Ezzel a motor erősebb lehetne magasabb fordulatszámon és nagyobb a nyomatéka alacsonyabb fordulatszámon. Mivel azonban a japán gyártók sportautóik csúcsteljesítményét önként 280 lóerőben korlátozzák, így az EVO IX is ennyit tud.
A maximális teljesítmény 6500-as fordulatszám mellett jelentkezik. A motor legnagyobb nyomatéka 400 newtonméter 3000-es főtengely-fordulatszám mellett, ami emelkedett a korábbihoz képest.
A teljesítménykúra során új turbófeltöltőt is terveztek a modellhez, ami szintén hozzájárult a nyomaték növekedéséhez. 5,9 másodperc gyorsul 0-ról 100 km/órára az EVO IX, ami 0,2-el jobb, mint amit az elődje tudott. Végsebességben azonban elmarad attól, az valamivel 230 km/óra felett lesz.
Három változatban készül majd a sport Lancer: GSR, GT, és RS. A GSR-t hatsebességes kézi váltóval, aktív középső differenciálművel és AYC rendszerrel szereleik fel.
Az AYC a hátsó kerekek között elektronikusan vezérli a nyomatékelosztást, ezzel segítve az autó fordulását. Az aktív differenciálmű pedig az útviszonyoknak megfelelően szabályozza a tengelyek összezárását, ezzel optimalizálva a tapadást.
A GT és RS változatok ötsebességes váltóval készülnek majd, és az utóbbi titán-magnéziumfeltöltőt kap. Az RS tipikusan versenyautók építéséhez ajánlják, mert már eleve könnyített karosszériával készül, tömege 1320 kilogramm.
A két másik modell nehezebb, a GSR 1410, a GT 1390 kiló. A GT és RS modellekben könnyebb “kompresszor” oldali lapátkereket alkalmaznak, így azok 407 newtonmétert tudnak fékeik pedig nagyobbak lesznek a GSR-nél.
Külsőleg az új spoilerekről lehet felismerni az autót, melyeket természetesen a nagyobb leszorítóerő és kisebb ellenállás érdekében terveztek át. A motorháztető minden változaton alumíniumból készül majd.
