A KRESZ-szabályok apróbetűi is előkerültek a friss módosítással, újítással kapcsolatos viták során. Tényleg nehéz a közlekedés minden aspektusát egyértelműen, egyszerűen és hatékonyan szabályozni. Még az olyan részletek is fejtörést okoznak, mint a táblák elhelyezése.
Mert ez sem mindegy!
A táblák formája, technikai paraméterei, megjelenésük mind pontosan szabályozva vannak.
A magyarországi KRESZ-tábláknak meg kell felelniük a 4/2001. (I. 31.) KöViM rendelet követelményeinek. A rendelet legfontosabb része A Közúti Jelzőtáblák Műszaki Szabályzata (JTSZ) nevű melléklet, tartalmazza azok anyagának, méretének, alakjának, szín-, fény- és biztonságtechnikai, erőtani és szilárdságtani műszaki követelményeit, ezek vizsgálatát, továbbá a megjelölésükre, tárolásukra, csomagolásukra és szállításukra vonatkozó előírásokat.
A JTSZ arról is rendelkezik, hogy az egyes közúti jelzőtáblákat úgy kell elkészíteni, hogy azok anyaga, alakja, mérete, színezése, jelképeinek alakja, belső méreteinek aránya, feliratainak betűi, számjegyei és írásjelei, belső átvilágítása megfeleljen a JTSZ-ben meghatározott útügyi műszaki előírások követelményrendszerének.
Épp ezért lehetett kérdéses egy utólag pingált 90 km/órás korlátozás, amit tavaly év végén fedeztünk fel:
Kevés autós tudja, de ugyanígy szabálytalan a táblák halmozása: egyetlen oszlopon legfeljebb három darab táblát lehet elhelyezni a hatályos előírások szerint. A közúti jelzések rendszerét biztosító 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet feketén-fehéren kimondja, hogy „egy tartóoszlopon három táblánál többet nem szabad elhelyezni [ebbe a szokványos kiegészítő tábla (távolság, irány, időtartam) nem számít bele],”
Így ha a közútkezelő – akár kényszerből, akár figyelmetlenségből – felpattint egy negyedik főtáblát is ugyanarra a csőre, azzal kétséget kizáróan megsérti a saját szakmai és műszaki előírásait. A kihelyezés ténye tehát technikai és jogi értelemben is szabálytalan.
Viszont ez a kivitelezési baki nem teszi érvénytelenné a táblákat.
A jogalkalmazói logika világos: ameddig a jelzőtábla képe jól látható, felismerhető és egyértelmű utasítást ad, addig az ránk nézve kötelező érvényű. A közúti forgalomban haladva nincs jogosultságunk felülbírálni egy tábla érvényességét pusztán azért, mert megszegték az elhelyezési darabszámot.
A felhalmozott táblák kihelyezése szabálytalan, de ettől még nem vesztik érvényüket. (Olvasói fotó)
Utólag viszont, ha nagyon vitatni akarunk egy szabálysértési eljárást, feljelentést, és teljesen biztosak vagyunk az igazunkban, akkor egy táblaerdőnél pont ez az irányelv jelenthet hivatkozási alapot. A lényeg az, hogy látható volt-e az eljárás alapját képező tábla, vagy sem.
Ha nehezen látható, takarásban lévő, elfordított, egymásra csúszott tábláról van szó, akkor lehet esélyünk arra, hogy fellebbezzünk a döntés ellen, és elkerüljük a bírságot. Ebben segíthet egy fedélzeti kamera és a helyszínen készített, a helyzetet egyértelműen mutató több fotó, rövid videó.
A közigazgatási bírság ellen a határozat kézhezvételétől számított, általában 15 napon belül lehet fellebbezni a határozatot hozó szervnél. A fellebbezés illetékköteles (jellemzően 5000 Ft-tól, a vitatott összeg 4%-a, de max. 500 000 Ft). Persze kérdés, hogy a történet végén, az ügyintézés, az illeték, a befektetett idő és energia megéri-e felvállalni ezt a „küldetést”.
