A Fenntartható Közlekedés Világnapját minden évben november 26-án tartják meg. Viszonylag új kezdeményezésről van szó, mivel nem is olyan régen, 2023-ban nyilvánították hivatalosan is emléknappá. De mi az ENSZ célja ezzel a világnappal?
Elsősorban az, hogy felhívják a figyelmet a környezettudatos közlekedési formák, így például a közösségi közlekedés, kerékpár, valamint a gyaloglás fontosságára. Az ENSZ becslései szerint amennyiben valaki autóról közösségi közlekedésre vált, akkor 2,2 tonnányi szén-dioxid kibocsátástól óvhatja meg a bolygót évente. A jövő tehát az egyéni gondolkodásmódon is múlhat.
Az idei világnap abból a szempontból volt különleges, mert felvezette a 2026-2035 közötti Fenntartható Közlekedés Évtizede periódusának fontosabb célkitűzéseit. Ez nem kerek naptári, hanem tematikus időszakként értelmezendő, amelyben az ENSZ ösztönözni fogja a kötöttpályás közlekedés fejlesztését, az autóhasználat csökkentését, valamint a mikromobilitási eszközök (kerékpár, roller), továbbá a zéró emissziós elektromos, vagy alacsony károsanyag-kibocsátással járó hajtások alkalmazását. A kezdeményezés célja, hogy a közösségi közlekedési rendszerek világszerte hozzájáruljanak a klímavédelemhez és az energiahatékonyság növeléséhez.
A Fenntartható Közlekedés Világnapján két nagy közlekedési szolgáltató is tett fontos bejelentést. A FlixBus például arról számolt be, hogy a jövő évben tovább bővíti hálózatát. A fejlesztést az Európai Unió fenntartható idegenforgalmi stratégiájával összhangban hajtja végre. Ennek köszönhetően várhatóan tovább javulhat az idegenforgalmi szempontból jelentős európai városok távolsági autóbuszokkal történő elérhetősége. A társaság azt is elárulta, hogy jelenleg világszerte közel 120 FlixBus autóbusz alternatív hajtásmódokkal, például elektromos energiával vagy bioüzemanyaggal közlekedik, ami alacsonyabb szén-dioxid kibocsátást eredményez a dízelüzemű autóbuszokhoz képest.
Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy még a hagyományos, vagyis a dízel autóbuszok továbbra is alacsony szén-dioxid kibocsátású alternatívát jelentenek a repülőgépekhez és a személyautókhoz képest. A FlixBus emlékeztetett arra, hogy a légi közlekedéshez viszonyítva akár tizedére, a személygépjárművel történő közlekedéshez képest pedig ötödére csökkenthetik az utazók az egyéni szénlábnyomukat. Sőt, a legtöbb helyen szinte azonos teljesítményt nyújtanak a távolsági vonatokkal.
A zöld buszairól ismert magánvállalat mellett a BKV is megszólalt a fenntartható közlekedéssel kapcsolatban. A vállalat saját weboldalán tette közzé, hogy fontosnak tartja, hogy a magyarországi közösségi közlekedési vállalatok között is jó példával járjon elöl a fenntartható közlekedés gyakorlati megvalósításában.
“Társaságunk hosszú évek óta kiemelt figyelemmel kezeli az energia-megtakarítás, energiahatékonyság, illetve a környezetvédelem kérdéskörét, melynek érdekében számos intézkedés, fejlesztés, beruházás valósult meg az elmúlt több mint egy évtizedben. Ezek közül jelentőségteljes eredmény, hogy az M3-as metróvonal felújítása által összesen 8879,69 MWh villamosenergiát takarítottunk meg, amellyel 2025-ben a BKV elnyerte a Virtuális Erőmű Program Energiahatékony Vállalat díját, 2024-ben működésünk révén pedig 618 306 tonna szén-dioxiddal kevesebb került a Föld légkörébe. Ez utasonként megközelítőleg 148 g CO2/km kibocsátáscsökkenést jelentett – mindenki, aki az autó helyett a közösségi közlekedést választotta, ennyivel tisztábbá tette a levegőt” – olvasható a BKV közleményében.
A közösségi közlekedés fejlesztése és energiahatékonyabbá tétele tehát számszerűsíthető előnyökkel jár.
