“Más szemében meglátja a szálkát, a magáéban a gerendát sem veszi észre” – tartja a szólás azokról az emberekről, akik mással szemben kritikusak, de a saját hibáikat nem veszik észre. Vannak azonban olyan munkakörök, amikor kritikus fontossággal bír, hogy nemhogy egy gerenda, de még egy szálka se kerüljön a szembe. Ilyen például a szálfák, vagy rönkfák szállítása. Fakitermelésnél, mielőtt az alapanyag eljutna egy fafeldolgozó üzembe, úgy kell elszállítani a fát, ahogyan az természetes valójában növekedett a természetben évtizedeken keresztül. Más eset nyilván az, amikor tüzelőre kell, akkor akár ott a helyszínen is fel lehet vágni.
A faszállítás masszív kihívás. Nagy, magas fákkal kell dolgozni, erős vontatók kellenek hozzá. Amikor 2008-ban, történetünk főhőse, Feetu Koskinen kilépett a hadseregből, akkor az apja azt tanácsolta neki, hogy bármivel szívesen foglalkozhat, de a közúti áruszállítást hanyagolja. Nem fogadott szót, beállt a családi vállalkozásba, majd átvette a stafétabotot. 10 évvel később a FK-Kuljetus Oy cég erőteljes növekedésnek indult. Ez magában foglalta legalább 10 darab 76 tonnás össztömegű Scania teherautó beszerzését is. A 22 főt foglalkoztató családi vállalkozás Közép-Finnországban működik és szinte egész évben van tennivalójuk.
Olykor-olykor az sem ritka, amikor egyszerre három Scania Super szerelvény gördül be az egyik környékbeli faipari terminál udvarára. Ez a vállalkozás legújabb triója, amelyek hajtásáról 13 literes, 560 lóerős motorok gondoskodnak. Igen, ezek kisebbek, mint általában azok a motorok, amelyeket a faiparban dolgozó teherautók hajtására használnak. Azt mondják Koskinenék, hogy ez is elég erős számukra.
“Korábban 600 lóerő feletti járművekre volt szükség, de miután 2024-ben kipróbáltuk a Scania Super-t, úgy tűnt, hogy ez is elég lesz” – jegyezte meg Feetu Koskinen. A férfi Excel táblában vezeti a flotta üzemanyag-felhasználását és ily módon 10 literes gázolaj-fogyasztás csökkenést sikerült elérnie a korábbi gyártmányokhoz képest. Az új Scania motor mellett a kisebb önsúly is fontos segítség volt a fogyasztás csökkenésében, mivel a teherbírás 1,5 tonnával nőtt.
Ez mind szép és jó, de akkor hogyan tudnak felmenni a meredekebb dombokra, emelkedőkre? – tehetjük fel joggal a kérdést. “Még sáros, nedves talajon sincs ezzel probléma. Megvan az állandó nyomaték a terepen való vezetéshez” – árulta el a férfi. A kulcs a hajtásképletben van. Alapvetően 8×4*4 kerékképlettel rendelkező teherautókat használnak. Ez azt jelenti, hogy nyolcból négy hajtott, illetve négy pedig kormányzott kerék. Ez a konfiguráció számos előnnyel bír: a hátsó, nem hajtott, kormányzott tengely nem tolja egyenesen a járművet előre, a teherautó szűk helyen is könnyebben fordul, emellett meredek, csúszós feljárókon, emelkedőkön is stabilabb marad. A flotta hamarosan kiegészül egy 8×4-es hajtásképletű teherautóval is, amely emelhető hátsó tengellyel van ellátva.
A kitermelt fák fel és lerakodását az alváz végében található daru teszi lehetővé. A sofőrnek tehát nem kell várnia egy másik járműre, hogy a teherautót megrakodják. Ennek azért van jelentősége, mert sok helyen időablakos érkezést követelnek meg, ami azt jelenti, hogy a szerelvénynek egy bizonyos időintervallumon belül kell befutnia. A fa, mint nyersanyag azonban gyakran 200-400 kilométer is utazik közúton mire beér egy cellulóz, vagy papírgyárba. A 76 tonnánál nagyobb össztömegű, akár 30 méter hosszú szerelvények azonban csak meghatározott útvonalakon, külön engedéllyel közlekedhetnek.
Általánosságban véve viszont a faszállítással foglalkozó gépjárművezetők nagy tiszteletnek örvendenek Finnországban, mivel ez kifejezetten melós, ember próbáló feladatnak számít arrafelé.
