A múlt héten peches sorozata volt a BKV-nak, 24 órán belül három budapesti busz is kigyulladt, amit pár nappal később egy negyedik követett. Azóta a vállalat teljes körű vizsgálatot rendelt el, amelynek keretében az összes buszt átvizsgálják, hogy megelőzzék a hasonló eseteket.
(Frissítés 08.21. 13:50)
Komoly hiányosságok a BKV autóbuszainál
Aggasztó és veszélyes hiányosságokat tárt fel a kormányhivatal ellenőrzése a BKV autóbuszainál – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint Budapest Főváros Kormányhivatala azért rendelt el azonnali hatállyal műszaki ellenőrzést, mert az utóbbi napokban több BKV-autóbusz is kigyulladt, veszélyeztetve az utasok életét és biztonságát. A kormányhivatal műszaki ellenőrei a buszok karbantartásért és műszaki vizsgáztatásáért is felelős BKV négy telephelyén tartottak vizsgálatokat, hogy felmérjék a mindennapi forgalomban részt vevő járművek állapotát.
A vizsgált járműveknél komoly és veszélyes hiányosságokra derült fény: a kormányhivatal munkatársai az ellenőrzött autóbuszok 22 százalékát a műszaki érvényesség törlésével kitiltották a forgalomból, 28 százalékát 30 napon belüli műszaki szemlére kötelezték, 28 százaléknál pedig azonnali javítást rendeltek el. A közlemény szerint az ellenőrzött járművek mindössze 22 százaléka volt műszakilag megfelelő állapotban.
Ugyan az még nem derült ki, hogy pontosan mi okozhatta ezeket a tüzeket, de hogy az elmúlt években hol és mennyi busz gyulladt ki, történt-e közben személyi sérülés, és ezeknek a tüzeknek mi volt az oka, arról a katasztrófavédelemnek rengeteg információja van. Amit meg is osztottak velünk.
Rosszabb az idei év a szokásosnál?
Nem feltétlenül. Ugyan a múlt héten sorra kaptak lángra a BKV buszai, de ez csak érzésre több a megszokottnál, éves szinten nincs kiemelkedő növekedés. A Vezess kérdésére a Katasztrófavédelem Kommunikációs Szolgálata az alábbi adatokat küldte, az elmúlt évek tűzeseteiről. A táblázatban a buszokon kívül az autók, teherautók, motorkerékpárok is szerepelnek. És igen, a személyautók között látható határozott növekedés, aminek több oka is lehet.
|
Év |
Személyautók száma |
Teherautók száma |
Buszok száma |
Motorkerékpárok száma |
|
2019. |
551 |
117 |
81 |
6 |
|
2020. |
577 |
106 |
87 |
7 |
|
2021. |
606 |
138 |
87 |
6 |
|
2022. |
643 |
156 |
59 |
12 |
|
2023. |
684 |
150 |
60 |
7 |
|
2024. |
726 |
140 |
58 |
4 |
|
2025.08.14. |
509 |
105 |
43 |
9 |
Ugyan a 2025-ös évre egyelőre csak augusztus közepéig van adat, de a 2019. és 2024. közötti nem éppen jó irányú változás tisztán látszik a táblázat adataiból. De miért van több kigyulladt személyautó? Ha a KSH adatait nézzük, gyorsan kiderül, hogy ennyi idő alatt az autók száma is drasztikusan nőtt, 3,8 millióról, 4,3 millióra.
Ez még nem minden, az autók nagyobb száma mellett az átlagéletkor növekedése is okozhatja a statisztika romlását. Szintén a KSH adatai szerint ez 2019-ben 14,4 év volt, de 2024-re ez már 16,2 évre romlott. Szóval sokkal több az autó, amelyek között a korábbinál is több az idős, öreg jármű és talán nem tévedünk nagyot ha azt tippeljük, hogy ezek karbantartása sem zajlik mindig tökéletesen.
Az öregedő autópark és az elmaradó karbantartás is okozhat autótüzet
De térjünk vissza a buszokhoz. Az alábbi táblázatban a busztüzek területi eloszlása látható. Nem meglepő, hogy Budapest vezet, hiszen a legtöbb busz is itt fordul meg.
Az alábbi táblázatban az idén augusztus közepéig kigyulladt buszok szerepelnek:
| Bács-Kiskun | 2 |
| Békés | 1 |
| Borsod-Abaúj-Zemplén | 4 |
| Budapest | 13 |
| Csongrád-Csanád | 2 |
| Fejér | 5 |
| Győr-Moson-Sopron | 2 |
| Hajdú-Bihar | 1 |
| Heves | 2 |
| Jász-Nagykun-Szolnok | 2 |
| Nógrád | 1 |
| Pest | 5 |
| Somogy | 1 |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg | 2 |
Nem csak a motortérben keletkezhet tűz
Megkérdeztük azt is, hogy jellemzően mi okozza a busztüzeket, melyik alkatrész szokott lángra kapni. A tapasztalatok szerint az esetek csaknem felében a busz motorterében keletkezett tűz. A járművek 30 százalékánál a futómű, 18 százalékában az elektromos rendszer, 5 százalékban a fűtés, 1 százalékban pedig a klímaberendezés meghibásodása vezetett tűzhöz.
Nem csak a motortérben keletkezhet tűz
A motortérben keletkezett tüzek esetében jellemzően az üzemanyag-ellátó rendszerből jut ki az üzemanyag vagy valamilyen kenőanyag, amelyet a motor, a csapágyak, vagy az ékszíj súrlódása keltette hő gyújt meg. A motortérben keletkező tüzek terjedését elősegítik az olajlerakódások, zsíros szennyeződések.
Az elmúlt évek busztüzei:
Az elektromos rendszer meghibásodásából jellemzően kisebb tüzek, füstölések alakulnak ki, vezetékek olvadnak össze. A futóműben keletkező tüzek általában a fékek, csapágyak elhasználódásához, meghibásodásához köthetőek. A busztüzek kialakulása függ a jármű műszaki állapotától, életkorától, karbantartottságától, valamint a megtett kilométerek számától is.
A keletkezési okok között visszatérőek is vannak, ezekre, és a megelőzési lehetőségekre rendre felhívja a katasztrófavédelem az üzemeltetők figyelmét. A katasztrófavédelem szakemberei rendszeresen egyeztetnek a busztársaságokkal a tapasztalt hibákról, a megelőzési lehetőségekről – mondta el Dóka Imre tű. őrnagy, a BM OKF Kommunikációs Szolgálatának szóvivőhelyettese.
Hol gyulladnak ki a buszok?
Idén augusztus közepéig 43 autóbusz gyulladt ki az országban, valamennyi esethez vonultak a tűzoltók. 28 helyen a buszvezető kezdte oltani a kigyulladt járművet, 14 esetben már nem tudtak beavatkozni. Egy kisebb tűznél egy tehergépjármű vezetője nyújtott segítséget a jármű vezetőjének. A buszok közül 17 utasok nélkül, a telephelyen vagy közúton kapott lángra, 26 alkalommal utasok is érintettek voltak, de őket időben, sértetlenül leszállította a sofőr.
Ritka a személyi sérüléses busztűz
38 alkalommal közúton vagy közterületen kaptak lángra az autóbuszok, 4 alkalommal telephelyen, 1 alkalommal pedig buszgarázsban következett be a baj. Összesen negyven belsőégésű motorral ellátott személyszállító eszköz, két elektromos hajtású és egy gázüzemű jármű volt érintett a tűzesetekben. Nyolc esetben a tűzoltók kiérkezésekor már teljes terjedelmében égtek a járművek.
Ritka a személyi sérülés
Szerencsére ezeknél az eseteknél nagyon ritkán fordulnak elő személyi sérülések, hiszen az utasteret annak keresztmetszete miatt rövid idő alatt teljesen ki lehet üríteni. A városi környezetben kialakult tűz során nem egyszer tapasztalni az úgynevezett Járókelő-effektust, amikor az emberek egy része a tűzoltók értesítése helyett a fényképezést, videózást részesítik előnyben. Holott a bejelentés késlekedése miatt már egy kiterjedtebb tűzzel kell megküzdeni.
Van, amikor a tűzoltó készülék sem használ
Annak érdekében, hogy egy járműtűz a lehetőségekhez képest a legkevesebb kárt okozza, érdemes az alábbiakat betartani:
Tűz esetén a járművezetők legfontosabb feladatai:
– tűz, baleset esetén, amennyiben a jármű még mozgásképes, lehetőleg más járművektől, épületektől távolabb álljunk meg, így a jármű oltását is meg tudjuk könnyíteni, és a környező járművekre, épületekre sem terjedhet át a tűz;
– szálljunk ki a járműből, számítsunk arra, hogy a járműbe szerelt, pirotechnikát tartalmazó elemek, mint például az övfeszítő és a légzsákpatronok a tűz hatására működésbe lépnek, és akár sérülést is okozhatnak;
– gondoskodjunk az utasok épségéről, segítsünk nekik is kiszállni;
– ha a motortér füstöl, számítsunk arra, hogy motorháztető felnyitása során a tűz intenzitása rendkívül módon megnőhet;
– a kezdeti stádiumban lévő tüzet az autóban lévő tűzoltó készülékkel kezdjük el oltani, léteznek kimondottan a lítiumion-akkumulátortüzek oltására szolgáló speciális, zselé alapú oltóanyagot tartalmazó tűzoltó készülékek;
– lehet, hogy az oltáshoz több tűzoltó készülék is szükséges, ezért kérjük más járművezetők segítségét;
– mindenképpen hívni kell a 112-es segélyhívószámot és bediktálni az esemény fontosabb részleteit: a baleset leírása, helyszín, sérültek száma, észlelt-e tüzet, illetve járulékos veszélyeket. Ha a balesetben érintett tehergépjárművön veszélyt jelző tábla (téglalap alakú narancssárga tábla számokkal vagy számok nélkül), illetve bárca (csúcsára állított rombusz alakú tábla) látható, az azokon található számok, ábrák tartalmáról tájékoztatni kell az operátort;
– kiterjedt tűz esetén ne kíséreljük meg a járműben lévő értékeket menteni;
– a balesetet szenvedett elektromos hajtású járművet indokolt a balesetet követő néhány napban karanténba helyezni, vagyis a biztonsági szabályok szerint elkülöníteni, hiszen a sérülésből adódó folyamatok akár később is képesek tüzet okozni;
– személyautóban nem kötelező, de ajánlott tűzoltó készüléket üzemben tartani, egy 2 literes ABF habbal oltó készülék az optimális;
– buszokon, tehergépjárműveken a jármű jellemzőitől függ, hogy hány és milyen tűzoltó készüléket kell üzemben tartani. Ezek meglétéről, állapotáról győződjünk meg; Ezt a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 107 § paragrafusa tartalmazza részletesen;
