Ha a nyeregbe ülünk, lábunkat előretartva helyezzük a lábtartóra, karunkat széttárva öleljük át a széles tankot. Az első ülés egy kisebb fotel, a lábtartók nincsenek túl magasan, ha a hátunkat egyenesen tartjuk, kényelmesen utazhatunk.
A kormány két szarva között csupán egy sebességmérőt találunk, melyet a tankon elhelyezett króm betétbe épített néhány visszajelző lámpa egészít ki. A gondtalan motorozáshoz nincs is szükség más műszerre, a VTX valóban nem száguldozásra született.
A két, egyenként 897,5 köbcentis henger külön-külön is elég lenne egy komoly motorhoz, de a Honda ebben az esetben a tekintélyt parancsoló külsőhöz illő erőművet épített be a cruiserbe. Az eredmény a várakozásnak megfelelő, a kéthengeres V-motor 97 LE teljesítményre és 163 Nm nyomaték leadására képes. Elsősorban nem is a teljesítmény, hanem a nyomaték élménye a lenyűgöző, a gép minden fordulaton egy gőzmozdony erejét juttatja eszünkbe.
Mindezek mellett meglepő, hogy a hajtáslánc egyes szerkezeti elemei milyen harmóniában élnek egymás mellett. A finoman dübörgő motor még alacsony fordulaton is mentes a kellemetlen rezgésektől, az olajozottan járó kuplung és a rendkívül pontos váltó, valamint a kardántengely-hajtás könnyed vezetést tesznek lehetővé, a VTX kezeléséhez semmilyen erőt igénylő mozdulat nem szükséges. A lágy tapintású markolat fokozza a kellemes érzést, de a nyeregben ülve csak mi tudjuk, hogy a VTX uralása normális sebességgel közlekedve gyerekjáték.
Minden megváltozik 140 kilométeres óránkénti sebesség felett, ekkor már a nyeregben maradásért igenis meg kell dolgoznunk. A leírt testhelyzetünk ekkor már egy fékezőernyőt helyettesít, előrenyújtott kezünket és lábunkat a mellkasunkba torlódó levegő feszíti ki.
Ha eleget akarunk tenni az utca embere elvárásának, csak növelnünk kell a sebességet és utunk végén már önbizalommal teli, magabiztos tekintettel szállhatunk le motorunkról. Aki ismeri az érzést, az tudja, aki nem ismeri, az is gondolja, hogy ez az utazás már nem gyerekjáték, hanem férfimunka volt.
Rossz útburkolatra érve a cruiserekre jellemző rövid rugóút és kemény csillapítás miatt a vezető el-el emelkedhet az ülésből, de ez csöppet sem késztet bennünket arra, hogy a mosolyunkból veszítsünk, inkább a szokatlanul hatásos fékek használatára ösztönöz. A motor súlyelosztásának köszönhetően a VTX hátsó féke legalább olyan hasznos, mint az első, sőt a 320 kg száraz tömeg alaposan indokolja is, hogy a hátsó féket az elsővel együtt minden fékezésnél használjuk.
A Honda VTX mozgatása, döntögetése tényleg egyszerű feladat, a hatalmas motor ugyanakkor kellő elismerést hoz használójának. Fogadjuk hát mosolyogva a lányok csábító pillantásait az utcán, de a teljes siker érdekében ne áruljuk el feltétlenül, hogy a Honda VTX egy igazi szelíd óriás.
