suzuki kerék méretű, 386 milliméteres tárcsák kerültek, amelyeket hatdugattyús féknyergek lassítanak, hátul 315 mm-es tárcsák és négydugattyús nyergek dolgoznak.

KW gyártmányú rugók illetve lengéscsillapítók kerültek az autó alá, állítható a keménysége, a magassága, a ki- és berugózás paraméterei. Ahhoz azonban, hogy a pilóta a leggyorsabb legyen, tökéletesen be kell lőni a futómű többi részét illetve a keréknyomást is. Olyan alacsony az autó, hogy a tréleren való szállításhoz le kell szerelni az első lökhárítót, másként nem megy. Kanyarokban is könnyen leér a külső ív felöli része.

Megjelenésében is változott az autó, ami nem elsősorban a korábbi piros fényezés után látható Aral kék-fehér-lila színvilágot jelenti. Előre az eredeti lökhárító alá szereltek egy plusz toldatot, ami hóekeszerűen leér a földre. A “csomagtérajtón” immár nem a hagyományos duplafedelű EVO VI-os szárny figyel, hanem a hetedik generáció spoilere.

Még nem volt meg az autó mérlegelése, ám a szerelők véleménye szerint jelenleg körülbelül 1180 kilogramm az autó tömege.

Kecskeméten a gokart pályán próbálta ki és állította be az autót Turán Frigyes a hétvégi pécsi verseny előtt. Leginkább arra koncentrált, hogy az autó hogy fordul, illetve milyen gyors kanyarokban és kigyorsításokkor. Eleinte jónak tűnt a gép, ám ahogy gyorsult a pilóta, a beállítások úgy dolgoztak ellene. Nem sikerült megfelelő összetartást adni a hátsó tengelyen, így a Lancer kigyorsításkor mindig kitört. Végül felkerült az autóra egy hatalmas diffúzor, amellyel már sokkal jobban mentek a dolgok.

Elképesztően jól szól az autó, a közönséget a hideg rázza, amikor gyorsít, de ugyanilyen hátborzongató, amikor fékez vagy visszavált a pilóta. Ha lenne versenyautóknál motorhang díj, simán odaítélnénk a K-Speed munkájáért. Aki testközelből akarja látni a bajnoki aranyra esélyes gépet, az utazzon el a hétvégén Pécsre, ahol az országos gyorsasági bajnokság első futamát rendezik.