Miközben Németországban hatalmas autóipari leépítések várhatók, más – olcsóbb munkaerőt kínáló – piacokon fejlesztések jöhetnek és új munkahelyek születhetnek az iparágban. A nyertesek egyike épp Magyarország lehet, ahol a Mercedes-Benz máris megkezdte egy jelentős gyárbővítés előkészítését.




Az Automotive News értesülései szerint 3000 új munkahely létesülhet Kecskeméten, ahol már jelenleg is több mint 4500-an dolgoznak.
Az extra munkahelyekkel együtt új modellek is megjelennek Magyarországon: 2026 második negyedévétől itt készülhet az elektromos C-osztály, valamint a GLB kis SUV következő generációja, hibrid és elektromos kivitelben. A CLA a jelek szerint végérvényesen (de erre a modellciklusra egészen biztosan) távozott Kecskemétről.
Az új generációs Mercedes-Benz CLA már Rastattban készül
A fejlesztéssel a Mercedes megduplázza Kecskemét részesedését a márka európai gyártásból: ez jelenleg 15 százalék, ám a második gyártóüzem beállításával 30 százalékra emelkedhet – idézi Jörg Burzer gyártásért, minőségért és a beszállítói láncért felelős igazgatót a szakfolyóirat.
Ez éves szinten 300-400 ezer autót jelent, és ezzel Kecskemét átveszi a vezetés a MB európai üzemei között: Sindelfingen, Rastatt és Bréma kapacitása a közeljövőben egyaránt 200-200 ezer autóra fog beállni.
Jörg Burzer igazgató, az igazgató tanács tagja
A Mercedes-Benz Németországban igyekszik az időszakos munkavállalókra korlátozni az elbocsátásokat, azaz a magyarországi fejlesztések nem érintik az állandó alkalmazottak pozícióit – ez kulcsfontosságú volt abból a szempontból, hogy a cég dolgozóit képviselő szakszervezetek ne gördítsenek akadályokat a keleti terjeszkedés útjába. Ugyanakkor 40 ezer dolgozót kerestek meg az idő előtti nyugdíjba vonulás ajánlatával; pozíciótól és a munkahelyen eltöltött időtől függően akár félmillió eurós (200 millió Ft) végkielégítést is zsebre tehetnek azok, akik önként távoznak.
A Mercedes-Benz kecskeméti üzeme már felkészült az elektromos C-osztály gyártására
A Mercedes kétmilliárd eurós beruházással alakítja át európai termelését, a változásoktól hosszú távon 10% körüli költségmegtakarítást remélnek.


