Manapság akármennyire is magától értetődő a jobb oldali közlekedés Magyarországon, nem mindig volt az. Budapesten kereken 85 évvel ezelőtt, 1941. november 9-én álltak át a bal oldali közlekedésről, ráadásul úgy, hogy az országi többi részén erre már korábban, július 6-án sor került, így hónapokon át egymással párhuzamosan létezett a két rendszer. Budapest határában pedig “átterelő” helyeket hoztak létre. 

A bal oldali közlekedés eredetéhez számos legenda kapcsolható, ugyanakkor ami biztos, hogy ebben komolyabb fordulat a 19. század elején állt be, köszönhetően Napóleon francia császár forradalmának. Az európai országok is lassacskán álltak át, ahogyan Magyarország is nehezen adta be a derekát – eredetileg már 1939-ben sor került volna az átállásra, de a II. világháború kirobbanása miatt csak két évvel később lépett életbe az erre vonatkozó rendelet.

A képre kattintva galéria nyílik:

8 fotó

A kapcsolódó előmunkálatok már áprilisban megkezdték, a rádióban figyelmeztették a lakosságot, emellett a lapok és az iskolák is közreműködtek az új rendről történő tájékoztatásban. Az átállás egy balesettől eltekintve gördülékenyen zajlott.

Tegyük hozzá, hogy a jobb oldali közlekedés csak a közutakon írta át a rendet. Franciaországban például a vasutakon a mai napig bal oldali közlekedés van érvényben, akárcsak idehaza a gödöllői HÉV esetében. Ugyanígy a bal oldali közlekedés megmaradt a világ mintegy egyharmadán, elsősorban az Egyesült Királyságban, a volt brit gyarmatokban, valamint Japánban.

Arra, hogy az akkori autósok miként élték meg a gyökeres változást, az alábbi cikkében tekintett vissza a Vezess: