Manfred Stolpe hangsúlyozta, hogy az autóipar korán biztosította az autót stabilizáló rendszert, de kijelentette, az autógyártóknak a kiskocsik, a haszonjárművek és a veszélyes anyagokat szállító teherautók esetében többet kell tenniük.
A menetstabilizáló elektronika, mint annyi más újdonság, jórészt a drágább, jobban felszerelt autókból áramlik az olcsóbb és kisebb kocsik felé. Ez a természetesnek mondható folyamat azonban épp egy biztonsági extra esetében igen kedvezőtlen, mivel az olcsó kisautókat jelentős részben kezdő vezetők veszik, akiknek kisebb rutinjuk miatt eleve nagyobb szükségük volna a menetstabilizáló elektronika segítségére.
Mivel ezen autókhoz sokszor nem is rendelhető ESP, a berendezés épp azoknál nem csökkentheti a kisodródás és a kifarolás veszélyét, akiket ez az átlagosnál nagyobb mértékben fenyeget.
Részben jó példával jár elöl a Fiat a Pandával, amelyhez 150 000 forintos felárért legalább rendelhető az ESP. Ám az adott esetben életmentő elektronika csak a Dynamic és Emotion kivitelhez kapható, az olcsóbb Actual és Active modellekhez nem.
Erősen különböző arányban vásárolnak ESP-s autót az európai országok lakói. A Bosch 2004-es évre vonatkozó, becsült adatai alapján a menetstabilizáló elektronika elterjedtsége Németországban 64 százalék, Nagy-Britanniában pedig csak 24 százalék az adott évben értékesített új autók között.
A német piac súlya miatt az EU-országokban 2004-ben újonnan forgalomba helyezett autók átlagosan 36 százalékában van elektronikus menetstabilizáló a Bosch adatai szerint.
Az ESP a blokkolásgátló elemeire építve, egy vagy több kerék célzott fékezésével stabilizálja az autót. Az ESP akkor működik, ha a számos érzékelő jeleiből a vezérlő számítógép arra következtet, hogy az autó nem a kormánnyal kijelölt irányban mozog. Az ESP a motorteljesítményt is korlátozza.
