„Sokkal több trafibox van, mint a rendőrség üzemeltetésében lévő kamera. A mi trafiboxainkban még nem voltak valós sebességmérő kamerák” – mondja Székely László pátyi polgármester a Vezessnek. Nem egyedi a probléma, egyre több helyről hallani országszerte, hogy az önkormányzatok által saját pénzből és milliókért a közlekedésbiztonság javítása érdekében megvásárolt dobozokba az általuk elvártnál kevesebbszer kerül traffipax. Vagy egyáltalán nem rak bele a rendőrség hosszú ideig.
Márpedig, ha tartósan üresen árválkodik egy ilyen kabinet az út szélén, annak gyorsan elterjed a híre helyben. Jóval kevésbé éri el a kitűzött célt, a forgalom lassítását, a balesetveszély mérséklését.
Két irányba keresik a megoldást a települések, de egyik sem az igazi. A hazai traffipaxgyártók egy része készít áltraffipaxokat is, amelyeket a kabinetekbe helyezve a járművezetők azt hiszik, igazi sebességmérés folyik szankciókkal, pedig ez csak a látszat. A másik, hogy a milliós trafiboxokba szintén milliókért igazi sebességmérőket is elkezdtek vásárolni egyes önkormányzatok, ám forráshiány miatt számos település képtelen ilyen beruházásba fogni.
Trafibox Törökbálinton (Kép: önkormányzat)
Van azonban egy harmadik lehetőség, az ötlet nem légből kapott, létezik rá nemzetközi példa. Eszerint a központi költségvetésbe befolyt gyorshajtásos bírságok egy részét megkapnánk az önkormányzatok, a pénzt kizárólag traffipaxok vásárlására és trafiboxok telepítésére költhetnék.
Ahol ilyen jogszabály született – például Olaszországban –, ott rengeteg település vásárolt a visszaosztott pénzből sebességmérőket, amelyeknek látványosan megnőtt a száma országszerte.
Megkérdeztük az ötletről számos magyar polgármester és a témában érintett három minisztérium véleményét.
Amiről mindenki ugyanazt mondja
Az elmúlt években jelentek meg és szaporodtak el a trafiboxok nálunk, számuk immár a 300 darabot közelíti (itt a legfrissebb címlista). Rengeteg önkormányzat újabbakat és újabbakat szeretne vásárolni, természetesen működő sebességmérőkkel a belsejükben. Ennek oka egyszerű: az általunk megkérdezett összes önkormányzat és településvezető szerint kedvező a hatásuk a közlekedésbiztonságra, csökkentik a balesetveszélyt.
Kabinetbe helyezett sebességmérőt aktivál egy rendőr Nyergesújfalun (Kép: police.hu)
A befolyt gyorshajtási bírság 10 százaléka/év
A trafiboxok országos elterjedésének elmúlt két évében látványosan megemelkedett a kiszabott gyorshajtásos bírságok száma. Ebből következően az éves bírságösszeg is jelentősen növekedett, két éve 26 milliárd forint fölé, tavaly már 40 milliárd közelébe.
Korábban megírtuk, és az Országos rendőr-főkapitányság (ORFK) alábbi táblázata is mutatja, hogy a kiszabott összegnek csak egy részét, 21 milliárd forintot fizettek be a megbírságoltak 2023-ban, míg közel 31 milliárdot 2024-ben.
Forrás: ORFK
Olaszországban a bírságösszegnek több mint felét visszakapták az önkormányzatok, mi itt és most számoljunk csak 10 százalékkal. Ráadásul ez se automatikusan járjon, hanem pályázni lehessen rá, az önkormányzatoknak helyi baleseti statisztikákkal stb. kellene indokolni, hogy miért kérnek vissza pénzt a központi költségvetésbe befolyt gyorshajtásos bevételekből.
Ez a 10 százalék a 2024-es befizetésekkel számolva bő 3 milliárd forintot jelent. Jelenleg három gyártótól szerzik be a kabineteket és a sebességmérőket az önkormányzatok (a rendőrség legalábbis hármat ajánl nekik), információink szerint a trafiboxok ára nagyságrendileg 4 és 8 millió forint között van. A traffipaxoké – egy új és valószínűleg hamarosan elterjedő készüléknek köszönhetően – immár 2,5 millió forintnál kezdődik, de a jelenleg legnagyobb számban a kabinetekben használt sebességmérőké a többszöröse ennek.
Az egyszerűség kedvéért számoljunk most évi 3 milliárd visszaosztott forinttal és átlagosan 10 millió forinttal egy-egy trafibox-traffipax párosnál. Ez évente 300 darab kabinet, ami már a legelső esztendőben megduplázná a trafiboxok számát országszerte, ráadásul megoldaná a dobozokat eddig megvásárló városok legnagyobb problémáját: mindegyikben lenne ugyanis valódi sebességmérő is.
Miért nem az állam vásárol?
Normális és elvárt feladat, hogy az állam szerzi be, telepíti és a rendőrségen keresztül működteti a sebességmérőket az éppen aktuális gyorshajtásos bírságbevételtől teljesen függetlenül. Az elmúlt évtizedben azonban csak a gyorshajtásos bírságok százmilliárdos bevételéhez képest is egészen minimális összeget költött az állam traffipaxokra.
A messze legnagyobb projekt is már tíz esztendős, 2016 tavaszán élesedett a VÉDA-rendszer, amelyre az Európai Unió adott 14,5 milliárd forintot. Azóta ehhez képest kisebb állami vásárlások voltak, például 2023 tavaszán a 4iG-től.
Ugyan a 4iG Nyrt.-től vásárolta az állam a TraffiCapture TC 108-at, ezeket a traffipaxokat a Hexium Kft. fejlesztette, és a Medirlab Kft. gyártotta (Kép: Vezess)
Elsőre talán furcsa lehet, hogy Magyarországon már a traffipaxokat is az önkormányzatok szerzik be az állampolgárok közlekedésbiztonságának a javítására, de talán még ennél is meglepőbb, hogy sok helyen már a rendőrautókat is ők vásárolják meg, és adják oda a rendőröknek használatra.
Ebben a cikkünkben modellekkel és településnevekkel együtt közöltük a privát rendőrautók országos számát.
Mit mondtak a pályázatos ötletre a városvezetők?
„Amennyiben lenne ilyen, pályáznánk, hiszen akkor nem saját büdzséből kellene fizetni, mint ahogy ezt most tesszük” – válaszolta Soproni Tamás, a fővásori VI. kerület polgármestere a Vezessnek. „Örülnénk egy ilyen pályázati rendszernek. Természetesen pályáznánk” – felelte megkeresésünkre Rigóné Roicsik Renáta, Dabas jegyzője. „Hasznosnak tartanám” – mondta Székely László pátyi polgármester. „Természetesen támogatunk egy ilyen önkormányzati pályázati rendszert” – közölte Kiss László óbudai polgármester, aki hangsúlyozta, ők trafiboxot vennének, a sebességmérőt bele biztosítsa az állam.
Jelenleg Óbuda rendelkezik a legtöbb trafiboxszal a budapesti kerületek közül, a polgármester szerint ezt a mennyiséget is szeretnék bővíteni (Kép: önkormányzat)
A négy önkormányzati vezető közül ketten még tovább mentek, kimondottan jó ötletnek tartanák, ha nem csak a sebességmérésre, hanem a közlekedésbiztonságot direktben javító műtárgyak kialakításának az anyagi támogatására is lehetne pályázniuk. Például különböző forgalomlassítók kiépítésére.
Megkérdeztük Karácsony Gergely budapesti főpolgármester véleményét is. „Az említett pályázati lehetőség tehát valóban üdvözlendő kezdeményezés lenne, hiszen szándékunkban áll majd a tapasztalatok alapján újabb traffipaxokat kihelyezni; ezek lehetséges számát és helyszíneit a közlekedésbiztonsági szempontok, a traffipax elhelyezéséhez szükséges fizikai infrastruktúra rendelkezésre állása és a VÉDA rendszer informatikai kapacitásai határolják le” – válaszolta megkeresésünkre a Városkommunikációs Iroda.
A Fővárosi Önkormányzat tavaly ősszel telepített 26 fix sebességmérőt, és mint nemrég megírtuk, folyamatban van ezeknek minimum a megduplázása.
Mit mondtak a minisztériumok?
Két kérdést küldtünk el három minisztériumnak. Egyrészt megkérdeztük, hogy a tudomásuk szerint felmerült-e az elmúlt másfél évtizedben bármikor a kormányzat, annak bármely minisztériuma részéről olyan ötlet, terv, hogy a gyorshajtásból befolyt bírságok egy részét, vagy egészét sebességmérők és/vagy trafboxok vásárlására visszaosztják az önkormányzatoknak? Másrészt kíváncsiak voltunk a véleményükre erről az ötletről, amire van külföldi példa.
Mivel a traffipaxokat működtető rendőrséget a Belügyminisztérium felügyeli, ez egyik megkeresett tárca ők voltak. Szerintük „az államháztartásért felelős minisztérium jogosult dönteni, ezért javasoljuk, forduljon a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz” – írták.
A közlekedési minisztérium érintettsége is egyértelmű számunkra, hiszen éppen a közlekedés biztonságának a javítása érdekében vásárolják, vagy vásárolnának ilyen készülékeket a települések. Ők ugyan hosszabb választ adtak, de már az elején leszögezték, hogy „a költségvetési bevételek tekintetében nem tárcánk hivatott tájékoztatást adni”. Ezután megerősítették, hogy a „sebességmérés az érintett szakaszon bizonyítottan csökkenti az átlagsebességet és ezáltal mérsékli a közúti balesetek bekövetkezési valószínűségét”. Arról nem írtak, hogy foglalkozott-e ezzel a külföldi gyakorlattal a kormány az elmúlt 15 évben, és a véleményüket sem mondták el róla.
Közlekedési baleset Páty határában életveszélyes és súlyos sérültekkel, 2020-ban. Azóta trafiboxokat és traffipaxokat telepítettek, és az önkormányzat szerint drasztikusan lecsökkent náluk a balesetszám (Kép: MTI/Mihádák Zoltán)
Természetesen a másik kettővel egy időben a nemzetgazdasági tárcát is megkerestük a költségvetési vonzat miatt. „Megkeresésének tárgyában a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékességgel nem rendelkezik” – ők ezt válaszolták.
Pusztán pénzügyi oldalról nézve nem kockázatos azt feltételezni, hogy a trafiboxok és traffipaxok megduplázása a visszaosztott tíz százaléknál nagyobb mértékben növelné meg a gyorshajtásos bevételeket. Az ötlet – ahogy a cikkben többször hangsúlyoztuk – természetesen nem a bírságbevételek növeléséről szól, hanem az utakon meghaltak és megsérültek számának a csökkentéséről.
Frissítés 11.02-kor
A neki küldött kérdéseinket a rendőrségnek is továbbította a Belügyminisztérium, itt közöljük szó szerint a válaszukat:
“A rendőrség számára a közlekedésbiztonság növelése kiemelt fontosságú. E célból a traffiboxok száma folyamatosan bővül, amelyben egyre nagyobb szerepet kapnak az önkormányzatokkal kötött együttműködések. Kezdetben az eszközöket a rendőrség telepítette, mára azonban a gyakorlat megváltozott: a telepítésekben egyre aktívabb szerepet vállalnak az önkormányzatok, természetesen minden esetben a rendőrség szakmai jóváhagyása mellett.
A legfontosabb, hogy az együttműködés terén egyértelmű álláspontot képviselünk. Ha egy önkormányzat felajánlotta, hogy traffiboxot telepít, vagy sebességmérő készüléket vásárol, minden esetben sikeres együttműködési szerződést kötöttünk a rendszerek üzemeltetésével kapcsolatban.
A jövőben is várjuk az önkormányzatok jelzését traffiboxok telepítésével vagy sebességmérő készülékek beszerzésével kapcsolatban. A rendőrség továbbra is kész minden ilyen irányú kezdeményezést támogatni és bevonni a rendszerbe, hiszen ez hozzájárul a balesetek számának csökkentéséhez.”
