A brazil kormány feketelistára tette a kínai BYD autógyártót, mivel kiderült: a vállalat Kínából behozott vendégmunkásait gyakorlatilag rabszolgaként kezelték.

A helyzet különösen kínosan érinti a BYD-t, nemcsak azért, mert a botrány ronthatja a dinamikus nemzetközi terjeszkedésben gondolkodó autógyártó megítélését, hanem azért is, mert Brazília a vállalat egyik legnagyobb nemzetközi piaca, emlékeztet az ügyről beszámoló Reuters hírügynökség.  

A 2024-ben kirobbant, és mostanra felgöngyölített ügyben 163 embert kezelt rabszolgaként a BYD helyi alvállalkozója, a Jinjiang-csoport.

A Jinjiang elvette a Kínából érkezett dolgozók útlevelét, fizetésük jelentős részét csak közvetlenül Kínába engedte utalni, valamint mindegyiküktől nagyjából 300 ezer forintnak megfelelő „letétet” követelt, amit legkorábban hat ledolgozott hónap után adtak vissza. Ezek a kikötések az írásos szerződésben szerepeltek, amelynek egy példányát megszerezték a Reuters újságírói.

Az már a nyomozás szakaszában, egy házkutatás során derült ki, hogy a dolgozókat, akiket az üzem felépítésére hoztak Kínából, egy matracok nélküli házban szállásolták el. Harmincegy emberre jutott egy fürdőszoba, az élelmiszert pedig a padlón tárolták.

A botrány annak idején nemzetközi felháborodást váltott ki, és hónapokkal késleltette az üzem megnyitását. Tavaly októberben végül megkezdődött a termelés a gyárban, ahol a mai napig több mint 25 ezer autót készítettek.

A brazil hatóságok a nyomozás fent említett eredményei alapján tették fel a “piszkos listára” (lista suja) a BYD-t. Ez nem jelenti azt, hogy a vállalatnak fel kellene függesztenie tevékenységeit, de korlátozza a cég gazdasági mozgásterét és lehetőségeit – például nem jogosultak bizonyos hiteleket felvenni.

A Reuters szerint csak azután kerül fel erre a bizonyos listára egy vállalat, ha minden egyeztetési lehetőséget kimerítettek, és mégsem sikerült megállapodni a megfelelő jogorvoslásról, illetve a további jogsértések megelőzéséről. Ha semmi nem változik, a BYD két év után automatikusan lekerül a listáról.

Az autógyártó egyébként mindvégig azzal védekezett, hogy a kihágásokat alvállalkozója követte el, és a BYD-nak nem volt tudomása ezekről. A brazil hatóságok szerint ugyanakkor a BYD feladata ellátni az alvállalkozók felügyeletét, ezért végső soron ők tartoznak felelősséggel a történtekért.

A listán egy tavaly októberi összesítés szerint 58 vállalat (köztük a Volkswagen do Brazil) és 101 magánszemély szerepel, ez 20%-kal több, mint hat hónappal korábban.

Nyitóképünkön: gyártásindítás a BYD hefei üzemében, Kínában. Forrás: VCG/VCG via Getty Images