Várhatóan két héten belül sor kerül Vlagyimir Putyin orosz elnök és Donald Trump amerikai elnök csúcstalálkozójára, ami azért érdekes, mert Budapest lesz a béketárgyalásaik helyszíne. Lévén, hogy a két legnagyobb hatalmú vezetőről van szó, az egyeztetéseket komoly biztonsági készültség előzi meg, ami együtt jár azzal, hogy biztonsági szakértők szerint is valószínűleg több vadászgép fog mozogni a levegőben.
Trump és Putyin védelmében a legdrágább magyar gépek, a Magyar Légierőt szolgáló Saab JAS 39 típusú gripenek működhetnek közre, például olyan formában, hogy az érkező gépek részére kíséretet biztosítsanak. A Saab, az Ericsson, a Volvo és a Celsius Aerotech által alapított konzorcium által gyártott harcászati vadászbombázó repülőgép története egészen 1978-ig datálódik vissza, amikor a svéd kormány szükségesnek látta, hogy modernizálja a légierő gépparkját.
A képre kattintva galéria nyílik:
Több amerikai gépet is összehasonlítottak, mielőtt 1982-ben döntöttek a Saab JAS 39 kifejlesztéséről. Első felszállása 1988-ban történt meg, igaz, további nyolc év telt el, mire a típus szolgálatba állhatott. Magyarországon 2006-ban jelent meg, igaz, különleges, a NATO követelményeinek is megfelelő változat érkezett belőle a JAS 39C/D EBS HU képében, ugyanis egyes fedélzeti rendszerek nélkül nem vehettek volna részt a nemzetközi missziókban – ezek közé tartozik az IFF barát-ellenség felismerő rendszer, a fegyverfelfüggesztők és a légi utántöltésre való alkalmasság.
Idehaza a szovjet vadászgépeket nyugdíjazták a svéd gyártmányú modellekkel, igaz, azóta további változtatásokon is átestek. Arra például már csak az üzemeltetés során derült fény, a betonozott kifutópályákon a futóművek gumiabroncsai túlságosan gyorsan kopnak, azokat ugyanis a svéd aszfalthoz optimalizálták, így helyettük már új összetételű abroncsokat használnak. 2021-ben döntöttek arról, hogy többek között az elektronika, a radar és a fegyverzet továbbfejlesztésével modernizálják a pillanatnyilag 14+4 darabból álló, a kecskeméti légibázison állomásozó flottát, melynek utolsó négy darabja beszerzés alatt áll annak köszönhetően, hogy Magyarország is rábólintott Svédország NATO-csatlakozására. Az állomány értékét jól mutatja, hogy az évezred elején az első tizennégy darabot is egy több száz millió euró értékű szerződés keretében lízingelték, illetve vásárolták meg.
Fotó: Kisbenedek Attila/AFP
A deltaszárnyú, magassági kormányként funkcionáló kacsaszárnyakkal és függőleges vezérsíkkal ellátott modellben egyetlen sugárhajtómű üzemel: a Volvo Aero RM 12 az amerikai F/A–18 hajtóművének átalakított változatának felel meg. Köszönhetően annak, hogy több levegőt szív be az égéstérbe, nagyobb, 53 kN tolóerőt biztosít, de ha gyorsításra vagy nagyobb teljesítményre van szükség, az utánégető bekapcsolásával az értékre 80,5 kN-re tornázható fel.
Ami a fegyverzetet illeti, a magyar specifikációjú modellek többféle légiharc- és levegő-felszín fegyverzettel kompatibilisek. Az alapfelszerelés részét képezi a 27 mm Mauser BK-27 típusú belső ágyú, emellett rövid hatótávolságú infravezérelt rakétákkal, közepes és széles hatótávolságú radarvezérelt rakétákkal, levegő-felszín fegyverekkel (AGM-65 Maverick típusú irányított rakétákkal), GPS- és lézervezérelt bombákkal, valamint fegyverzet-támogató konténerekkel is rendelkezhetnek.
Arról, hogy milyen repülőgépek és autók érkezhetnek Budapestre a Putyin–Trump találkozóra, az alábbi cikkében írt a Vezess:
