Ahogy használtautó-vásárlási szakértőnk, Varga Tibor fogalmaz, „itthon szotyiért tekerik vissza az órákat”. Egy átlagos autóban valóban csak 10-20 ezer forint közötti összegbe kerül az óraállás manipulálása. A művelet a szervizcsatlakozón (OBD) át kivitelezhető, az óraállás átírása pár lépésben megoldható, nemcsak a kilométerórában, de a többi vezérlőegységben is.

Bőven van motiváció az órapörgetésre

Az elkövető vagy a megbízó lehet jól felkészült taxis, aki az évenkénti vizsga és a márkaszervizes olajcsere előtt simítja el a futásteljesítményt a valós töredékére. Vagy telekocsizó maszek, sokat autózó ügynök, a lízingelt autó túlfutásáért járó többletdíjat elkerülő ügyeskedő, autója garanciális védelmét ilyen módon kiterjesztő csaló. Tényleg bárki, aki becstelensége, pénzéhsége vagy a valós és reális futásteljesítménytől hanyatt-homlok menekülő használtautó-vásárlók miatt erre vetemedik.

Kevés pénzért, keresett használt autóból nehéz valóban csekély futásteljesítményűt venni. De az illúziót sokan megadják

Magyarországon 2013. július elsejével lépett életbe a büntető törvénykönyv rendelkezése, amely maximum egy évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti a kilométerórák visszatekerését, szabatosabban fogalmazva „a gépjármű kilométer-számláló műszer által jelzett érték meghamisítását”. (Németországban a valós óraállás elhallgatása csalásnak minősül és a büntetés felső határa öt évi szabadságvesztés.) Hazánkban ez egy fontos lépés volt a helyes irányba, de gyakorlatilag senki ölti fel a mákost órapörgetés miatt. Például azért, mert csak a manipulálás ténye egyértelmű, az nem bizonyítható, hogy a visszatekerést az autó korábbi tulajdonosa kivitelezte vagy rendelte meg. A tettenérésre pedig vajmi kevés az esély.

Vannak máskép vagy nehezebben manipulálható óraállású autók, például az első generációs Lexus IS és a Range Rover Evoque. Előbbi sajátossága, hogy nem tárolja el a futásteljesítményt lámpamodulban, slusszkulcsban, különféle számítógépekben, ezért az óraállást a műszeregység cseréjével lehet meghamisítani. Az Evoque esetében a futásteljesítményt az első és a hátsó differenciálmű valamint az osztómű számítógépe is menti. Hacsak ki nem cserélték ezeket a fődarabokat, akkor az innen kiolvasott adatoknak fedésben kell lenniük a műszerfali óraállással.

960 000 Ft értéknövekedés óratekeréssel

Ám az órapörgetés nemcsak a Garbolc és Felsőszölnök közötti területen dívik, hanem Németországban is a használtautó-piac szerves része. Az ADAC, a legnagyobb tagságú német autóklub és egyben a legnagyobb németországi civil szervezet a szövetségi rendőrség vizsgálati adataira hivatkozva azt közölte, hogy az eladó használt autók harmadának manipulált lehet a kilométeróra-állása. Mivel ez sokszor a nagy értékű, fiatal autókat érinti, a csalárd módon elért értéknövekedés átlagosan 3000 euró, nagyságrendileg 960 000 forint.

Németországban a szövetségi rendőrség becslése szerint egyharmad a visszatekert órás autók aránya a használtautó-kínálatban. A kép illusztráció

Az ADAC megbízta egy tanulmány elkészítésével a Magdeburgi Egyetem multimédia és biztonság munkacsoportját. A szakemberek egy Audi Q7, egy 211-es sorozatú (2002-2009 közötti) Mercedes-Benz E-osztály és egy B6-os (2005-2010) VW Passat óraállásának manipulálhatóságát vizsgáltak meg, és lesújtó eredményre jutottak. A hiányosan védett szoftveres funkciók nagyban megkönnyítik a csalók dolgát.

Nem megoldás az óraállás-adatbázis

Azt az ADAC is pontosan látja, hogy egy kilométeróra-adatbázis, mint a 2012. óta hazánkban is működő adatbank, a laikus szemében jónak tűnik, de nem jelent valódi megoldást. A szervizeléskor, adásvételkor és a műszaki vizsgán leolvasott, de semmilyen módon nem ellenőrzött számokra aligha hagyatkozhat a használtautó-vásárló. Előfordulhat hiba az adatbevitelkor is, adódhat elütés, ráadásul egy új autónál az első bejegyzés sokszor csak az első műszaki vizsgán, Németországban három, nálunk négy éves korban születik. Addig bőven van lehetőség a csalásra.

Forgalomba helyezésre váró használt autók a budapesti Mozaik utcai vizsgabázis előtt. Az első hazai regisztráció előtt felezik, harmadolják a csalók a futásteljesítményt. A kép illusztráció, nem visszatekrt órás autókat ábrázol

Ezért ragaszkodik hozzá az ADAC, hogy az autógyártók végre tegyenek többet az órapörgetés megnehezítésére. Mivel ez a használtautó-kereskedelem rákfenéje, az autógyártók és márkakereskedő-hálózatuk fő célcsoportja viszont az új autókat megvásárló ügyfélkör, a cégek nem igazán hajlandóak áldozni az óraállás szoftveres átírásának megnehezítésére.

Mi lehet az ellenszer?

Az ADAC szakemberei ezért azt követelik, hogy az autógyártók a védelem javításával annyira verjék fel az óraállás meghamisításának költségét, hogy ne vagy minél kevesebb autónál legyen érdemes visszapörgetni a kilométerállást. A korszerű védelem pedig legyen része az európai típusbizonyítvány kiadásának, ami az autók kontinentális értékesítésének előfeltétele. Erre a műszaki megoldás lehetne a HSM-mel (Hardware Secure Module) ellátott chipek és SHE-modulok (Secure Hardware Extension) bevetése illetve az autóban meglévő HSM és SHE-egységek használata a kilométer-számláló manipulálása ellen.

Ha a tulaj nem tud róla, hogy autójában sokkal több a kilométer, mint az óra szerint, az elmaradó karbantartási munkákon, például a vezérléscsere kihagyásán sokat bukhat a gyanútlan vásárló. Az elszakadó vezérműszíj vagy a beálló vízpumpa miatt átugró vezérlés súlyos motorhibát okozhat, több százezer forintos javítási költséggel. A képen egy dízel Ford Focus C-Max 1,6 TDCi motortere

A második pont, hogy a gyári védelem hatásosságát igazolja egy az autómárkáktól független szervezet vagy hatóság tanúsítványa. Az ADAC harmadik követelése, hogy ne lehessen a műszeregység hibájára hivatkozva az új óracsoport beépítésekor szabadon beállítani a futásteljesítményt, hanem az új számláló mindig 0-ról induljon. Ezzel párhuzamosan, az autóhoz tartozó dokumentumok átadásakor, kötelező legyen tájékoztatnia az eladónak a használtautó-vásárlót az óracsoport cseréjéről és a legjobb tudomása szerinti valós futásteljesítményről.

Az autókat használják. Többnyire sokat

De amíg tömegek akarnak használt autót venni a reális futásteljesítménynél vagy akár a saját autóhasználati szokásaiknál sokkal alacsonyabb óraállással és egymillió forint alatt keresnek rozsdamentes, 10 év és 150 000 kilométer alatti, vezetett szervizkönyves használt autót, amin egyetlen újrafényezett elem sincs, addig nem fog javulni a helyzet.

Nincs ingyen, de az óratekerés egyik ellenszere megfizetni a követhető szervizmúltú autók felárát

Az órapörgetés egyik ellenszere belátni, hogy az autók, főleg életük első 4-6 évében, nem 10-13 ezer kilométert futnak évente. A Bosch nagyívű felmérése szerint a magyarországi autópark éves átlagos futásteljesítménye 16-ról 17 ezer kilométerre nőtt. Ezt a számot kell megemészteni és máris nem lesz büdösebb a dokumentumok nélküli, 120 000-re visszatekert órás Honda Jazznél egy követhető szervizmúltú Jazz 224 000 kilométerrel vagy egy flottából kifutó dízel kombi négy-öt évesen, 260 000 kilométerrel, de igazolt márkaszervizes karbantartással.

Az alábbi cikkek segítenek tisztábban látni a helyzetet, nagyobb eséllyel elkerülni a visszatekert kilométerórás

Az állami óraállás-lekérdezés korlátai

3-4 év alatt akár 280 000 kilométer: dízel kombik reális futásteljesítménye

Egy ordas visszatekerés japán hibriddel

Életképek az óratekerésről

Ezért tömeges itthon az órapörgetés