Mi a protokoll, ha büntetőfékez egy elborult agyú autós a busz előtt a budapesti forgalomban? – kérdezem egy 36 éve BKV-alkalmazott sofőrtől. Azonnali satufék, hogy elkerüljék a járművek ütközését? Vagy horpadjon inkább a szabálytalankodó személyautója egy óvatos ráeresztéssel, mert a 10-15-20 stb. álló utas épsége a fontos?

„Nincs idő, a reflexek működnek ilyenkor” – válaszolja Hrucsár János, aki – amellett, hogy aktív buszsofőr – a közlekedési vállalat egyik területvezetője. „Elméletben lassabban kellene fékezni, hogy inkább a járművek sérüljenek, törjenek, mint hogy utasok essenek hatalmasat, és ha van pár tizedmásodperc meghozni ilyen döntést, az a jobb helyzet. Sokszor csak tizedmásodpercek vannak. Előfordul ugyanakkor, hogy már lehet készülni rá, mert mutat jeleket az autós. Például be akar vágni akkor is, ha nincs hely. Ilyenkor eleve lassabban megyünk, közben folyamatosan figyeljük a mellettünk lévő sávot, van-e ott például szabad hely. De a reflex az, hogy elkerülni az ütközést.”

Sajnos nem csak elméleti a kérdés, jóval ezer felett történik minden egyes évben olyan közlekedési baleset a fővárosban, aminek vétlen áldozata valamilyen BKV-jármű és annak balszerencsés utasai.

Rekordközeli az anyagi kár

1317 idegen hibás közlekedési balesetnek volt elszenvedője 2024-ben valamilyen BKV-jármű – közölte a Vezess érdeklődésére a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). A cég anyagi kára az összegzés szerint 292 millió forint volt tavaly. A balesetszám az évtizedes átlag feletti, a kár pedig rekordközeli, vagyis sajnos nem látni csökkenő tendenciát.

Az „idegen hibás balesetszám” azokat az eseteket jelenti, amikor külső fél, autó, motor, kerékpár vagy gyalogos okozta a balesetet. A járvány előtt szomorú rekord született, majd ötéves, esztendőről esztendőre romló helyzetet változtatott meg a pandémia. Sajnos az utána következő években újra emelkedett a balesetszám, több lett belőle.

Külön kategorizálja a BKK azokat az eseteket, amikor nincs a járművek közti ütközés, csak a buszok, trolik stb. utasai sérülnek meg, mert a járművezetőnek hirtelen kellett fékeznie. Az elmúlt három esztendőben 272 olyan eset volt, amikor „a közlekedési szabályokat megszegő gépjárművel, kerékpárral vagy gyalog közlekedő emberek okoztak sérülést a közösségi közlekedési járművek utasainak”.

A BKK szerint „az ilyen szabálytalanságokat elkövető gyalogosok szinte minden esetben elhagyják a helyszínt, így az incidens következményeit a közösségi közlekedési jármű utasai szenvedik el”.

Sokfelé kell figyelni (Kép: Nyíró Simon/BKK)

Mi a legfőbb közlekedési probléma Budapest útjain?

Hrucsár János kettőt említ. Elsőként a forgalom méretét, szerinte a főváros úthálózata nem bír már el ilyen mennyiségű járművet, emiatt ők is, és a személyautósok, fuvarozók is dugókban araszolgatnak napi szinten. Másrészt az új típusú járműveket említi.

„A korábbinál sokkal több kerékpár mellett megjelentek az elektromos rollerek. Sok helyen az utak sincsenek meg nekik, a buszokkal, trolikkal közös utak használatán a 20 százalékuk pedig nem tartja be a KRESZ-t. Egyértelműen romlott a közlekedés és a közlekedési morál az utóbbi évtizedben.

Nem ritka, hogy egyes rolleresek körültekintés nélkül bevágnak mellőlem a busz elé, ketten, akár hárman vannak rajta. Nemegyszer a piroson is átjönnek, a közelükben eleve lassabban haladunk. Sokszor fékeznem kell, akár sok-sok álló utassal, dudálok, csak rám néznek, mosolyognak, jókedvűek, sokszor nem feltétlenül józanul. Igyekszünk vigyázni rájuk, de nekik is figyelni kell és betartani a szabályokat.”
Szakács Péter szintén évtizedes tapasztalattal rendelkező buszsofőr, ő is egy terület vezetője a BKV-n belül: „Enyhén szólva gyalázatos az utak állapota sok helyen, a pénzhiány miatt nincsenek megcsinálva.”

Ő egy másik, kimondottan veszélyes problémát is megemlít kollégája egyetértésével. A taxikból kiszállók figyelmetlen ajtónyitásait, amiből konkrétan volt már neki is balesete. Begyűrte egy külföldi utas mellé a busz orrával a BKV-jármű elé hirtelen kicsapott taxiajtót.

Itt nem ütköznek személyautóval. De a buszról leszállókra/leszállóknak figyelni kell (Kép: Nyírő Simon/BKK)

Budapest legzűrösebb utcái

Megkérdeztük tőlük, sofőr szemmel melyek a főváros leginkább problémás járatai és részei, Hrucsár János a 7-est, a 133E, a 110, 112 és a 9-es járatot említi, valamint éjszaka a belvárost, a Deák tér környékét, valamint a Jászai környékét. Még egy konkrét szórakozóhelyet is említ a Jászaitól nem messze a Nyugati felé, a menetirány szerinti jobb oldalon.

„Nem a forgalom miatt problémásak, hanem a szórakozóhelyekről kiáramló fiatalok miatt. Gyalog is, rollerrel is, és nem feltétlenül józanul.” Tapasztalataik szerint az utasokkal is ezeken a helyeken van a legtöbb gond. „Felszállnak csapatostul, nem feltétlenül józanul, énekelnek, folytatódik a buli. Nem akarják ők zavarni a sofőrt, de mégis. Az ilyen járatokon eleve olyan kollégák vezetnek, akik tudják ezt kezelni.”

A csodaparkolókról régebben külön cikket írtunk, a szűk utcákban nagyvonalúan megálló és a BKV-járatok elé belógó személyautók hetente többször óriási dugókat képesek okozni. „Dohány utca, Nefelejcs, Hercegprímás…” – sorolja Szakács Péter.

Egyesek így parkolnak. A kereszteződés közepén, Budapest belvárosában

Mit tesz a BKK?

Szemmel láthatóan sok a változás az új kerékpárossávoktól a rollerparkolókon át a buszokon feltűnő matricákig. Kérdésünkre a BKK hosszan sorolja, mi mindennel próbálják biztonságosabbá tenni a fővárosi közlekedést: Holttér-kampány, mikromobilitási pontok telepítése, Mi munkánk, mi városunk-kampány, kerékpáros infrastruktúra, traffipaxok, forgalomcsillapítási intézkedések.

„Az elmúlt évek egyik legnagyobb változása, hogy a közterületek szerepe átalakulóban van: nem csupán közlekedési útvonalként tekintünk rájuk, hanem az ott zajló városi élet szempontjából is értékeljük őket. Ennek megfelelően az infrastruktúra kialakításánál arra törekszünk, hogy ne csak a közlekedők udvariasságán múljon a biztonság, hanem a fizikai kialakítás is egyértelművé tegye, hogyan lehet biztonságosan és szabályosan közlekedni.”

Mikrobolitási pont a Pozsonyi utcában, rollerek mellette, a járdán. Csak 1-2 méterrel kellett volna arrébb hagyni őket

Mit üzennek a buszsofőrök?

Három külön célcsoportnak külön-külön tanácsokat és kérések fogalmaztak meg, először az autósoknak. „Fontos lenne figyelembe venni, hogy rendszerint 20-30 utas áll azon a buszon, amelynél hirtelen manővert végeznek, márpedig a sofőrök számára a hirtelen fékezés az ő sérülésük kockázatát jelenti” – mondja Szakács.

Kollégája az út szélén álló személyautók utasainak ajtónyitásaival kapcsolatban kéri a figyelmet, a BKV-járművek sávváltásainak a segítését. Szerinte elég dinamikusak manapság a buszok, nem lassul be mögöttük az autók haladása, ha kiengedik őket maguk elé.

„Sokan kerékpározunk, mi buszsofőrök is, tudjuk, milyen bringázni a városban, a kerékpárosoknak viszont azt kellene megtanulni és átérezni, hogy a busznak nagy holttere van. Az, hogy ő látja a buszt, nem azt jelenti, hogy a buszsofőr is mindenhol látja őt. Sok holttér van, és nagy holtterek” – ezt már Hrucsár János üzeni a kerékpárosoknak, végül a gyalogosok és a rolleresek felé is küld egy-egy kérést.

„Telefonnal a kézben gyalogosként sokkal-sokkal körültekintőbben tessék közlekedni. Sokan lelépnek és begyalogolnak számukra pirosnál is a busz elé. Nagyon veszélyes nekik is, és a buszon utazóknak is, ha hirtelen fékezni kell.

A rolleresek se menjenek át a piroson, józanul vezessenek elektromos rollert, és ne vágjanak be hirtelen a busz elé. Különösen igaz mindez a szórakozóhelyekről jókedvűen kijövő fiatalokra.”

Kevés étterem kínál ilyen különleges élményt

Találtunk egy kávézót, ahol az autó nem csak díszítőelem,…