Minden esély megvan rá, hogy egy héttel ezelőtt utolsó éleslövészetén vett részt a Magyar Honvédség Mi-24-es harci helikoptere, személyzete és kiszolgáló állománya a Bakonyban. A típusnak ugyanis néhány hónapon belül lejárhat az üzemideje.
A Mi-24 a Szovjetunióban a Mil tervezőiroda által fejlesztett, majd 1972-ben szolgálatba állított harci helikopter. Ez a típus volt az első szovjet gyártmányú, kifejezetten földi tűztámogatásra készült helikopter. 1969. szeptember 19-én repült először, sorozatgyártása 1971-ben kezdődött.
A szóban forgó helikopterrel kapcsolatban felmerült bennünk néhány kérdés, ezért megkerestük a témában szakértő illetékest, Balogh Ákost, az LHSN.HU főszerkesztőjét, aki készséggel válaszolt a Vezessnek.
Lehet tudni, mennyi órát repültek a közel 50 évnyi magyar szolgálat alatt a Mi-24-es gépek?
Az első Mi-24-es harci helikopterek 1978 nyarán érkeztek Magyarországra, és a nyilvánosan elérhető információk alapján az utolsó gépek naptári üzemideje – amennyiben nem történik üzemidő-hosszabbítás (erre utaló információ jelenleg nincs) – 2026 tavaszáig jár le, így ~48 évig, szolgálták a magyar emberek biztonságát.
A Mi-24-es típus két alakulatnál szolgált, először Szentkirályszabadján az MH 87. Bakony Harci Helikopter Ezrednél, majd Szolnokon az MH Kiss József 86. Helikopterdandárnál. A helikopterek teljesített üzemidejéről 2013-ig van nyilvános adat, ekkor úgy tűnt, hogy már nem repülnek többet a gépek, és a „kivonásra” készült egy könyv, ami ezt tartalmazza, persze mint látjuk, végül kedvező döntések születtek, így 2018‒19-ben érkeztek haza a gépek újabb, immáron oroszországi nagyjavításukról.
Miután katonai repülésről beszélünk, az azóta teljesített üzemórák száma (még) nem nyilvános adat. 1978‒2013 között a magyar Mi-24-es harci helikopterek összesen 206.371 felszállást és 83.540 repült órát teljesítettek (ezen adatok forrása: Brandt Gyula – Magyar Felségjelű Mi-24 Harci Helikopterek c. könyv, Zrínyi Kiadó, 2017).
Hány éles bevetésen vettek részt ezek a helikopterek a Magyar Honvédség kötelékében?
A magyar Mi-24-esek számos fegyveres készenléti, készültségi feladatot láttak el, ezek keretében hajtottak végre hadműveleti repülésként légi őrjáratozásokat és légtérsértő kisrepülőgépek elfogását.
- Az 1989. decemberi romániai forradalom ideje alatt is megelőző készültségi szolgálatot láttak el a Mi-24-esek Szentkirályszabadjáról a szolnoki repülőtérre települve.
- 1991. augusztus végétől a jugoszláviai polgárháború miatt láttak el harcfeladatként készültségi szolgálatot felfegyverzett Mi-24-esek a taszári és kecskeméti repülőtereken, ahonnan az ország déli határán repültek járőr- útvonalrepüléseket.
- A NATO 1999. március 24-én indított kiterjedt légi háborút Jugoszlávia ellen, ekkor már NATO-tagként szintén elrendelték a Mi-24-esek készenlétét a szövetséges erők alkalmazásának ideje alatt, a szárazföldi csapatok tevékenységéhez esetlegesen szükséges légi tűztámogatási feladatokra, de éles bevetésre nem került sor.
- 1991-ben, majd 1996-ban II. János Pál pápa magyarországi látogatásai során a pápát szállító katonai helikopterek légi biztosítását is Mi-24-esek látták el.
- Emlékezetes légtérsértő légi jármű elfogására került sor a 2010-es vörösiszap-katasztrófa során, amikor is a hatóságok korlátozott légteret léptettek életbe a katasztrófa területe felett, ahol csak a mentésben részt vevő légi eszközök repülhettek. Ezt a légteret több alkalommal is megsértették kíváncsiskodók, akiket a Bakonyban lévő, éppen hadgyakorlaton részt vevő Mi-24-esek egyikével fogtak el.
- A migrációs válság idején, a déli határon, majd az orosz‒ukrán háború kirobbanásakor a keleti határon is láttak el határvédelmi, járőrözési, a magyar‒ukrán határszakaszon légi sugárfelderítési feladatokat Mi-24-essel.
A fegyverzet használatára kiképzési célokon kívül szerencsére sohasem volt szükség!
Galéria
Egy érdekes készenléti feladata volt/van még a Mi-24-esnek, ez az úgynevezett légi sugárfelderítés.
Ez 2005 óta él, éles riasztásra egyszer sem került sor, ennek lényege, hogy a helikopter páncélzata hermetizálható, túlnyomásos kabinja és levegőszűrő berendezése alkalmassá teszi a típust arra, hogy a személyzet legkisebb veszélyeztetése mellett berepülhessen sugárszennyezett terület fölé és egy magyar fejlesztésű és gyártású, a helikopter félszárnyainak függesztőpontjára szerelhető légi sugárfelderítő konténerrel méréseket végezhessen.
Ezzel felderíthetőek akár sugárzó anyagot tartalmazó úgynevezett „piszkos bombák” vagy illegálisan szállított sugárzó anyagok, ha pedig már bekövetkezett a sugárszennyezés ‒ pl. nukleáris erőművek üzemzavara esetén ‒, annak méretét, kiterjedését, helyét is valós időben tudják felderíteni, figyelni a szükséges ellenintézkedések segítése céljából.
Fontos! A magyar hadsereg gépei nem, de magyar Mi-24-es pilóták és repülőműszaki szakemberek harctéri körülmények között, 2010-től egészen 2013-ig NATO-misszióban mentorálási feladatokat láttak el Afganisztánban. A Magyar Honvédség Légi Kiképzéstámogató Csoportjának tagjai több váltásban az Afgán Nemzeti Hadsereg Mi-24-es (exportnevén Mi-35-ös) helikopterein repültek és képezték az afgán pilótákat, műszakiakat.
Bár kevés szó esett róla, a kiképző misszió ellenére a magyar katonák több alkalommal is kerültek harci cselekmények középpontjába a repülési feladatok során. Támadó műveletekben egyszer sem vettek részt, de harci bevetéseken igen (pl. légi felderítés és őrjárat, konvojkísérés, szállítóhelikopterek kísérete, légi oltalmazása).
Milyen fegyverzettel rendelkeznek ezek a gépek?
A Magyar Honvédség három különböző altípusú Mi-24-est rendszeresített. Ha összegezni kellene a fegyverzetet, az
- fedélzeti géppuskából/gépágyúból,
- nem irányítható rakétákból,
- irányítható páncéltörő rakétákból,
- bombafegyverzetből
- és speciális fegyverzeti függesztményekből állhat.
Emellett a 8 fő felfegyverzett katona befogadására alkalmas deszant térből további tűztámogatást tud nyújtani a katonák kézifegyvereivel (gépkarabély, géppuska, de volt példa mesterlövész fegyverek alkalmazására is).
Ezek legalábbis a magyar specifikációk, máshol ettől eltérő, további fegyverzet is rendszeresítve volt az egyes altípusokhoz.
A legelsőként Magyarországra érkező altípus fegyverzete egy mozgatható lőtoronyba épített, 12,7 mm-es 9A624 típusú fedélzeti géppuska, 57 mm-es Sz-5 típusú nem irányítható rakéta, 9M17P Falanga típusú irányítható páncéltörő rakéta, valamint bombafegyverzet.
Mennyi a repülési hatótávja egy Mi-24-nek?
A Mi-24-es beépített tüzelőanyag-tartályaival (2130 liter) 450 km-es hatótávolságra (kb. 2 óra 25 perces repülési időre) képes. A helikopter típusváltozattól függően 2 x 850 literes belső póttartállyal vagy 4 x 450 literes külső póttartállyal szerelhető, ezekkel nagyjából max. 1000 km-re növelhető a hatótávolsága, repülési ideje pedig több mint 4 órára.
Miért szerelnek le egy ilyen gépet, ha még mindig üzembiztosan működik?
Az orosz gyártású helikopterek üzemeltetése naptári évhez/repült órához van kötve. Egy Mi-24-es helikopter üzemideje 7 naptári év és/vagy 1000 repült óra (eközben folyamatosan a megadott, teljesített repült órák után előírt ellenőrzési/javítási munkák elvégzése szükséges az üzemeltető részéről), ezt követően úgynevezett ipari nagyjavítást kell a gépen végrehajtani, ami újabb 7 naptári év és/vagy 1000 repült óra üzemidőt ad és így tovább.
Amíg az időszakos, repült órák utáni ellenőrzések, javítások az üzemeltető alakulatnál történnek, addig a nagyjavítás egy magasabb szintű feladat, amire – az erre orosz gyártói engedéllyel rendelkező – komoly repülőgép-javítási képességekkel rendelkező vállalat jogosult. Ilyen vállalat volt Magyarországon a Dunai Repülőgépgyár Rt., ahol az utolsó két Mi-24P nagyjavítása megtörtént 2004 nyarán, ezt követően pedig nem kapott a vállalat további megrendelést a típus nagyjavítására, így ezt a tevékenységét hazánkban befejezte, ahogy a szállítóhelikopterek nagyjavítását is.
Ebből eredően mára kizárólag oroszországi javítóüzemek rendelkeznek a nagyjavításhoz szükséges gyártói engedélyekkel, azonban az orosz‒ukrán háború okán életbe lépett szankciók már nem teszik lehetővé a nagyjavítás megrendelését.
Korábban a szankciók azt még megengedték, hogy a meglévő eszközök üzemben tartására irányuló szolgáltatásokat megrendeljék (modernizációt már nem), így valósulhatott meg a Magyar Honvédség nyolc helikopterének nagyjavítása, melyről négy helikopter 2018 végén érkezett haza, másik négy pedig 2019 elején. A már említett 7 éves nagyjavításközi naptári üzemidő alapján így könnyen kiszámolható, meddig repülhetnek a magyar Mi-24-esek, ezt követően pedig a helikopterek nem használhatóak tovább biztonsággal, további nagyjavítás elvégzésére pedig nincs lehetőség az említett okok miatt.
A helikopterek naptári üzemideje bizonyos feltételek mellett egy évvel meghosszabbítható, de erre törekvő lépésekről a Magyar Honvédségben jelenleg nem tudunk.
A biztonságos üzemeltetés mellett egy fontos kérdés a Mi-24-esek fedélzeti rendszereinek és fegyverzetének, valamint önvédelmi rendszerének alkalmazhatósága korunk elvárásai és háborúinak tapasztalatai tekintetében. Megállapítható, hogy a magyar harci helikopterek avionikai berendezéseiben csupán a jogszabályi változásoknak való megfelelés szintjéig történt modernizáció, a fegyverrendszer modernizációja nem történt meg, önvédelmi rendszere hiányos és elavult, tehát a helikopter nagyjából az 1980-as évek színvonalát tükrözi.
A fegyverrendszerhez alkalmazható különféle harcanyagok felhasználhatósági ideje lejárt, vagy a készlet kifogyott, jelenleg csak a 30 mm-es gépágyúlőszer áll a Magyar Honvédség rendelkezésére.
Összességében a helikopter nem biztosítja azokat a képességeket, amik egyrészt „kompatibilisek” a NATO elvárásaival, eljárásrendjeivel, másrészt kiszolgálnák az úgymond nemzeti honvédelmi érdeket.
