A Forma-1 a 2020-as évekre igazi pénznyomdává alakult, az a kereskedelmi léehetőségek kiaknázásával őrületes pénzek folynak be a kasszába. Lebontjuk, miből mennyit is keres a sportág.
A Forma-1 már az 1990-es évek végére, az ezredfordulóra széles körben ismert, és ennek megfelelően jövedelmező sportszériává vált, de igazi úthenger azután lett belőle, hogy 2017-re felvásárolta a világ gyik legnagyobb sport- és médiatulajdonos befektetési társasága, az amerikai Liberty Media, mely aztán az USA-beli terjeszkedésen túl az addig elhanyagolt streaming, közösségi médiás jelenlét, márka-együttműködések, partnerségek, sőt, mozis megjelenés terén is nekiállt kiaknázni a pénzügyi lehetőségeket.
A szezonkezdet előtt már ismertettük az F1 2025-ös pénzügyi beszámolójának főbb sarokszámait, de most – az App Economy Insights grafikája alapján – alaposabban is szétszálazzuk, honnan és mennyi folyik be.
A Liberty tavalyra 3,9 (még pontosabban 3,87) milliárd dollár bevételről számolt be, ami 14%-os növekedést jelentett a megelőző évhez képest, ez a mai, erős forint mellett 1200 milliárdot jelent – az átváltásnál az alábbiakban végig a jelenlegi árfolyamot alkalmazzuk, mert a 2025 során különböző időpontokban, egyben vagy épp részletekben befutott bevételek lebontása pontos adatok híján nem lehetséges.
A fejőstehén: a média
A legnagyobb bevételi forrást – jó ideje – a közvetítési és egyéb médiadíjak jelentik, a közel egyharmadot jelentő 31,3% (1,21 Mrd dollár, 373 Mrd Ft). A különböző országos tévécsatornák által kiperkált pénzek mellett ide tartoznak az akár a hétvégéket streamelő médiumok, azaz a sportág saját szolgáltatása, az F1TV, a Nagy-Britanniában a kizárólagosságot élvező Sky Sports, és az akár az olyan közvetettebb források is, mint a Netflixen futó Hajsza a túlélésért (Drive to Survive), valamint a közösségi médiás platformokról származó reklámbevételek.
24 helyszín, 23 versenyrendezési díj
Az F1 saját finanszírozásában rendezett Las Vegas-i Nagydíjon kívül a 2025-ös versenynaptár 23 másik helyszíne mind több tíz millió dolláros összeget fizetett azért, hogy a száguldó cirkusz ott versenyezzen. Ezek adták a bevételek bő negyedét, 26,7 százalékot, összegszerűen 1,03 Mrd dollárt (320 Mrd Ft). Fontos megjegyezni, hogy a jegyeladásokból befolyt összeget az adott adott pályák teszik el.
Szponzorációk, reklámbevételek
2025-ben a bevételek bő ötödét 21,7%-ot (0,84 Mrd dollár, 261 Mrd Ft) hozták a különböző partnerségek, reklámszerződések. Ne feledjük, hogy a Forma-1 az elmúlt években számos globális branddel kötött közvetlen, pálya menti és egyéb reklám- és együttműködési szerződést: az Aramcótól a Legóig, a Louis Vuittontól a TAG Heuerig, a Heinekentől az Amazon Web Servicesig (AWS) mind-mind súlyos tíz-, de inkább százmilliókat fizetnek a megjelenésért.
Kép: App Economy Insights
Minden egyéb
Szintén nagyjából a bevételek egyötödét, 20,3%-ot (0,79 Mrd dollár, 246 Mrd Ft) hozták össze a különböző, „kisebb” források: a pályákon VIP-ellátást biztosító Paddock Club-jegyek, a Forma-2-ből, a Forma-3-ból és az F1 Academyből származó jogdíjak, az élménycsomagok, illetve a résztvevők által a felszerelés szállításáért az F1-nek fizetett összegek.
A csapatok viszik a legnagyobb szeletet
A 3,87 milliárd dollárból a arányaiban a legnagyobb részt a csapatoknak fizetendő díjak jelentik, az eredmények alapján elosztott, egyes alakulatoknál a történelmi érdemek és a márkaismertség kapcsán kialkudott pluszok együttesen 1,4 milliárd dollárt (435 milliárd Ft) tettek ki még mielőtt a hasznot kezdhették volna számítani a Libertynél. Tovább 1,18 milliárd dollár egyéb kiadás (például adók), valamint az F1 működési költségei (adminisztrációs és bérköltségek, amortizáció, új eszközök beszerzése – 0,66 Mrd dollár) után végül 632 (197 Mrd Ft) millió dollárt könyvelhettek el tiszta profitként tavaly.
Kövesd a Vezess.hu-t a Google hírekben!
